Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
2168 van kevesebb, mint akkor, tehát én azt gondolom, hogy nagyon szép, öles léptekkel haladunk ezen a területen is. Szintén elhangzott, hogy a kockázati tőke és a tőzsde kedvezménye talán megint csak spekulatív kedvezménynek minősül, és hogy olyan cégeket támogatunk, amelyek - nem tudom - a spekulációt támogatják. Itt is hadd utaljak arra, hogy a kockázati tőke definíció szerint valóban magasabb kockázatot vállal, viszont a kutatás-fejlesztésben, az innovatív cégek segítésében alapvető szerepet lát el, és a tőkepiacoknak is és a tőzsdének is óriási szerepe van egy gazdaság dinamizálásában - én azt gondolom, hogy ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Tehát általánosan a tőzsdét és a kockázatitőke-befektetőket nehéz lenne spekulatívnak nevezni. Csárdi képviselő úr is azzal kezdte, hogy gyengére sikerült ez a mostani adócsomag. Hadd utaljak vissza az ezermilliárdos adócsökkentésre, amin már túl vagyunk és amilyen kedvezmények jelenleg is hatályban vannak, és még hadd használjam ki ezt a lehetőséget arra, hogy gyakorlatilag az adócsökkentés politikája, amit folytatunk, az évek óta egy kiszámítható és fenntartható adócsökkentési politika. Viszonylag könnyű lenne óriási adócsökkentéssel beállni a földbe, és a költségvetés stabilitását tönkretenni; nem ezt az utat választottuk, hanem egy sokkal nehezebb, sokkal munkásabb utat választottunk: egy fenntartható és kiszámítható, hosszú távra tervezhető adócsökkentést valósítunk meg, aminek az egyik fedezetét egyébként a fehéredés, a gazdaságfehéredés adja. Ezért nem megy az, hogy egyik napról a másikra költségvetési mozgásteret teremtünk, hanem évek alatt fokozatosan fehérítjük a gazdaságot. A korábbi huszonegynéhány százalékról 7 százalék alá csökkentettük az áfarés mértékét, tehát nagyon jelentős eredményeket és bevételeket tudtunk elérni, ahogy Nacsa képviselő úr is mondta, az online pénztárgép, online számlázás, EKÁER-típusú intézkedésekből. Szintén Csárdi képviselő úr jelezte, hogy jobban meg kéne emelni a minimálbért, és utalt az 1 százalékos évközi emelés lehetőségére. Itt megint elfeledkeztünk arról, hogy amikor a hatéves bérmegállapodás elindult, akkor 15, illetve 25 százalékos minimálbér-emelésről beszéltünk, az volt a feltétel a munkáltatók oldaláról vagy az volt a munkáltatók felé támasztott feltétel. És azt se felejtsük el, hogy a gazdaságban a minimálbérnek egyre kisebb a szerepe! Természetesen mindig vannak, akik ezt a jövedelmet kapják, de már a hatéves bérmegállapodásnál is látszódott, hogy amikor a 25 százalékos minimálbér-emelés megvalósult, az egész gazdaságban végigsöpört egy béremelési hullám, tehát gyakorlatilag a gazdaság jó nagy részében nem a minimálbér szintje határozza meg a béreket, hanem annál jóval magasabbak a bérek. Tehát az általános bérszínvonalat kell nézni. Hogyha 2010-hez viszonyítjuk, akkor az átlagbér ott 200 ezer forint volt, most már 400 ezer forint fölött van, tehát az átlagbérek gyakorlatilag megduplázódtak. Ha a nettó átlagkeresetnek a reálértékét nézem, tehát hogy mennyivel ér többet a kereset, ott is egy 50 százalékos növekedésről, tehát egy másfélszeres növekedésről beszélünk. Tehát az 1 százalékos minimálbér-emelés helyett ezt az 50 százalékos reálbér-emelkedést érdemes nézni. Szintén Csárdi képviselő úr jelezte, hogy a kriptoeszközök adóztatása nem a lakosságot segíti. De, a lakosságot segíti. Nagyon határozottan az az álláspontunk, hogy nagyon sok magánszemélynek van kriptomegtakarítása. Piaci szereplők és akik nemzetközi szinten is elismertek a kriptovilágban, megpróbálták bemérni a világ kriptotársadalmát, és a magyar kriptovilág esetén egy körülbelül 300 milliárdos körről beszélhetünk, tehát 300 milliárdnyi kriptovagyon van jelenleg így a becslések szerint; ezt szeretnénk egy olyan mederbe terelni, ahol egy korrekt, átlátható adózással szembesülnek ezek az érintettek. Szintén Csárdi képviselő úr sokadszorra felveti az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentését, Z. Kárpát képviselő úr is csatlakozott ehhez. Azt látni kell, hogy több száz milliárd forintos, lehet, hogy ezermilliárd forintos adócsökkenést vagy adókiesést eredményezne a költségvetésben, ha minden alapvető élelmiszernek az áfáját lecsökkentenénk, és azt is látni kell, hogy a fogyasztói árakat nem az áfakulcs határozza meg. Számtalanszor elmondtuk itt a parlamentben is minden fórumon, hogy a kereslet-kínálat, az időjárási viszonyok, a nemzetközi kereskedelmi szabályok jobban befolyásolják az árakat, mint az áfakulcs; egy áfakulccsal egy adott pillanatban, egyszer talán lehet befolyásolni az árakat, de hosszú távon semmi esetre sem. Azt gondoljuk, hogy az áfacsökkentést csak célzottan, nagyon tudatosan és bizonyos szektorokra korlátozva érdemes megtenni, az általános áfacsökkentés egy rendkívül drága és nem hatékony módja az újraelosztásnak. Ezért gondoljuk azt, hogy csak jól megfontoltan, óvatosan lehet ehhez az eszközhöz nyúlni. Szintén elhangzott Csárdi képviselő úrtól a többkulcsos adó. Erről viszonylag sokat beszéltünk. Szerintem a legjobb, gyakorlatilag bemutatója az egykulcsos, arányos és családi kedvezménnyel kombinált adórendszernek az, hogy folyamatosan tudjuk támogatni a családokat ezzel az egyre bővülő adókedvezménnyel. Most már 360 milliárd forintnál is több kedvezményt kapnak a családok évente, és egyre több adóbevétel is jön be ennek a szabálynak az érvényesítésével. Hogy lehet ez? Úgy, hogy egyszerű az adórendszer, átlátható, nem fogja vissza a teljesítményt, tehát nem okozza azt a hatást, hogy esetleg valaki a
