Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár:
2509 Miközben a nemzetgazdasági munkatermelékenység 2013 és 2019 között összesen 9 százalékkal bővült, a kkv-k termelékenysége ennél jóval nagyobb, mintegy 30 százalékkal emelkedett 2018-ig, ami mintegy duplája a szintén gyorsan növekvő visegrádi régió átlagának, és négyszerese az uniós átlagnak. Van persze teendő, hiszen a kkv-k munkatermelékenysége továbbra is mindössze fele a nagyvállalatokénak. Ezért is tartjuk fenn a kedvezményes adó- és hitelkonstrukciókat a kkv-k számára, és adunk prioritást e vállalati körnek a hatékonyságot is növelő pályázati pénzek elosztásánál. A kkv-k és az ő hatékonyságuknak, termelékenységüknek növelése a 2022-es költségvetés egyik célja. A kormányzati és jegybanki segítség mellett ne menjünk el amellett, hogy a közbeszerzésen nyertes nagy hazai cégek az utóbbi egy évtizedben becsülettel kifizetik a zömében a kkv-k köréből kikerülő beszállítóikat, amelyek így jellemzően a közbeszerzések értékének 80 százalékához jutnak hozzá. Ez nem volt mindig így, a kétezres években hatalmas lánctartozások keserítették meg a hazai kivitelezők széles körének életét, juttattak közülük többeket csődbe. És ha a széles rétegeknek célzott intézkedéseket nézzük, ne menjünk el amellett sem, hogy a jövő évi költségvetésben folytatódik a minden vállalkozást érintő adócsökkentés. Reméljük, az adósságráta is csökken és így a vállalati adóból finanszírozandó adósságteher is. De ami az adókat illeti: 2022 júliusától 2 százalékkal csökkenhet a munkáltató adóteher, konkrétan a 0,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentésre és emellett a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás kivezetésére gondolok. A szociális hozzájárulási adó mértéke 15 százalékra csökkenhet. Emlékeztetnék arra, hogy ez az adó 27 százalékos szintű volt a 2016. év végi háromoldalú, kormányzati, munkaadó és munkáltatói megállapodásig. Egyes ellenzéki képviselők szerint az ellenzéki önkormányzatok elleni bosszúról szól a 2022-es költségvetés, sokszor hallottam ezt az önkormányzati finanszírozás kapcsán. A kormány álláspontja a kezdetektől az volt, hogy a járvány elleni védekezésből mindenkinek, így az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket. A gépjárműadó a járvány elleni védekezés céljára lett átcsoportosítva, és a koronavírusvilágjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásainak enyhítésére a kis- és középvállalkozások számára biztosított, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kedvezmény került bevezetésre. Ez utóbbi forrás az adott településeken hagyta a pénzt, nem az önkormányzatoknál, hanem a vállalkozásoknál, hiszen alapvető célunk, és az önkormányzatoknak is az az érdeke, hogy a gazdasági növekedés mielőbb visszatérjen arra a szintre, amely a válság előtt jellemezte a magyar gazdaságot. Ez utóbbi, a kkv-kat érintő 1 százalékos iparűzésiadó-kulcs kapcsán kiemelendő, hogy a kevésbé teherbíró, 25 ezer főnél kisebb lakosságú települési önkormányzatoknál a bevételkiesést teljes mértékben kompenzálja a kormány. A 25 ezer főnél nagyobb lakosságszámú települések esetében pedig objektív, a vezetésük pártállásától független módszertan alapján kapnak támogatást. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét apokaliptikus színben feltüntető kritikákra válaszul felhívom a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzatok működését és sajáterős fejlesztését szolgáló állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállomány 2021 első negyedévének végén 1107,3 milliárd forintot tett ki. Ez magasabb, mint a sokszor említett tavaly év végi szint, sőt némileg meghaladja a 2019. év végi szintet is. Ezen túl a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, amely az önkormányzatok és a központi kormányzat közvetlen pénzügyi kapcsolatait illeti, 25 milliárd forintos szolidaritásihozzájárulásiadó-csökkenéséről szól, szolidaritási hozzájárulást tehát kisebb összegben kell hogy fizessenek az önkormányzatok, és a támogatásaik pedig közel 9 milliárd forinttal növekednek. Ezeken túl az önök előtt lévő jövő évi törvényjavaslat a „Modern városok” program és a „Magyar falu” program céljai alatt is komoly forrásokat szán az önkormányzatoknak. Ezenkívül vannak még az uniós programok. Mindezek együttes értéke mintegy 400 milliárd forintot tesz ki. Az újraindítási alap révén számos olyan beruházás kaphat támogatást, mely ellenzéki vezetésű önkormányzatok területén valósul meg. A teljesség igénye nélkül néhányat hadd említsek: „Egészséges Budapest” program keretében a Dél-pesti Centrumkórház, Észak-pesti Centrumkórház, Észak-közép-budai Centrumkórház tervezési folyamatai, engedélyezési és kiviteli tervek előkészítése, társkórházak beruházásai; tram-train flotta további bővítése a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése érdekében Hódmezővásárhely-Szeged viszonylatban, vagy a Szegedi Tudományegyetem számos beruházása; de említhetném a tatabányai multifunkcionális csarnok előkészítését és megvalósítását is. Ezeken a beruházásokon túl ismét azt kell kiemeljem, hogy a kormányzati normatív támogatások bővülésén, egyedi beruházások megvalósításán túl, bízom abban, hogy az iparűzésiadó-bevételek növekedni fognak a helyi önkormányzatoknál is, hiszen 5 százalék feletti növekedés számukra is többletbevételeket eredményezhet.
