Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - MOLNÁR GYULA (MSZP):

2494 Ugyanezt gondolom, de ezt gyakorlatilag az előbbi fejezetben említettem, a jövedelemkoncentrációról. Ahogy elmondtam, egyre több pénzt próbálnak elvenni onnan, ahonnan még el lehet venni, és egyértelműen oda próbálják telepíteni, ahol már így is jelentős vagyonok vannak. Nyilván mondhatják azt önök, hogy ez egyfajta magyar kisvállalkozói segítő program, de ha nem haragszanak, néhány esetben úgy látjuk, hogy ez már ezen messze túl van. Szeretném önöknek azt a nagyon egyszerű és talán butának tűnő poént mondani, amit művelt nyugateurópai országokban évtizedek óta használnak, hogy általában a kereszténydemokrata pártok nőügyekben szoktak megbukni, a baloldali pártok pedig másban. Most úgy tűnik, hogy szépen lassan ez a fajta telhetetlenség és nagy ráérés el fog vezetni oda, hogy az emberek többsége számára egyre kínosabb ügyek kerülnek terítékre és kerülnek nyilvánosságra. (12.40) És nem hiszünk abban vagy legalábbis nem fogadjuk el önöknek azt, hogy a közteherviselésben igazságosabb helyzetet teremtettek; mert olyan helyeken, ugye, az egykulcsos adóval - százszor elmondtuk, ezt a vitát nem fogjuk tudni feloldani, önök fognak riogatni majd a következő hónapokban azzal, hogy az ellenzék a többkulcsos áfa mellett van. Igen, mert azt mondjuk, hogy az lényegesen több lehetőséget teremt azok számára, merthogy több kulcs az is, ha valakinek nullaszázalékos az adója, mint ahogy a pártelnökfrakcióvezető a beszédében el is mondta a minimálbér adómentességével kapcsolatban. És igenis, azt mondom önöknek, hogy a fogyasztáshoz kötött adók magas szinten tartása a legeslegjobban azokat sújtja, akik a társadalom alsó részében vannak, és a bevételeik jelentős részét gyakorlatilag a saját fogyasztásukra használják 27 százalékos áfával. Számukra a különböző helyeken lévő, vállalkozást segítő 5 százalékos áfa semmilyen formában nem jelent többletlehetőséget, és nem jelent semmilyenfajta könnyebbséget. Beszéljünk a foglalkoztatottságról! A teljes foglalkoztatottság igénye mint cél helyes. A munkahelyteremtés mint cél helyes. Itt zárójelben szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt egy esztendőben, megmondom őszintén, nem költöttem volna milliárdokat új munkahelyek teremtésére, sokkal inkább a milliárdok egy jelentős részét a munkahelyvédelemre helyeztem volna. Nem ezen a fél éven, egy éven múlik az, hogy Magyarországon lesz-e további százezer, ötvenezer munkahely, nem tudom, hány munkahelyteremtési támogatást fizettek ki. De az, hogy megvédeni munkahelyeket, az, ha az ember elolvassa azt, hogy egy vendéglátó vállalkozó, akinek két üzlete van, az egyik Berlinben, a másik Budapesten, a berlini üzletéből senkit nem kellett elküldeni, semmilyen intézkedést nem kellett hoznia. Gyakorlatilag a vészhelyzet kihirdetése másnapjától kezdve a teljes fizetésüket kapják a dolgozói, és elengedték a bérleti díjat. Nálunk a rendkívül megalázó 70-80 ezer forint van, amit hónapokkal később kapnak meg a vállalkozók, és ha valaki nem elég tőkeerős, az nyilván nehezen tudja ezt az átmeneti időszakot finanszírozni, de ez csak egy zárójeles megjegyzés volt. Szeretném elmondani, hogy továbbra is úgy gondoljuk, hogy a teljes foglalkoztatás helyes dolog, de ugye, nem akarják azt gondolni, hogy a közmunkaprogrammal ezt a fajta teljes foglalkoztatás igényét tökéletesen kielégítik? Nos, szeretnék röviden szólni a kedvenc témámról, és ez nagyon sokszor volt itt terítéken az elmúlt héten, a héten, ez az önkormányzati rendszer. Itt elmondtam az állammal kapcsolatos álláspontjukkal való vitámat. Továbbra sem értem azt, hogy mi ez a fajta ösztönös félelem a helyi politikával, a helyi politikai közélettel kapcsolatban. Többféleképpen lehet autonómiát csorbítani, ha elfogadjuk annak, hogy ez bizonyos szempontból az autonómia csorbítása, ami itt most történik. Az egyik lehetőség az, hogy az ember azt mondja, hogy folyamatosan hatásköröket von el, olyan törvényeket hoz, amelyek egyre inkább kiveszik a hatásköröket az önkormányzatok alól. A másik lehetőség, amikor forrásokat von el, és az önkormányzatok maguk hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek alapján ők bizonyos szempontból korlátozzák a mozgásterüket. Itt többségében fiatal képviselő urak ülnek most a teremben. Hadd mondjam el - ha valaki régebben politizál, vannak emlékei -, 1989-90-ben, a rendszerváltás környékén minden politikai párt, mindegyik azzal kampányolt, hogy a helyben keletkezett jövedelmek maradjanak helyben. Talán ez egy ilyen hangzatos mondat, akár egy Fidesz-kommunikációs csapat is kitalálhatta volna. És valóban, amikor az Antall-kormány hatalomra került, elindult ez a fajta gondolkodás, de jöttek a fiskális terroristák a Pénzügyminisztériumban, és azt mondták, hogy ez nem lehet, és 50 százalék maradt helyben. Tehát a befizetett szja-nak 50 százaléka maradt helyben. Jött a Horn-kormány első időszaka - és most nyilván sikítsanak fel! -, 20-25 százalékra levitték, majd a Bokros-csomag idején 8 százalékra lement ez a dolog. Akkor kerültek be ezek a kompenzációs mechanizmusok, amit egyébként önök most sikerként mondanak el, tehát hogy hogyan lehet elvenni a gazdagtól és odaadni a szegénynek, mármost az önkormányzatokról beszélek, nem az emberekről.