Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
239 kutatói összesen 69 publikációt jelentettek meg, ebből hatot idegen nyelven. Az ügyész kollégák különböző konferenciákon és szakmai fórumokon összesen 155 előadást tartottak, amelyekből kilenc hangzott el idegen nyelven, nyolc külföldi konferencián. A kutatók jelentős része tagja vagy tisztségviselője tudományos vagy tudományos munkával összefüggő hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezeteknek, ilyen például a European Crime Prevention vagy az International Society of Criminology intézet is. Tisztelt Ház! A beszámolóban foglaltakat a Fidesz képviselőcsoportja támogatja arra tekintettel, hogy az ügyészség tevékenysége a 2019-es esztendőben is az össztársadalmi elvárásoknak magas színvonalon tett eleget. Köszönjük a legfőbb ügyész úrnak a munkáját, köszönjük az ügyészség minden dolgozójának a munkáját, és mind a legfőbb ügyész úr számára, mind pedig az ügyészség és munkatársai számára jó egészséget és további jó munkát kívánunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Gyüre Csabának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr és Munkatársai! Az Alaptörvényünk 29. cikke kimondja, hogy az ügyészség az állami büntetőigények kizárólagos érvényesítője. Ezzel kapcsolatban a legfőbb ügyész úr az előbb itt nyilatkozott is, hogy 98,3 százalékos váderedményességgel rendelkeznek, ami folyamatosan javul és egyre jobb minden évben. Hát, már sokáig nem lesz lehetőségük javulni, ahogy itt elnézem, a 100 százalékhoz képest. De nyilván ebben benne van az is, hogy ha önök a kizárólagos érvényesítője, és ezt általában el szoktam mondani ezeken a meghallgatásokon, beszámolókon, hogy nemcsak abból kell kiindulnunk, hogy melyek azok az esetek, amikor vádat emelnek és az eredményes lesz, hanem nyilván sokkal érdekesebb lenne, ha megfordítanánk ezt a kérdést, hogy mikor nem emel vádat az ügyészség, milyen ügyek vannak, amikben nem emelnek vádat, holott adott esetben lehetne, holott adott esetben lehet, hogy kellene is vádat emelni. Tehát ez már egy sokkal érdekesebb kérdés lenne, és sajnos ezek az ügyek már nem juthatnak el olyan szakba, hogy arról bíróság tudjon dönteni, amelynél a függetlenséget azért sokkal inkább látjuk, mint ahogy az ügyészségnél nem mindig látjuk ezt a függetlenséget. Tehát ezért lenne ez egy nagyon fontos dolog, hiszen nagyon sok esetben nem állnak rendelkezésünkre olyan eszközök, amivel például egy pótmagánvádat eredményesen lehetne ilyen esetekben végigcsinálni, hiszen nincsenek az ellenzéki képviselők kezében olyan nyomozati jogkörök, nincsenek lehetőségek, nincsenek hozzá anyagi eszközök, nincsenek hozzá megfelelő szakemberek, és a többi, és a többi, és hosszasan sorolhatnánk. Amikor rávilágítunk egy-egy problémára, akár itt a parlamentben, akár a médiában, mindig elmondják nekünk, főleg a kormánypárti képviselők, hogy miért nem tetszenek feljelentést tenni. Hát, teszünk feljelentést nagyon sok esetben. Az ellenzéki képviselők rengeteg feljelentést tettek már korrupciógyanús ügyekben is zömében, de ezek általában, 99 százalékban mindig elutasításra kerülnek, bűncselekmény hiánya, bizonyítottság hiánya, és nyilván nincsenek meg azok az eszközök, amelyekkel a pótmagánvádas ügyeket eredménnyel végig lehetne csinálni. Mindamellett sok más eszközünk sincsen meg, és sok más probléma is van, hiszen a kormányzat és a kétharmados parlamenti többség igyekezett az ellenzéki képviselők kezéből kivenni azokat a lehetőségeket, amelyek adott esetben egy nyomozást előmozdítanának. Így például az egyik első intézkedése volt a Fidesz-KDNP-nek 2010-ben, az Orbán-kormány megalakulása után, hogy megszüntesse a vizsgálóbizottságoknak a lehetőségét, és minden olyan esetben, amikor törvényt hoztak róla a kétharmados többség tudatában, illetve ennek az erejével, hogy minden olyan esetben, amikor bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor ne lehessen vizsgálóbizottságot felállítani. Nyilván ez is egy eszköz arra, hogy a korrupciót az ellenzéki politikusok semmilyen formában ne tudják a felszámolás irányába elmozdítani vagy annak a szűkítése irányába elmozdítani, hiszen sajnos Magyarországon ma rendszerszintű korrupcióról beszélhetünk, állami rendszerszintű korrupcióról beszélhetünk, és nyilván ekkor vizsgálnunk kell, amikor erről beszélünk, nyilván vizsgálnunk kell a felelősséget is, hogy ebben kinek milyen felelőssége van. Nyilván én azt gondolom, hogy a legnagyobb felelőssége a kormányzatnak van ebben a kérdésben, hiszen nemhogy a politikai akarat nincs meg a magyarországi korrupt rendszernek a felszámolására, hanem ennek a
