Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2722 azért csapták össze a bírók már két évhez közeledő ügynél az ügyet, és inkább hoztak egy rossz ítéletet, csak hogy ne kelljen majd erről jelentést írniuk, ne kelljen külön indokolás, ne induljon ellenük adott esetben vizsgálat. Ha rossz ítélet van, akkor abból nem lesz semmi problémája, és inkább hozott egy rossz ítéletet, ami nem volt kellően megalapozott. És ez mihez járul hozzá? Természetesen az eljárás elhúzódásához, hiszen majd a másodfokú bíróság a jogorvoslat során látja, hogy nincs kellőképpen bizonyítva, ezt majd hatályon kívül fogja helyezni, maga az eljárás újrakezdődik, és már simán bele is futottunk egy ötéves eljárásba, és ebben az ötéves eljárásban pedig már majd az Emberi Jogi Bíróság ki fogja mondani, hogy bizony, itt kár érte azt az illetőt, és meg fogja állapítani. Ezért jó, hogy ez a jogszabály most megszületik, és ez alapján lesz lehetősége arra mindenkinek, hogy tisztában legyen azzal, hogy milyen feltételek esetén és mire lesz jogosult valaki. Ami nekem egy kicsit nem tetszett, az az, hogy itt teljes mértékben a kormány kezébe van adva az összegszerűség meghatározása. Én azt gondolom, hogy ha magát a jogszabályt az Országgyűlés fogja elfogadni, akkor ezzel kapcsolatban az összegszerűségeknek vagy tól-ig értékhatárnak a meghatározása véleményem szerint az Országgyűlésnek a feladata kellene hogy legyen adott esetben. De hát, most, jelen pillanatban ez a törvénytervezet van. Maga a törvénytervezet nyilván jobb, mint a semmi, mint ha ez nem lenne. Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen fontos, hogy ez mielőbb bevezetésre kerüljön. És bízunk abban, hogy az Országos Bírósági Hivatal vezetője, illetve az igazgatási vezetők, akár a törvényszéki igazgatási vezetők, illetve a járási bírósági igazgatási vezetők is egyre inkább tapasztalatot szereznek abban, hogy hogyan lehet az eljárásokat gyorsítani, és milyen módon lehet úgy a bírákat a gyorsabb munkára ösztökélni oly módon, hogy ez ne menjen a minőség rovására. Mert én azt gondolom, hogy a minőség mindig fontosabb, mint a mennyiség, és inkább az időpont húzódjon, de jó ítélet legyen, igazságos ítélet legyen, olyan ítélet legyen, ami megalapozza az emberek bíróságokba vetett bizalmát, mert ez nagyon fontos kérdés. Ha rátérünk a konkrét jogszabályra, akkor látjuk azt, hogy az európai jogok európai egyezményének 6. cikke, illetve 13. cikke képezi ennek a jogszabálynak is az alapját, ami az Alaptörvény 28. cikkében is megjelenik, ez pedig a hatékony jogorvoslathoz való jog deklarálása. Hát, ezzel kapcsolatban azért lenne egykét megjegyzésem, ami nem ehhez a jogszabályhoz tartozik ugyan, de amit folyamatosan szoktunk mondani itt az Országgyűlésben, az Állami Számvevőszék problémája, amikor az Állami Számvevőszék hoz egy megállapítást, akkor azzal szemben például ez az Alaptörvényben lefektetett jogorvoslati jog nem jelenik meg, és az ellen semmifajta jogorvoslat nincs, holott abból fakadóan nagyon komoly pénzügyi követelések származhatnak. Így például említeném a Jobbikot ért több száz milliós, 700 milliós bírságot is, ami egy ilyen állami számvevőszéki vizsgálat jegyzőkönyve alapján született, ami ellen semmi jogorvoslat nincsen. Tehát hiába van meg az Alaptörvényben biztosított jog, ha ezt az Állami Számvevőszék ügyeiben nem lehet alkalmazni, illetve idehoznám Kövér elnök úrnak a bírságolós ügyeit is, aminek a jogorvoslata azért itt történik, ahol kétharmados fideszes többség van, aki nyilván soha nem fogja felülbírálni; és ez már meg is mutatkozott az eddigi gyakorlatban is. Tehát itt sem érvényesül álláspontom szerint a jogorvoslathoz való jog, de minden esetben mi üdvözöljük azt, amikor az Alaptörvénynek ez a kötelezettsége valamilyen szinten érvényesül, így ebben a jogszabályban azért reméljük, hogy érvényesülni fog. Egy teljesen új rendszer kerül kidolgozásra, egy új fogalom, egy új jogi fogalom kerül bevezetésre vagyoni elégtétel néven, és új jogkövetkezmények is kerülnek ide, és valóban igaz, hogy nehéz lenne besorolni ezt, hiszen nem kártalanításról, nem kártérítésről beszélünk, és nem sérelemről beszélünk, éppen ezért került sor ez esetben a vagyoni elégtétel fogalmának bevezetésére, ami sui generis jogintézménynek minősül, és alapjogvédelmet lát el, tehát nyilván ez is nagyon fontos. (16.00) A törvényjavaslat meghatározza az egyik legfontosabb célt, a hatékonyság és a gyorsaság ösztönzését - ezzel nyilván teljes mértékben egyet lehet érteni - , illetve a jogorvoslat megteremtését. Erről beszéltem, hogy mennyire fontos a jogorvoslat kérdése, és erre került bevezetésre ez az új jogintézmény, a vagyoni elégtétel. És nyilván meghatározza ez a jogszabály, hogy hogyan kell értelmezni, hogy mikor húzódik el egy eljárás; általánosan öt évről beszélünk. Ha öt évnél hosszabb ideig tart - az elsőfokú eljárás kezdő napjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének a napjáig számítjuk ezeket a napokat, tehát itt öt évről beszélünk - , és mint Bajkai képviselőtársam kitért rá, azért vannak speciális esetek, amikor nem szabad ezt az öt évet figyelembe venni, hiszen vannak olyan ügyek, mint a személyi állapotot érintő perek, a kisgyermekek tartására irányuló perek, ahol nagyon fontos, hogy azért az a gyerek ne váljon felnőtté, mire a bíróság ítéletet hoz, bizony egy tartási kérdésben vagy egy gyermekelhelyezési kérdésben azért sokkal rövidebb határidőről