Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - F KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz):
2315 Tehát az idei évi költségvetés is megállja a helyét, és bízhatunk benne, hogy a 2022-es költségvetés is ilyen lesz. Hiszen megfelel azoknak a céloknak, hogy lesz gazdasági növekedés, egy olyan évben, amely koronavírus-fertőzéssel nehezített év, hiszen az egész világon, főleg az Európai Unióban a koronavírus-válság nemcsak egy egészségügyi katasztrófát okozott, hanem egy gazdasági katasztrófát is. Ebből látszik, hogy melyik ország hogy tudott az egészségügyi kihívásra felelni, amire, azt gondolom, hogy a magyar kormány jól felelt, hiszen a vakcinációval, a védőoltásokkal Európa legerősebb egészségügyi rendszerét tudta összehozni. Azt látom, hogy a gazdasági kihívásokra is kitűnően felelt, hiszen látszik az első negyedéves GDP-adatokban, hogy ha éppen nem is dobogósak, de talán az első öt gazdaságilag legjobban fejlődő országban benne vagyunk, és ez siker, hiszen emlékszünk rá, hogy a 2008-as gazdasági válságban az utolsó kettő voltunk Görögországgal együtt. Ehhez kellett az, hogy a magyar gazdaság erős legyen, ellenálló és nem kiszolgáltatott. Jött egy jó hír, hogy a magyar régiók is kezdenek felzárkózni az európai uniós átlaghoz. Ez azt jelenti, hogy néhány évvel ezelőtt még sereghajtók voltunk szinte minden régióban, talán a budapesti, a középmagyarországi régió és az északnyugat-dunántúli régió érte el az európai uniós átlagot. Ezt most már több régió el tudja érni Magyarországon. De nem is erről akarok beszélni, hiszen a sikerről könnyű beszélni, és sajnos nincs annyi időm, hogy a sikerekről beszéljünk, én arról beszélnék, hogy milyen feladat előtt állunk. Hiszen Magyarországnak van még olyan régiója, amelyet fel kell zárkóztatni. Ha nem folytatjuk azt a felzárkóztatási munkát, amit már eddig elkezdett a kormány a „Magyar falu” programmal, infrastruktúra-építéssel, akkor ezek a régiók, amelyek nem olyan fejlettek, mint Magyarországon akár a nyugat-dunántúli régió, akár a központi régió, akkor ezek nem tudnak olyan tempóban felzárkózni. Én egy olyan régióból jövök - Jász-Nagykun-Szolnok megye, annak is a keleti része -, amely le van maradva az európai uniós átlagtól. Nagyon sok sikertörténet van, hiszen a „Magyar falu” programban nincs olyan kistelepülés, ahol bölcsőde, óvoda, egészségügyi intézmény, út, járda, közösségi tér ne újult volna meg. Nagyon jó, de lehet még ezt folytatni. S a legfontosabb ennek a régiónak, hogy az infrastruktúra fejlődjön. Ha külön vesszük Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részét, akkor is több részre lehet osztani ezt a régiót, hiszen a Tisza-tó környéke a turizmusból nagyon jól tud fejlődni. A tavalyi évben átadtuk a Tiszafüred-Poroszló-kerékpárutat, ami robbanásszerű változást hozott a környéken, hiszen megjelent az aktív turizmus Tiszafüred, Abádszalók, Tiszaderzs térségében. Ez egy nagyon jó program, ezt folytatni kell tovább, akár a kikötők, akár a strandok fejlesztésével. De van egy rész, amely a Tiszától távolabb van, egy Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaderzs, aminek egy másik fejlesztési programot kell adni. S ennek a régiónak van egy nagyon leszakadó része, talán Magyarország legszegényebb járása, ahova olyan települések tartoznak kunhegyesi központtal, mint Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszabura, Tiszabő, amelyek a legszegényebb települései az országnak. Itt is megtörténtek komoly fejlesztések: sportcsarnok, munkahelyteremtő beruházások. Ezt is folytatni kell tovább. És van ennek a régiónak egy olyan része, aminek a 4-es autóút fejlesztése szerintem lendületet fog hozni, hiszen ha jövő évben átadjuk a szolnoki elkerülő szakaszt, akkor már elérhető közelségben lesz a négysávos autóút, és Fegyverneknek, Kisújszállásnak, Karcagnak, Túrkevének ez új lendületet hozhat. De én azt kérem, hogy ne csak a 4-es autóutat, hanem a rávezető utakat is tudjuk fejleszteni, akár egy Túrkeve-Kuncsorba, egy Karcag elkerülőút. (20.40) Ennek a régiónak ez egy nagyon fontos rész lenne, és arra is kérem az államtitkár urat és a kormányzatot, hogy ha állami beruházások vannak, akkor ezekre a térségekre gondoljunk, vagy hogyha vállalkozások beruházásokat akarnak létrehozni, akkor azoknak a térségeknek, amelyek jobban el vannak maradva, több állami segítséget, több támogatást tudjunk adni. Én azt gondolom, hogy az irány jó; az irány jó, a tempó is elfogadható, de lehet gyorsítani; lehet gyorsítani, mert mi vidéken még bírjuk a sebességet. Köszönöm az államtitkár úrnak, köszönöm a minisztérium munkatársainak, és kívánom azt, hogy ezt a munkát tudjuk folytatni. Ennyit szerettem volna hozzászólni a költségvetéshez, de mindenképpen meg kell említeni Keresztes Lóránt képviselő úrnak a mondanivalóját. Nekem egy, Ronald Reagan elhunyt amerikai elnöknek tulajdonított mondás jut az eszembe: a liberálisok nem keveset tudnak, hanem nagyon sokat, csak azt mind rosszul. Megemlítette a képviselő úr, hogy nem történt az elmúlt időszakban vasútfejlesztés. Én nem tudom, hogy járte az országban vagy vasúttal közlekedett-e, vasút-visszafejlesztés történt, hiszen az ön szövetségese - vagy nem is tudom, hogy lehet mondani ezt a kapcsolatot -, Gyurcsány Ferencék kormányzása idején akarták megszüntetni például a Karcag-Tiszafüred vasútvonalat, az ott lakókkal tüntetni kellett ellene, hogy ez a
