Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2117 Ezért kérem önöket, természetesen véletlenül sem korlátozva senkinek a hozzászólási jogát és témáját, hogy elsősorban a benyújtott konkrét törvénymódosító javaslatról várom az észrevételeiket, és a felvetésekre adandó előterjesztői viszonválaszban is elsősorban - ha lehet, kizárólag - a nemzetiségi kérdésekre kívánok reagálni. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megkérdezem Soltész Miklós államtitkár urat, hogy kíván-e a kormány nevében felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. 30 perces az időkerete. SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szószóló Hölgy és Urak! Magyarország nemzetiségpolitikája európai szinten is példaértékű, ezt kellő szerénységgel, de az elmúlt tíz év kormányzati döntéseivel és eredményeivel alátámasztva, büszkén jelenthetjük ki. (11.50) Ezen nagyvonalú és támogató nemzetiségpolitika jelentőségét különösen annak fényében értékelhetjük, amit az Európai Unióban látunk és sajnos tapasztalunk. Az EU döntéshozói szavakban ugyan támogatják a nemzetiségeket, az ő szóhasználatukban nemzeti kisebbségeket, ám amikor konkrét cselekvésre kellene hogy sor kerüljön, akkor elfogy a lelkesedés, a valódi problémákra adott valódi válaszok helyett maradnak a politikailag korrektnek nevezett beszéd semmitmondó pufogtatásai. Gondoljunk csak a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre, melyet idén januárban szégyenletes módon gáncsolt el az Európai Bizottság. Döntésével semmibe vette az Európai Unióban élő nemzetiségek igényeit, több mint egymillió európai polgár egyértelműen kifejezett kérését, valamint számos régió, több európai kormány, sőt az Európai Parlament állásfoglalását is. Pofon ez nemcsak a nemzetiségeknek, de az európai demokráciának is. Ezért is öröm, hogy a magyar Országgyűlés április 28-án határozatban jelentette ki, hogy továbbra is kiáll a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés és azon keresztül a külhoni magyar közösségek, valamint az Európai Unió lakosságának közel 10 százalékát, valamint a hazánkban élő őshonos nemzetiségek érdekében tett kijelentések mellett. Sajnáljuk persze, hogy a jelen lévő Hajdu László képviselő úr nemmel, míg a DK frakciója távolmaradásával bojkottálta ezen szavazást. Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság sokszor álproblémák miatt aggódik, álságos érveléssel. Ehelyett mi inkább azt javasoljuk: tanulmányozzák hazánk nemzetiségi politikáját, melyet jó szívvel tudunk az Európai Bizottság és bármely EU-s tagállam figyelmébe ajánlani. Jó lenne, ha minden tagország úgy támogatná a területén élő nemzetiségeket Európában, ahogy mi tesszük, hozzáteszem, függetlenül attól, hogy az adott nemzetiségek anyaországaival milyenek az aktuális politikai kapcsolataink, bal- vagy jobboldali, baráti vagy nem túl baráti kormánya van-e éppen. A nemzetiségek valódi segítéséhez ugyanis hozzátartozik ez a fajta biztonság, a kiszámíthatóság. Azt, hogy a velünk élő őshonos nemzetiségek mennyire fontosak nekünk, jól mutatja, hogy a Magyarország 2011-ben elfogadott új Alaptörvényének mind preambulumában, a Nemzeti hitvallásban, mind normaszövegében rögzítésre került, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vál-lalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja, segíti őket. Az Alaptörvény XXIX. cikke szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven történő egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá sarkalatos törvény határozza meg a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat. A nemzetiségi, valamint a nemzetiségi önkormányzati jogokat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény tartalmazza. Mint tudjuk, a jog olyan rendszer, amely állandó mozgásban van. 2020 tavaszára az átfogó ellenőrzések és a rendszeres kapcsolattartás eredményeként szükségessé vált a nemzetiségi törvény átfogó felülvizsgálata. Gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt igazolták, hogy a jogalkalmazás során több esetben merültek fel eltérő jogértelmezések, illetve bizonyos esetekben a szabályozás hiánya is megfigyelhető volt. Ezért szükségessé vált egy egységes, átfogó, jogalkalmazói tapasztalatokon nyugvó felülvizsgálat kezdeményezése. Szeretném megjegyezni, hogy mindezt a nemzetiségitörvény-módosítást a nemzetiségek saját maguk nyújtották be az Országgyűlésnek parlamenti képviseletükön keresztül. Ennyit a demokrácia hiányáról.
