Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
2167 szabályozása kedvezőbb, a civil szervezetek ugyanis, ha gazdasági tevékenységet is végeznek, és adót kell fizetniük, ott egy kedvezményt is igénybe vehetnek. Ez ezekre a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokra nem vonatkozik, tehát valójában a közhasznú civil szervezetek kedvezőbb adózással is rendelkeznek, és még 1 százalékot is gyűjthetnek, ellentétben ezekkel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal. Varju képviselő úr úgy kezdte, hogy technikai észrevételei vannak, de aztán elég messze elkanyarodtunk, nehéz lesz megkeresnem azokat a pontokat, amelyek kapcsolódnak az adócsomaghoz. Úgy fogalmazott, hogy keresni kell az adócsökkentést ebben a jogszabálycsomagban. Itt hadd emlékeztessek arra, hogy gyakorlatilag most már több mint egy éve a válsághelyzetben folyamatosan kormányrendeletekkel intézkedtünk annak érdekében, hogy a legnagyobb terhet elviselni képes vagy elviselni kényszerülő szektorok adókedvezményeket kapjanak. Tavaly március óta több mint ezermilliárd forintnyi adókedvezményt hagytunk ott a vállalkozásoknál és a magánszemélyeknél. Tehát azt gondolom, hogy nem feltétlenül most ebben a csomagban kell keresni az óriási adócsökkentéseket, hiszen azok még a mai nappal is hatályosak nagyon sok esetben, turizmus, vendéglátás, tehát számtalan szektorban a mai nappal is hatályos az adókedvezmény, tehát nem kell a foglalkoztatási kedvezményeket, foglalkoztatási adókat megfizetni. 150 ezer katás vállalkozónak nem kellett megfizetni hónapokig a tételes kata összegét. Ugye, tavaly szochocsökkentés volt év közben, kivakulcscsökkentés év elején, és a turizmust támogattuk a SZÉP-kártyák kedvezményével, tehát megemeltük a keretet duplájára, a kedvezően adózó keretet, és az adómérték körülbelül a felére csökkent. Én azt gondolom, hogy ezeket együttesen kell figyelembe venni és megnézni akkor, amikor adócsökkentésekről beszélünk. Jelezte Varju képviselő úr, hogy idén is kellene csökkenteni a szocho mértékét. Hadd emlékeztessek a VKF-megállapodás tartalmára, a kormány azt követi egyébként az elmúlt években. A megállapodás nem évenként rögzít egy adómérték-csökkenést, tehát nem azt mondja, hogy minden évben fokozatosan kell csökkenteni az adót, hanem egy feltételhez köti, pont azért, hogy kiszámítható és fenntartható legyen ez az adócsökkentés. Ez a feltétel pedig reálbér-emelkedéshez van kötve, tehát kell hozzá egy béremelés, tehát egy nominális béremelkedés a gazdaságban, és azt módosítani kell az infláció mértékével. Tehát a reálbér-emelkedésnek a 6 százalékos mértéke az az, amit keresünk. És ha ez a feltétel nem valósul meg, akkor még nem tud megvalósulni ez az adócsökkentés. És ez az, amit folyamatosan fogunk monitorozni, hogy mikor fog megvalósulni ez a reálbér-emelkedés. A kriptoeszközök kapcsán említette képviselő úr, hogy fércmunkának tartja. Visszautasítom ezt a kitételt. Nemzetközi gyakorlatokat megnéztünk, és azt gondolom, hogy ennek ellenére is és emellett is egy előremutató, jó intézkedés, amit hoztunk. Nagyon sok képviselői felszólalásban az ellenzéki oldalról ez egy spekulatív adószabálynak vagy adókedvezménynek tűnik. Én azt gondolom, egy kicsit lehet, hogy elhaladt az élet a képviselő hölgyek és urak mellett, a kriptoeszköz már a mai fiatalság életének a része. Lehet, hogy van benne spekulatív elem (Dr. Varga-Damm Andrea: Csak az van!), és az árfolyammozgásokból látszódik is, hogy rendkívül nagy mozgásokat tud megtenni ennek az árfolyama. De a mai fiatalság gyakorlatilag ebben él, tehát ezzel nem foglalkozni és nem tudomást venni erről, azt gondolom, hogy hiba. Tehát érdemes ezt a témakört jól körbejárni. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) És nem is arra vállalkozik a szabályozás, hogy mi a kriptoeszközök szabályozását most itt megpróbáljuk megteremteni, az nem is a Pénzügyminisztériumnak és nem az adóterületnek a hatásköre, most kizárólag az adózási jogviszonyokat tettük tisztába. Hiszünk abban, hogy egy jóval nagyobb adóbevételi összeget fog a költségvetés kapni ebből a szabályrendszerből kifolyólag, ugyanis most már nem kell feltétlenül külföldön érvényesíteni ezt a jövedelmet, ha valaki esetleg ezt legalizálni akarta vagy külföldön leadózni, hanem Magyarországon is kedvező adókulcsok mentén meg lehet tenni. (16.50) És nagyon fontos, hogy a kriptoeszköz jövedelme tartalmában már most is tőkejövedelemnek kellene hogy minősüljön, igazából ezt hozza párhuzamba az adótörvény-javaslat, hogy a tőkejövedelmekhez hasonló adómértékkel adóztatjuk ezeket az eszközöket. Szintén Varju képviselő úr az adók számára is utalást tett, hogy mennyivel nőtt az adók száma. Ugye, azt ne felejtsük el, hogy a válság után helyre kellett állítani a költségvetésnek a helyzetét, rendkívül nagy erőfeszítések kellettek ahhoz, hogy a költségvetés stabilizálódjon, ehhez különadókra volt szükség. Tehát nem egy általános adóemelést valósított meg a kormány, hanem célzottan, ahol a teherviselő képesség ezt megengedte, ott speciális adókat vezetett be, ebből kifolyólag természetesen megemelkedett az adók száma, amit egyébként azóta fokozatosan, folyamatosan csökkentünk. Ha számolom, csak 2018-tól már kilenc adóval
