Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetésé... - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2535 törlesztését már az erőmű termelheti ki. A 10 milliárd eurós hitelkeretből mindig csak annyit hívunk le, amennyi az adott időszakban felmerült költségeket fedezi. A hitelszerződés módosítására elsősorban az Európai Unió elhúzódó, végül Magyarország számára kedvező eredménnyel záruló vizsgálatai miatt volt szükség. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy Magyarország eddig minden számlát előtörlesztett, a legutóbbi előtörlesztésre április 30-án került sor 72 millió euró összegben. Ennek köszönhetően a hitelszerződés módosítása az Országgyűlés jóváhagyása után úgy léphet hatályba, hogy Paks II.-vel összefüggésben Magyarországnak nincs fennálló tartozása Oroszország felé. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetgazdaság szempontjából nagy horderejű paksi beruházás mind az energiaellátás és -biztonság, mind a hazai gazdaság versenyképessége, mind a klíma- és karbonsemlegesség megcélzása, mind pedig a vállalati szféra és az államháztartás számára jelentős pozitív hatásokkal jár. Ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. A következő felszólalónk Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon, képviselő úr! CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Kis nosztalgiával készültem erre a mai vezérszónoki felszólalásra, hiszen 2014 júniusában is jómagam voltam a hitelfolyósításról szóló eredeti törvényjavaslat kormánypárti vezérszónoka. Ezt követően pedig ugyanezen év őszén a paksi atomerőmű-fejlesztés kapcsán az ellenzék által kezdeményezett parlamenti vitanapon is aktívan vettem részt, szóltam hozzá. Hét év elteltével az államközi hitelfelvételről szóló törvény módosítása fekszik most előttünk. A hitel lehívására csak az Európai Bizottság által megindított hosszadalmas eljárások, valamint a beruházás - részben ezen eljárások okozta - csúszása miatt jelentős késedelemmel 2017-ben kerülhetett sor. E késedelem következtében szükségessé vált a megállapodás módosítása annak érdekében, hogy az annak alapján az Oroszországi Föderáció által biztosított hitelkeret a Paks II.-beruházás jelenlegi tervezett, 2030 őszi megvalósulásáig rendelkezésre álljon. Államtitkár úr részletesen bemutatta jelen hitelszerződés előnyeit és annak feltételeit. Az új egyeztetések még 2018-ban megkezdődtek, azonban az orosz partner kezdeti inaktivitása miatt csak 2019-ben, 2020-ban sikerült érdemi szakaszba lépni. A tárgyalások végül 2021 februárjában zárultak le, ennek eredményét olvashatjuk most az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Kiemelendő, hogy a díjmentes előtörlesztés lehetősége továbbra is fennmarad. Ezáltal a megállapodás a projekt tényleges haladása szerint rugalmasan biztosítja a forrást, ugyanakkor az államadósság-finanszírozás kedvező piaci feltételei esetén a már lehívott hitelrészletek az orosz fél részére fizetendő külön költségek nélkül akár kiválthatók kedvezőbb pénzügyi feltételt biztosító forrásokkal, azaz díjmentesen előtörleszthetők. Az atomenergia kérdéskörét a már említett 2014-es vitában jobbról, balról bőven kimerítően körbejártuk. Azóta új fejlemény, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2020 októberében megállapította, idézem: „A párizsi klímaegyezményben rögzített 2 Celsius-fokos küszöb elérése atomenergia nélkül szinte lehetetlen, ha nem egyenesen megvalósíthatatlan.” Sőt, most áprilisban az Európai Bizottság tudományos testülete a korábbi szakértői állásfoglalással szemben megállapította, hogy mégis fenntartható technológiának minősül a nukleáris energia, így a zöldenergiamixben az atomenergiának is fontos szerepe van, kell hogy legyen. Az egyre növekvő energiaszükséglet kielégítésének ténye viszont mit sem változott. A Paksi Atomerőműnek az ismertetett finanszírozási feltételekkel történő üzemidő-hosszabbítása növeli az ellátásbiztonságot, csökkenti a gázfüggőséget, teszem hozzá, csökkenti az orosz gázfüggőséget, és lehetővé teszi az energiaárak kordában tartását, mindezzel növelve Magyarország versenyképességét. Fontos leszögezni azt is, hogy egyrészt az atomerőmű tartósan állami tulajdonban marad, másrészt ez a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb infrastrukturális beruházása, aminek köszönhetően munkahelyek ezrei jönnek létre. Az építkezést nagy részben magyar vállalatok végzik majd, a finanszírozás nem vállalati, hanem a szóban forgó államközi hitellel történik. A lakosság számára fontos információ, hogy a hitel költsége nem épül be az áram árába. Az új megállapodás a kamatszintet nem érinti, ugyanakkor a hitel tőketörlesztését csak 2031-ben, a két új erőművi blokk üzembe helyezését követően kell megkezdeni, vagyis ennek fedezetét már az erőmű termelheti ki. Erre a hitelre a magyar kormány biztonsági védőhálóként tekint,
