Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár:

2507 kormányzati előrejelzéseket kétségbe vonták, a gazdasági növekedési tervszámot túl optimistának, az inflációt alultervezettnek, az adósságcsökkenés tervezett ütemét hibahatáron belülinek minősítették. A makrogazdasági pályát mindig övező bizonytalanság ellenére azt kell mondanunk, hogy nemcsak a kormány, hanem a Költségvetési Tanács, a jegybank és az Európai Bizottság álláspontja szerint is a makropálya számai reálisak. Az idei első negyedéves európai összehasonlításban kiemelkedően jó GDP-adatok fényében még inkább szilárdnak kell minősítsük a költségvetési tervezet makrogazdasági fundamentumát. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) (A jegyzői széket Móring József Attila és Tordai Bence foglalja el.) Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználjuk azért, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja azt szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, és minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja azt indítani, sőt lehetőség szerint tovább tudja azt fejleszteni. Ellenzéki oldalról erőteljes kritika érte a fejlesztésekre alapozott újraindítási politikát. Úgy fogalmaztak egyes ellenzéki felszólalók, mint ha csak betonba öntenénk a pénzeket, a beruházások mindössze erről szólnának. Más ellenzéki képviselők viszont, szöges ellentétben az előbbiekkel, még több beruházásra tettek javaslatot, például sokan a költségvetésben tervezettnél is nagyobb összegű támogatásban részesítenék az útfelújítási programot. Úgy vélem, a költségvetés ezen ellentmondásos törekvések közt a helyes középutat találja meg. Alapvető érdekünk, hogy a magas beruházási rátát fenntartsuk mind az állam által finanszírozott beruházások, mind a magánszféra beruházásai tekintetében, hiszen történelmi tapasztalat, hogy csak ez jelenthet tartós gazdasági felzárkózást, csak ez biztosíthatja a munkahelyek tartósan magas szintjét. Elsődleges célunk, hogy mindnyájan az elsődleges munkaerőpiacon találják meg a helyüket. Az a folyamat, ami például a közfoglalkoztatottak számának a csökkenésében látható, folytatódjon a következő időszakban is. Zárójelben jegyzem meg, hogy volt olyan időszak, amikor bőven 200 ezer fölött volt a közfoglalkoztatottak száma, ma 90 ezer körüli ez a szám a válság ellenére is. Elhangzott, hogy a költségvetésitörvény-tervezet széles rétegek, nyugdíjasok, a járvány miatt munkahelyüket vesztők elszegényedését fogja eredményezni, mivel nem biztosít elégséges forrást ezekre a célokra. Az ellenzéki javaslatok közül több arról árulkodik, hogy sokan még mindig segélyektől várják a megoldást a szociális problémákra. Egyes szociális támogatások kétszeresére, háromszorosára való emelésére vonatkozó javaslatok hangzottak el a plénum előtt. Kicsit is életszerűen tekintve ezeket, világos, hogy ilyen intézkedésekkel nem támogathatók a járvány által teremtett családi krízishelyzetek. Az ilyen megoldások több száz-, ha nem ezermilliárdos terhet jelentenének a költségvetésnek és így közvetve az adófizetőknek, ugyanakkor fenntartható megoldást nyilvánvalóan nem jelentenének. Most, amikor a Covid-19-vírus egy olyan gazdasági válságot eredményezett, amely súlyosabb a 2008-9-es válságnál, s világgazdasági szinten érdemben nagyobb a visszaesés most, mint bő tíz évvel ezelőtt, értelemszerűen Magyarországot is érintette ez a folyamat, a magyar gazdaság teljesítménye is csökkent - pozitív az, hogy kisebb mértékben, mint az uniós átlag -, és bizony ez a magyar vállalkozásokra, a magyar családokra is hatással volt. Ismétlem, ebből a negatív helyzetből ugyanakkor csak úgy tudunk kikerülni, ha nem a munkanélkülilétben maradást támogatjuk, hanem minél előbb megpróbáljuk visszasegíteni az állásukat veszítetteket a munkaerőpiacra, és talán ezt megelőzően a vállalkozások támogatásával, új beruházások finanszírozásával elérni azt, hogy ne is legyenek munkanélküliek az emberek. Valódi megoldást a munkahelyek megvédése és teremtése jelent. Ennek kis eleme a bértámogatás lehet, de ismétlem, mi hiszünk abban, hogy a beruházások támogatásával tartósan tudjuk megvédeni a munkahelyeket, és fenn tudjuk tartani azt a bérnövekedést, amely egyébként az állásban maradók tekintetében 2020-ban is jellemezte a magyar gazdaságot. Átlagbér- és inflációval korrigált reálbér-növekedés valósult meg a tavalyi évben is. Ezt a politikát folytatva tehát a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot gazdaság-újraindítási költségvetésnek hívjuk, amelynek fő eleme a gazdaság-újraindítási akcióterv. Ez az akcióterv 2022-ben a GDP 13 százalékát kitevő összesen 7308 milliárd forint rendelkezésre állását jelenti. A fejlesztést és munkahelymegtartást, -teremtést kombináló válságkezelő kormányzati gazdaságpolitika 2020-ban már bizonyított, hiszen azt látjuk, hogy a gazdasági visszaesés az említettek szerint kisebb, a háztartások