Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár:

2508 fogyasztásának csökkenése jóval mérsékeltebb, és a foglalkoztatási szint is magasabb volt, mint az Unióban általában. A súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek aránya, köztük a nyugdíjasoké is folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ellenzéki képviselők, mint a vitában is világossá vált, ennek ellenére az uniós országok többségében vagy számos országban jellemző segélyalapú megoldásokat kívántak volna még 2022-ben is alkalmazni, véleményem szerint elhibázottan. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nincs olyan költségvetés, amely kapcsán ne lehetne azt elmondani, hogy valamely területre még többet költsünk. A vita során számos javaslat fogalmazódott meg, több kritika hangzott el, hogy mely területekre kellene még több pénzt biztosítani. Másfelől viszont olyan bírálatokat is hallottunk, hogy a kormány felelőtlenül jár el, amikor az elmúlt tíz év legnagyobb hiányát tervező költségvetéssel áll elő, noha ez a jövő évi hiányszint már csökkenést mutat a módosítandó 2020-21. évi hiányszinthez képest. Szögezzük le, hogy a 2022-es költségvetés uniós összehasonlításban elfogadható, az uniós költségvetési szabályok átmeneti, Európai Bizottság általi felfüggesztésének megfelelő, átlagos hiánycél mellett szinte minden területre több forrást biztosít, mint egy évvel korábban. Tesszük ezt a sokszor példaként említett anticiklikus, a piaci folyamatokat ellensúlyozó állami politika jegyében is. Mindezekkel összhangban egészségügyi célokra mintegy 2884 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami közel 1700 milliárd forinttal több, mint amennyi a 2010-es évben volt, és mintegy 770 milliárd forinttal magasabb az idei évi forrásoknál. Az oktatásra szánt források jövőre meghaladják a 2180 milliárd forintot. Ez több mint 735 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Itt jegyezném meg, hogy nemcsak a közoktatási, hanem a felsőoktatási kiadások is növekednek, ugyanakkor a modellváltó intézmények tekintetében a központi költségvetési javaslat már csak az intézmények támogatását tartalmazza, az adott szervezetek saját bevételeit nem. Azt is el kell mondjam, függetlenül attól, hogy az európai uniós helyreállítási eszköz hitellábával a kormányzat egyelőre nem kíván élni, a felsőoktatási intézményekben is számos beruházást kívánunk megvalósítani a következő években saját forrásokból, így a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat beruházási alap fejezetében is mintegy 90 milliárd forinttal számolunk felsőoktatási beruházások címén. (14.10) A családok támogatásáról is sok szó volt az elmúlt három napban. Itt a családok támogatását, a kormányzat értékalapú politikáját mutatja az, hogy 2022-ben mintegy 2778 milliárd forintot biztosít a költségvetés tervezete e célra. Ez az összeg közel 483 milliárd forinttal magasabb, mint amennyit az idei évi költségvetés tartalmaz. Jövőre pedig már közel háromszorosára emelkedik a magyar családok támogatására fordított forrás, mint amennyi 2010-ben volt. Az otthonteremtési program folytatására több mint 380 milliárd forintot biztosítunk a jövő évi költségvetésben. Mindez két és félszerese a 2010-es értéknek. A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások kerete 430 milliárd forinttal bővül, így e terület 2022-es kerete közel 7000 milliárd forintot érhet el. Nyugdíjakra 255 milliárd forinttal jut több, ezen belül 83 milliárd forint a 13. havi nyugdíj második részlete, és 15 milliárd forinttal emelkedik a nyugdíjprémium összege 2021-hez képest. Ezek tehát csak a növekmények az idei 13. havi nyugdíj első részletéhez és a nyugdíjprémium idei tervezett összegéhez viszonyítva. Mondom ezt azért, mert bízunk abban, hogy az idei évben 3,5 százalékot meg fogja haladni, terveink szerint a 4 százalékot is meghaladhatja a gazdasági bővülés mértéke. Környezetvédelmi célra több mint 50 milliárd forint többlet áll majd rendelkezésre hazai és európai uniós források keretében. Ezenfelül számos olyan beruházást is finanszírozunk, ami összhangban van a környezetvédelmi célokkal. Noha vita volt a Paks II.-beruházásról, véleményünk szerint ez egy olyan beruházás, amely érdemben hozzájárul a karbonmentes gazdasághoz. Mindezen többleteket annak fényében is értékelni kell, hogy a Költségvetési Tanács a kormányzat által tervezett 5,9 százaléknál kisebb hiánycél meghatározását javasolta. A kormány tehát fontosnak tartja, hogy az említett célokra többletforrások álljanak rendelkezésre, és mindamellett osztja a Költségvetési Tanácsnak azon álláspontját, mely szerint a gazdasági növekedés szintje mellett az adósságráta csökkenő pályáját fenn kell tartani. Tisztelt Országgyűlés! Ismét előkerült az a vád, hogy a költségvetés a felső társadalmi réteg egy százalékának a költségvetése, csak a közbeszerzéseken nyertes nagyvállalatok, multik kapnak támogatást, a hazai kkv-k pedig vesztesek lesznek. Hogy mennyire igaztalan az a vád, mely szerint a kormány gazdaságpolitikája nem a teljes hazai vállalkozói réteget kedvezményezi, jól mutatják a kis-, közepes vállalatok termelékenységi javulását tükröző adatok. Ha nem koncentrálnánk a kkv-kra, akkor a most ismertetendő adatokat nem tapasztalhattuk volna meg.