Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2721 szükségtelenül telt el. Ilyen lehet, ha az eljárásban a felek az eljárás szünetelését közösen kérték, azaz saját akaratukból nem haladt előre a folyamatban lévő eljárás, vagy például, ha a keresetlevél többszöri visszautasítására azért került sor, mert a fél a bíróság hiánypótlási felhívása ellenére nem pótolta kérelme hiányosságait. (15.50) Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat elfogadásával jelentős lépést tehetünk a polgári peres eljárások észszerűtlen ideig történő elhúzódásának visszaszorítása érdekében. Kiemelt védelem alá kerül a polgári peres eljárások észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapjog, és az állampolgárok számára biztosítottá válik a sérelem vagyoni kompenzálása. Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot, és erre kérem tisztelt képviselőtársaimat is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönjük. A következő vezérszónokunk Gyüre Csaba, aki a Jobbik képviselőcsoportjának véleményét ismerteti. Parancsoljon, jegyző úr. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Igen, megint fontos törvényjavaslat van előttünk, és egy nagyon régi probléma, azt gondolom, hogy évszázados probléma nemcsak Magyarországon, hanem máshol is, Európában, illetve Európán kívül is: az eljárások elhúzódása. Erre vonatkozóan: én harminc éve vagyok a jogi szakmában, de a harminc évben a bírósági igazgatási vezetőknek mindig fontos szempontja volt az, hogy próbálják meg felszámolni az elhúzódó eljárásokat, próbálják felgyorsítani az eljárásokat. Ehhez képest, hát, azt látjuk, hogy nem mindig sikerült igazán, és ma is folyamatban vannak, és odáig jutottunk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már kialakított egy gyakorlatot, ami alapján az elhúzódó perek esetén megállapítanak egy bizonyos díjat ezeknek a személyeknek, akiknek elhúzódott a peres eljárása. Nyilván ezek megelőzésére, hogy ne kerüljenek ki ezek az eljárások, azért születik ez a jogszabály. Azt gondolom, hogy fontos jogszabály, és ennek kettős eredménye is lehet, hiszen egyrészről nem az Európai Emberi Jogi Bíróság, az EJEB fog ezután erről fog dönteni, hanem itt, Magyarországon döntünk róla, és abban is bízunk, hogy ha a bíróságok folyamatosan látják, hogy itt, Magyarországon ezzel kapcsolatban tervek vannak, akkor talán ők is gyorsabban fognak dolgozni bizonyos esetekben. És hogy miért húzódtak el ezek az eljárások, Bajkai képviselőtársam már erről beszélt, hogy bizony, sokszor nem a bíróság hibája az, hogy ez elhúzódik, és valóban én is mindenféleképpen szót akartam emelni, mert nyilván az ember több évtizedes ügyvédi gyakorlattal látta azt, amikor az ügyvédek közösen jelentik be, hogy ők bizony kérik az eljárás szünetelését, aztán az eljárás hat hónapig szünetel. Aztán az eljárás utána újraindul, mert valamelyik kéri, aztán újra leszünetel hat hónapra, majd újra és újra, mert éppen senki nem tett semmit a bizonyítékok beszerzéséért, meg így kényelmesebb, és a többi, aztán szépen belefutunk egy négy-öt-nyolc éves időszakba, és bizony a bíróság itt semmit sem tehet, hiszen ha a két fél közösen kéri és a polgári perrendtartás lehetőséget ad a szünetelésre, tehát nem tartozik a kivételek közé, akkor bizony ezt a szünetelést a bíróságnak el kell rendelni. Illetve a másik dolog, amikor amiatt húzódik, mert a felek határidőre nem adják be a bizonyítékokat, nem terjesztik elő a megfelelő kérelmüket időben, és a többi, tehát elhúzódik. De bizony sajnos azt is tapaszaljuk, hogy sokszor az ügyfelektől, illetve az eljáró ügyvédeken kívül álló okok okozzák ezeket a bírósági eljárási elhúzódásokat. Erre az esetre: korábban, ha most a legutóbbi évtized tapasztalatát nézzük, akkor azt látjuk, hogy Handó Tünde az OBH elnökeként kísérletet tett ezeknek az ügyeknek a felgyorsítására, és bizony komoly jelenéseket kellett írnia annak, akinek két évnél hosszabb ideig tartó, elhúzódó ügye volt, illetve vizsgálat is folyt, hogy miért vannak ezek az ügyek. A jelentéseket mindig le kellett tenni az asztalra. Nagyon örültem annak, amikor Senyei elnök úr, aki Handó Tündét követte ezen a poszton, elmondta, hogy ebben ő alapvetően más hozzáállást akar, ami nem azt jelenti, hogy ki akarja engedni a határidőket, de ő teljesen másként akarja számonkérni a bírókat a két éven túl elhúzódó ügyekért. És sokszor az kiderült, hogy ennek az volt a problémája, a két álláspont közötti probléma az volt, hogy nagyon gyakran Handó Tünde elnöksége alatt a két éven túl elhúzódó ügyeknél ez a gyorsítás a minőség rovására ment. Tehát sokszor már