Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetésé... - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2536 hiszen a 10 milliárd eurós hitelkeretből mindig csak annyit hívunk le, amennyi az adott időszakban felmerült költségek fedezetére szükséges. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-ben a paksi fejlesztés köré szerveződő ellenzéki vitanap címe akkor az volt: „Mitől fosztja meg Magyarországot a paksi megállapodás?” Akkor is elmondtam, most is meggyőződésem, hogy hiányt Magyarország lakossága akkor szenvedne, ha a kormány tétlenül szemlélné a növekvő energiaigényt. A magyar gazdaság hosszú távú versenyképességéhez elengedhetetlen, hogy a magyar állampolgárok és vállalkozások olcsó villamos energiához juthassanak kiszámítható, tiszta, hazai, immár az EU által is fenntarthatónak minősülő forrásból. (16.40) Ezért is tűzte ki célul Magyarország, hogy a hosszú távú energiamix egyik fontos pillérének tekinti az atomenergiát, hiszen ez az elhatározás segíti a klímacélok elérését is. Az új Paksi Atomerőmű-blokkok megfelelnek a magyar és az európai uniós szabványoknak és szabályozásoknak. A megvalósítás finanszírozásához szükséges államközi hitelfelvételről szóló törvénymódosító javaslatot a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük. Következő vezérszónokunk Balczó Zoltán, aki a Jobbik képviselőcsoportjának véleményét ismerteti. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Államtitkár úrral szemben én azt, hogy most e törvényjavaslat tárgyalására sor kerül, nem egy pozitív eseménynek tekintem, hanem sajnálatosnak, hiszen erre azért került sor, mert nagyon komoly késésbe került a Paks II. projekt. 2014 januárjában, amikor a kormány bejelentette az orosz állami hitellel felépülő Paks II. erőművet, akkor az volt a terv, hogy 2023-ra az első blokk már áramot termel, és az volt a megegyezés, hogy a törlesztést 2026-ban kell elkezdeni, ami feltehetőleg már mindkét blokk üzembe lépését jelentette volna. Ehhez képest alakult ki egy súlyos késés, amiben persze az is szerepet játszott, hogy az Európai Bizottság nagyon sok elemében és részletesen vizsgálta a paksi bővítést, pontosabban a „bővítés” szó helyett azt kell mondanom, hogy kapacitáskiváltást, és ez persze előnyös, mert nagyon sok tekintetben olyan alapos vizsgálatokat végzett, ami sokakat meg kellett hogy győzzön arról, hogy ez egy hasznos, eredményes projekt lesz, különös tekintettel arra, hogy 7,5 százalékos, teljes életciklusra vonatkozó nyereséget állapított meg, tehát veszteséges projektet nem is engedélyezett volna. Ugyanakkor miből származott a további késés? Itt a Roszatomra, a kivitelezőre kellett várni, mert ő ugyan rendelkezett már ilyen típusú erőművi blokkok építési tapasztalatával, de Oroszországban és Fehéroroszországban nem az EU-s szabványoknak megfelelően. Ugyanakkor zárójelben megjegyzem, hogy a hasonló erőművekhez a terveket Finnországba időben le tudta szállítani. Tehát az a tény, hogy át kell alakítani ezt a hitelszerződést, a finanszírozást, és 21 évről 16 éves futamidőre, ez ebből a késésből származik. A 2031. március 15-ei végső határidő a törlesztés elkezdésére, ha teljesül, annyiban még elfogadható, mert a Paks I. blokkok leállása 2032-2037 között következik be, tehát a ’31-es határidő azt jelenti, hogy helyére tud lépni az élettartamukon túljutó blokkoknak. Ugyanakkor az általam kapott szakértői anyagokban azért nem a kamattörlesztés változatlansága szerepel, önmagában a 21 évről 16 év azt jelenti, hogy adott éveket jobban terhel, másrészt volt az évek között egy átalakítás is, ami azt jelenti, hogy ez számunkra azért nem vált kedvezővé. Egyébként hadd tegyem hozzá, azért a 4,5 százalék vagy afeletti kamat meglehetősen magasnak minősül, amikor volt államkötvénykibocsátás 30 évre 1,66 százalékkal is. Ebben valóban az jelenthet valami reményt, hogy ha sikerül az előtörlesztés, adott esetben a piacról kedvezőbb feltételekkel, mint ez a túlzottan magas kamat. Annyit hadd mondjak még el, hogy a Jobbik 2014 februárjában igennel szavazott erre a paksi projektre, az ellenzék pártjai közül az MSZP azt választotta, hogy a képviselői kétharmada nem vett részt a szavazáson. Meg kell mondjam, 2009 decemberében európai parlamenti képviselőként, amikor még az MSZP volt kormányon, volt alkalmam találkozni Strasbourgban a parlamenti delegációval, amelyet a Gazdasági bizottság MSZP-s elnöke vezetett, és Süli János műszaki igazgató volt jelen. Egy érdemi, fontos megbeszélés volt magyar képviselőkkel, ahol nagyon pozitív módon járult hozzá ehhez a projekthez Herczog Edit, aki a nukleáris erőművi beruházások lobbistája volt. Ezért éreztem egy kicsit váratlan fordulatnak már, hogy ezt
