Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
2204 Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács szerint a 2022-es költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai összhangban vannak a 2021-re várható és a 2022-re tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. Engedjék meg, hogy itt megálljak egy pillanatra! A 2022-es bevételi és a kiadási előirányzatok megalapozottsága megítélésénél a tanács szakértői szinten hiányolta, hogy a költségvetés tervezete a 2021-es bázisév várható teljesítését nem tartalmazta. Megjegyzem, hogy ezeket az adatokat a Költségvetési Tanács rendelkezésére bocsátották, és javaslatunkra ezen információkat a főbb tételekre vonatkozólag már az önök előtt lévő törvényjavaslatban is bemutatják, javítva ezzel az átláthatóságot. A bevételekkel folytatva, a legnagyobb súlyt jelentő csoportok közül a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek: így a társasági adónak, a kisadózók tételes adójának, a kisvállalati adónak; a fogyasztást terhelő adóknak: köztük az általános forgalmi adónak, a jövedéki adónak, a pénzügyi tranzakciós illetéknek, valamint a lakosság befizetései közül a személyi jövedelemadónak, az illetékeknek, továbbá a tb-alapokat megillető szociális hozzájárulási adónak és járulékoknak az előirányzata rendre nagyobb a 2021. évi, a válság hatását magán viselő, várható teljesítésnél. Ugyanakkor a tanács szükségesnek tartotta jelezni: ha a makrogazdasági várakozások nem vagy részben teljesülnek, akkor ennek hatásai megjelennek majd a bevételek teljesítésében. Tisztelt Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács annak ismételt hangsúlyozása mellett, hogy továbbra sem minősíti a költségvetésben megjelenő elosztáspolitikát, a kiadásoknál a következőket érzékelte. 2022-ben a költségvetésben változatlanul fókuszáltan szerepel a járvány elleni védekezés, amelyhez a szükséges forrásokat az egészségügyi ellátórendszer működtetésével együtt az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap biztosítja. A kiadásokban ugyancsak kiemelten jelennek meg a családvédelmi és otthonteremtési, -felújítási, valamint a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítását szolgáló célok is. Az elsők között is az első számú prioritás azonban a gazdaság újraindítása. A célt megvalósítani hivatott új gazdaságújraindítási akcióterv az adókönnyítések mellett aktivizálta egyfelől a hazai költségvetési forrásokat, az azokat tömörítő Gazdaság-újraindítási Alapot, benne a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapot, másfelől a rendelkezésre álló uniós támogatásokat. Az újraindítás intézkedései több területen szerkezeti változást irányoznak elő olyan fejlesztésekkel, amelyek hosszú távon támogatják a gazdaság bővülését. A tanács ezen eszközök méltánylása mellett úgy látta, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét eredményezhetik, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt. A tanács megítélése szerint a járvány miatti gazdasági visszaesés időszakában a kormányzati kiadások bővülése egyértelműen javította a gazdaság ütésálló képességét. 2022-ben viszont, mint hallottuk, a költségvetési politika rezilienciája már a makrogazdasági feltételek alakulásához való rugalmas alkalmazkodást igényli, ami egyaránt jelentheti a költségvetési kiadások növelését vagy visszafogását. Megszűnik a prociklikus költségvetési politika kényszere, azaz a GDP kedvezőtlen alakulása esetén nem kell a kiadásokat csökkenteni, hanem növelni lehet azokat, míg a magángazdaság gyors felfutása esetén a költségvetési kiadások visszafogásával, következésképpen az egyenleg javulásával lehet a túlfűtöttséget mérsékelni. Ennek alapján a tanács célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételhez kötni, és csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra feltétlenül szükség van. (9.30) Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül. A tanács támogatta, hogy a 2021. évi 7,5 százalékos tervhez képest a növekvő hiány 2022-re csökkenjen a GDP-arányában, azonban az előzőekkel, valamint a 2021. évi költségvetési törvény módosításánál javasoltakkal összhangban nem tartotta elégségesnek a mind eredményszemléletben, mind pénzforgalmi szempontból annak csupán 5,9 százalékra történő mérséklését, elismerve a mozgástér szűkösségét. A tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásainak megfelelően az államadósság-mutató csökkenő trendje a 2020-as átmeneti növekedést követően tartós marad, és mértéke a 2021. évi 79,9 százalékról 2022-re 79,3 százalékra mérséklődik. Bár a tanács rögzítette, hogy a 0,6 százalékpontos csökkenés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a stabilitási törvény rendelkezésének, azonban annak mértékét a hiánynál jelzettekkel összhangban a lehetőségekhez képest kevésnek tartotta. A 2021-ben már megkezdődő és reményeink szerint megvalósuló gazdasági helyreállítás ugyanis az adósságmutató ennél nagyobb mértékű csökkenését is lehetővé teszi. Ez azért is szükséges, mert az alaptörvényi előírások szerinti mérséklés egy kedvezőtlenebb forgatókönyv esetleges bekövetkezése esetén is teljesülhet.
