Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt nemzetiségi Képviselő Úr! Szószóló Hölgy és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az államalapítás óta többnemze... - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt nemzetiségi Képviselő Úr! Szószóló Hölgy és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az államalapítás óta többnemze...
2122 Azt gondolom, Ritter képviselő úr expozéjából az is kiderült, hogy voltak olyan nemzetiségek, amelyek soraiban voltak a jelöltállítás során olyan belső politikai viták és nehézségek, amelyek indokolják ezt a törvénymódosítást. Mivel megtörténtek a konzultációk mind a jogi és választási szakértőkkel, mind az egyes érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, én a Jobbik nevében ezeket a módosításokat nem kívánom minősíteni, csak azt tudom elfogadni természetesen, hogy amennyiben ez a nemzetiségi önkormányzatok kérése, akkor ezt mi, a Jobbik-frakció nevében tudjuk majd támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának, aki felszólalását a pulpitusról kívánja elmondani. Öné a szó, képviselő úr. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt nemzetiségi Képviselő Úr! Szószóló Hölgy és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az államalapítás óta többnemzetiségű, soknemzetiségű állam, ország, és ahogyan ez így volt annak idején, több mint egy évezrede, ahogyan így volt ez az elmúlt évszázadok során, az elmúlt évtizedekben is Magyarország többnemzetiségű ország, amely lakosságának körülbelül 10 százaléka valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Magyarországon 2010 után gyökeres változások álltak be, és ebben az időszakban, amikor teljesen új jogi alapra helyeztük a nemzetiségek életét, akkor fogadtuk el Magyarország új Alaptörvényét, amely Alaptörvény garantálja a Magyarországon élő nemzetiségek megmaradását, identitásának a megőrzését; nyelvét, kultúráját az államnak kötelessége megóvni és segíteni ápolni. Tekintettel arra, hogy már hallottuk ezt az idézetet, mégis hadd hozzam ide az Alaptörvénynek ezt a megfogalmazását: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.” A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, és mint említettem, a magyar államnak kötelessége a nemzetiségek nyelvét, kultúráját megóvni és ápolni, az önazonosságuk megőrzését segíteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Erre az Alaptörvényre ráépítve fogadtuk el ugyancsak 2011-ben a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényt, ahogyan ezt az Alaptörvényben meg is fogalmaztuk, illetve az alaptörvényi felhatalmazás alapján került ide a Ház elé annak idején az új nemzetiségi törvény, a 2011. évi CLXXIX. törvény. Ez a törvény tulajdonképpen egy új jogi keretet teremtett a nemzetiségek életére vonatkozólag. Engedtessék meg, hogy én csak két apró részletet emeljek ki, két apró hangsúlyt erről az új törvényről, a 2011-es, nemzetiségek jogairól szóló törvényről. Annak idején is sokat beszéltünk és vitatkoztunk az etnobiznisz jelenlétéről és jelenségéről. Ez a törvény volt hivatott az etnobiznisz jelenségének a megszüntetésére. Úgy gondolom, hogy jelentős előrelépést is tettünk annak idején e törvény elfogadásával ezen a területen. A másik fontos eleme volt ennek a törvénynek, hogy hitelesítse a hiteles őshonos nemzetiségi közösségeinket, pontosan részben azzal, hogy az etnobiznisz jelenségét visszaszorítottuk, sőt reménység szerint majdnem teljesen megszüntettük, illetve újra bevezettük a „nemzetiségi” fogalmat. A „nemzetiségi” fogalom újrabevezetésével kapcsolatosan engedjék meg, hogy idézzek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak éppen a napokban egy díjátadón elmondott beszédéből, amely, azt gondolom, hogy frappánsan összefoglalja, hogy miért is tartottuk fontosnak 2011-ben a „kisebbségi” fogalom megszüntetését ezen a területen és a „nemzetiségi” fogalomnak a jogi keretekbe való iktatását. Miniszterelnök-helyettes úr rendkívül szerencsétlennek és méltatlannak tartja a „kisebbség” kifejezést, mert ahogy fogalmaz, annak hallatán az ember óhatatlanul a „kevesebb”-re asszociálhat, holott a magyarországi nemzetiségek nem kevesebbek senkinél. Attól, hogy egy közösség létszámában kisebb, szellemiségében, kultúrájában, értékhordozásában lehet több. A „kisebbség”-nél pontosabb kifejezésnek tartja a „nemzetiség”et és a „nemzetrész”-t, mert ez kifejezi, hogy része az anyanemzetnek, része egy nagyobb közösségnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént említettem tehát, hogy 2010 után teljesen új jogi alapokra helyeztük a nemzetiségi közösségek életét. Úgy is fogalmazhatnám, hogy létrehoztunk egy magyarországi modellt. Ennek a magyar modellnek négy nagyon fontos alappillére van, és az elmúlt időszakban ezt a négy alappillért próbáltuk tovább erősíteni. Az egyik és legfontosabb alappillére ennek a magyarországi nemzetiségi
