Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. LATORCAI JÁNOS): - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója, a napirendi pont előadója:
2116 úton sosem tudnának érvényt szerezni az érdekeiknek. Mivel kisebb létszámban vannak, így matematikailag kizárt, hogy önmagukban meg tudják szavazni a javaslataikat, erre mindig és minden körülmények között csak a többség kellő érzékenysége, demokratikus segítsége révén van lehetőség. Ebben a témakörben most mi kerültünk abba a helyzetbe, hogy annak ellenére, hogy a nemzetiségek döntő többsége fontosnak és szükségesnek tartja a minősített többséggel történő döntést, ebbéli véleményünket most is fenntartjuk, de az Országos Roma Önkormányzat kérésére ennek törvényi előírásától mégis eltekintettünk. Más kérdés, hogy ugyanakkor a legtöbb országos nemzetiségi önkormányzat a saját döntése alapján, a saját szervezeti és működési szabályzatában viszont előírja, hogy az országgyűlési képviselők választásán országos listaként állított nemzetiségi lista az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének minősített többségű döntésén alapuljon. De ez már nem törvényi kötelezettség, hanem minden országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének saját döntése. Ugyanakkor annak érdekében, hogy ez a minősített többséggel meghozott döntés megszülethessen, a törvényjavaslat 117/A. § (2) bekezdésében egyértelműen rögzítettük, hogy a döntésből személyes érintettség miatt a közgyűlés tagja nem zárható ki. Ez azért is fontos volt, mert a nemzetiségi önkormányzatok nagyobb része a kötelezően előírt 3-5 főn felül akár 25-30 főt is megszavaz a listára, döntően az adott nemzetiség régiónként legismertebb vezetőit, akik döntő többségükben közgyűlési tagok, így a döntésből személyes érintettség miatti kizárhatóság veszélyeztetné nemcsak a minősített többségű, de akár a normál többségű, egyszerű többséggel hozott döntés meghozatalát is. Indokolatlan a személyes érintettség miatt a szavazásból történő kizárás lehetősége amiatt is, mivel a lista első tagja, a parlamenti választást követően nemzetiségi szószóló vagy nemzetiségi képviselő a mandátum átvételét megelőzően ki kell lépjen - ha és amennyiben tagja volt - a közgyűlésből, sőt a parlamenti mandátuma idején semmilyen szintű nemzetiségi önkormányzatnak nem lehet tagja. A másik oldalról viszont a lista második tagjától a lista többi tagja pedig nem lesz parlamenti szószóló vagy képviselő, tehát esetükben az összeférhetetlenség ily módon fel sem merülhet. Ehhez kapcsolódóan a törvénymódosító javaslat egyértelműen rendezi azt a kérdést is, nevezetesen az 1. § 4. pontjában, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén, tekintet nélkül arra, hogy az ülés nyilvános vagy zárt, az adott nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt. Végezetül szeretném még megjegyezni, hogy mivel a 2011. évi CLXXIX. számú, a nemzetiségek jogairól szóló törvény rövidítésére, még a kisebbségi törvény időszakából is fennmaradóan több változat is forgalomban volt, így például Nek-törvény, Njtv. törvény s a többi, ezért rögzítettük, hogy e törvényt más jogszabályban Njtv. rövidítéssel kell megjelölni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnökeként, a törvényjavaslat benyújtójaként tolmácsolhatom bizottságunk és a magyarországi nemzetiségek azon egységes véleményét, valamint személyes meggyőződésemet is, hogy a benyújtott törvényjavaslattal reményeink szerint olyan joghézagokat tudunk megfelelő módon kikü-szöbölni és szabályozni, melyekkel elősegíthető, biztosítható, hogy a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletére vonatkozó döntés az adott nemzetiségek többségi akaratát tükrözze, és az erre vonatkozó eljárás és döntés minden szempontból jogszerű legyen. Ez pedig nemcsak nemzetiségi kérdés, függetlenül attól, hogy a módosító javaslatunk kizárólag a nemzetiségi szószólók és a nemzetiségi képviselők megválasztására vonatkozó szabályokra terjed ki, de ez része a mindenkori parlamenti választásnak is, így rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ez megfelelő szabályozási környezetben történjen. Szeretném azt is kihangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat előkészítése során az aktuális állapotot két alkalommal is megküldtem egyeztetésre, véleményezésre valamennyi parlamenti frakciónak és minden egyes független parlamenti képviselőnek is, így már az előkészítés stádiumában biztosítottuk mindenkinek a lehetőséget az esetleges módosító, kiegészítő észrevételek megtételére. Aki élt ezzel a lehetőséggel, azt a módosító javaslat véglegesítése során érdemben megtárgyaltuk, és a módosító javaslatban figyelembe vettük. Természetesen ennek ellenére készséggel várom a véleményüket, észrevételeiket most is, és ezekre legjobb tudásom szerint igyekszem majd válaszolni. Végezetül engedjenek meg még egy megjegyzést! A magunkra, mármint a nemzetiségi szószólókra és nemzetiségi képviselőkre kialakított szokásjog alapján mi igyekszünk ahhoz tartani magunkat, hogy elsősorban - ha lehetséges, kizárólag - csak a törvények nemzetiségi vonatkozásairól foglalunk állást, mint ahogy ezen törvényjavaslatban is kizárólag a nemzetiségi listával kapcsolatos eljárási szabályokat kívántuk optimalizálni, szabályozni, és semmilyen formában, semmilyen mértékben nem volt szándékunkban bővebb, szélesebb körű politikai kérdéseknek a szabályozása vagy bármilyen szintű részleges módosítása.
