Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt nemzetiségi Képviselő Úr! Szószóló Hölgy és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az államalapítás óta többnemze... - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt nemzetiségi Képviselő Úr! Szószóló Hölgy és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az államalapítás óta többnemze...
2123 modellnek - ha lehet így fogalmazni kicsit nagyképűen -, az a nemzetiségi önkormányzati rendszernek nemcsak a megteremtése, hanem ennek a folyamatos karbantartása, kiterjesztése, megerősítése, mert ez az önkormányzati rendszer Európában is példaadó módon létrehozta és garantálja a nemzetiségi közösségek kulturális és bizonyos helyeken, bizonyos területeken a területi autonómiáját is. A másik alappillére ennek a magyar modellnek a nemzetiségi intézményrendszer létrehozása. Bár lehet, hogy ez túlzás, mert valamilyen szinten mindig is voltak nemzetiségi intézmények, de azt gondolom, hogy minőségileg egészen más helyzetről beszélünk, hiszen az elmúlt időszakban óriási változások következtek be ezen a területen a nemzetiségi közoktatási, köznevelési, kulturális és egyéb intézmények tekintetében. Mi a nemzetiségi intézményrendszert egy olyan alappillérnek tekintjük, amely az őshonos nemzetiségi közösségek megmaradásának és jövőjének a garanciája. Tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos alappillér, amelyet folyamatosan tovább kell erősítenünk, segíteni és támogatni mindenféle lehetséges és rendelkezésre álló eszközzel. A harmadik fontos alappillére ennek a magyar modellnek a parlamenti képviselet megvalósítása, amelyről évtizedeken keresztül szó volt itt, az Országgyűlésben is, a magyar közbeszédben is, de érdekes módon senki nem tudta vagy nem akarta ezt megcselekedni, megvalósítani, mondhatnám azt, hogy nem volt meg rá az igazi politikai akarat. (12.30) Ezt az elmúlt időszakban sikerült együtt közösen megvalósítanunk, megteremtődött a politikai akarat, és egy közös, nagy lélegzetvétellel megteremtettük a nemzetiségek parlamenti képviseletét, nemzetiségi szószólói intézményrendszert, illetve a kedvezményes nemzetiségi kvóta lehetőségét, amelynek következtében a német nemzetiségi közösség immáron nemzetiségi képviselőt is delegálhatott a parlamentbe. Tisztelt hölgyeim és uraim, nem szabad megfeledkezünk ennek a magyar modellnek egy következő és mégis ugyanilyen olyan fontos alappilléréről, amiről rendszeresen úgy látom, hogy sajnos megfeledkezünk, ez pedig az, hogy mindaközben, mialatt kialakítottuk ezt az intézményrendszert - részben önkormányzati intézményrendszert, részben intézményrendszert, a parlamenti képviselet intézményrendszerét -, eközben a magyar politikum, a magyar állam nem építette le a nemzetiségi civil közösségek és a nemzetiségi egyházi közösségek segítését és támogatását. Magyarul, ennek a magyar modellnek a negyedik fontos alappillére továbbra is a nemzetiségi civil közösségeknek és a nemzetiségi egyházi közösségeknek a további megőrzése, megtartása, segítése, erősítése és természetesen költségvetési és finanszírozási támogatása. Én úgy gondolom, hogy ezek az alappillérek mind-mind fontosak ahhoz, hogy maga az egész konstrukció, az a bizonyos magyarországi nemzetiségi modell, a magyar modell jól, biztonságosan és kiszámíthatóan működjön, és soha ne felejtsük el, hogy mindennek egyetlen célja van, hogy a magyarországi nemzetiségek jól érezzék magukat itt, Magyarországon; otthon érezzék magukat itt, Magyarországon, tudván azt, hogy ennek az országnak államalkotó tényezői, és tegyünk meg mindent ezen nemzetiségeknek a megőrzéséért, anyanyelvükért, kultúrájukért és önazonosságukért. Megmondom őszintén, hogy mialatt a jobbikos képviselőtársamat hallgattam, az alappillérekhez, a négy alappillér mellé odaírtam egy ötödiket; ez pedig az, hogy a nemzetiségi kistelepülések térségeiben való segítségnyújtás. A jobbikos képviselőtársam elfelejtkezett erről valószínűleg, de mi már három esztendő óta elindítottunk egy „Magyar falu” nevű programot - reméljük, hogy ők is tudnak erről -, ez pedig pontosan azt a célt tűzte ki - és nem is sikertelenül -, hogy részben a magyar kistelepüléseken, részben pedig az őshonos nemzetiségek által alkotott kistelepüléseken ezeknek a településeknek részben a lélekszáma tekintetében, részben pedig a jövőjének építése tekintetében sokféle lehetőséget kínáljunk. A „Magyar falu” program tehát ezen a területen is segít, részben a települési szolgáltatások biztosítására, részben az ott élő közösségnek a különböző közösségi rendezvényei feltételeinek biztosítására, részben a falusi CSOK segítségével, természetesen az ottlakás lehetőségét megerősítendő és számos más olyan intézkedési lehetőséggel, ami pontosan azt a célt szolgálja, hogy a kistelepüléseken élő nemzetiségi közösségek is a saját lakóhelyükön, ott, ahol az őseik évszázadok óta élnek, ott tudjanak megmaradni. Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy ma Magyarországon virágzik a nemzetiségi közösségi élet, ezeken a kistelepüléseken is. Itt említhetném példaként a saját választókerületemet, amelyben mind a horvát, mind a cigány, roma, mind pedig a német nemzetiségi közösségek virágzó, igenis virágzó közösségi életet élnek. Sajnos, a pandémia ezt a közösségi életet most egy picikét próbára tette és próbára teszi, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy az elmúlt esztendők során lépésről lépésre, évről évre, időszakról időszakra azt tapasztalhatjuk, hogy ezek a nemzetiségi közösségek újraéledtek, és nemcsak múltjuk, hanem jelenük és
