Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
238 büntetőeljárási kódex teremtette környezethez, amely jelentős hatással volt az ügyészség 2019. évi büntetőjogi szakági tevékenységére. A törvény főbb célkitűzései és koncepcionális újításai a következőképpen foglalhatók össze. Egyfelől választ akart adni arra a széles társadalmi igényre, amely az eljárások időszerű befejezése, valamint a büntető igazságszolgáltatás hatékonyabb működése iránt mutatkozott. Másfelől a lényegi célja az volt, hogy a bűncselekmények elkövetőit az eljárási garanciák magasabb szintje mellett is rövidebb idő alatt és kevesebb társadalmi ráfordítás mellett vonják felelősségre. Az új eljárás ennek szellemében kiemelt jelentőséget tulajdonít a terhelt együttműködésének, amelyre önkéntes beismerése adhat lehetőséget. Mindebben az eljárás valamennyi résztvevője és a társadalom egésze is érdekelt, mivel a büntetőeljárás során eljáró hatóságok oldalán idő- és költségmegtakarítást, a terhelt oldalán enyhébb szankcionálást, a sértett számára pedig biztos jóvátételt eredményezhet. Mindezek mellett fontosnak tartom megemlíteni az ügyészség egységes jogalkalmazást elősegítő munkáját, mivel az e célt szolgáló iránymutatások, állásfoglalások kibocsátása különös jelentőséget kapott a 2019-es esztendőben, hiszen az új büntetőjogi eljárásjogi kódex számos értelmezési kérdést vetett fel a törvény megváltozott szemléletével és az új jogintézményeivel kapcsolatban. A büntetőjog-alkalmazás során pedig alapvető, hogy az ügyészi szervek a vitatható kérdésekben azonos álláspontot képviseljenek, ami a jogbiztonság egyik jelentős jogállami garanciája is. A Legfőbb Ügyészség a 2019-es évben számos elvi jelentőségű állásfoglalást adott ki, amelyek közül néhányat mindenképpen indokoltnak tartok kiemelni. 2018-ban született meg az az állásfoglalás, amely az emberkereskedelem sértettjének kiszolgáltatott helyzetét a korábbi gyakorlatnál jóval humánusabb és életszerűbb körülményekhez igazodó módon definiálta, amellyel jelentősen hatékonyabb védelmet biztosított az emberkereskedelem áldozatainak. Ezen állásfoglalás kiegészítéseként 2019-ben a legfőbb ügyész úr újabb iránymutatást tett közzé, amelyben részletesen ismertette azokat a körülményeket, indikátorokat, amelyek a kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem áldozatainak azonosítását és ezáltal a sérelmükre elkövetett bűncselekmények helyes minősítésének megállapítását könnyítik meg. Egyedi ügyben adott állásfoglalásában fejtette ki a Legfőbb Ügyészség, hogy a vagyon elleni, illetve a költségvetést károsító bűncselekmények egyúttal korrupciós bűncselekményeket is megvalósítanak, így ezen bűncselekmények valóságos halmazatban állnak egymással. A Legfőbb Ügyészség állásfoglalást adott ki továbbá az elévülést félbeszakító eljárási cselekmények mibenlétéről, a 14. életévüket be nem töltött sértett kihallgatásának szempontrendszeréről, valamint a terhelt ügyirat-megismerési jogának korlátozását megalapozó döntéssel kapcsolatos jogértelmezésről egyaránt. Az új kódex alkalmazásával összefüggésben kiadott számos szakterületi állásfoglalás közül leginkább kiemelésre méltó jogi tartalom azokhoz fűződik, amelyek a fiatalkorúak érintettségével folytatott büntetőeljárásban a vonatkozó szabályok értelmezésére adtak iránymutatást. (20.00) Ez az irányvonal a Fidesz képviselőcsoportja számára is különösen támogatott, mivel a gyermekek védelme, egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb mind Magyarország kormánya, mind pedig képviselőtársaim számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kiemelni, hogy a legfőbb ügyész úr tevékenysége nem csupán belföldön, hanem határon túl is jelentős, hiszen a 2019-es év során dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr többek között részt vett a visegrádi csoport legfőbb ügyészeinek tanácskozásán, fogadta az Európai Tanács korrupció elleni államok csoportja, a GRECO küldöttségét, továbbá tárgyalást folytatott az Európai Bizottság Magyarországra látogató szakértőivel az európai szemeszter keretében. Az ügyészség nemzetközi tevékenységén belül nagy hangsúlyt fektetett nemzetközi kapcsolatainak a fenntartására és megerősítésére, amelyek közül jelentős a képzési jellegű, tapasztalatcsere célú nemzetközi rendezvényeken való ügyészi részvétel, szakértőként, előadóként való meghívás, valamint konkrét ügyekben a külföldi partnerekkel való szakmai egyeztetés érdekében teljesített külföldi kiküldetés. Jó szemmel tekintjük, hogy az ügyészség a gyakorlati munkavégzés mellett időt és energiát fordít a jog művelésére, a tudományos és elméleti teoretikai tevékenységek gyakorlására is. E körben szeretném kiemelni, hogy az ügyészek megbecsült résztvevői a jogi tudományos közéletnek, rendszeresen jelennek meg cikkeik, tanulmányaik, továbbá személyesen is szerzői szakkönyveknek, egyetemi tankönyveknek és más felsőoktatási, oktatási kiadványoknak. Az ügyészség felső vezetésében mindenki rendelkezik tudományos fokozattal, 28 ügyész és 16 más ügyészségi alkalmazott tudományos fokozatot, közülük 5 fő habilitált, 2 fő akadémiai doktori címet szerzett. 60 ügyész, alügyész és ügyészségi fogalmazó különböző doktori iskolák hallgatója. A tárgyévben az intézet
