Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
194 elfogadását, az emberölési szándék értelmezésével kapcsolatos új jogegységi határozatot, továbbá az érvénytelenségi pereknek a fogyasztók jogállását érintő megállapításait. A bizottság elismerte a Kúria erőfeszítéseit, amelyeket a versenytilalmi megállapodások és a tanulmányi szerződések gyakorlatának egységesítése érdekében tett. A bizottság kiemelten fontosnak tartotta azon ügyeket is, amelyekben a bíróság a legfőbb ügyész úr által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati kérelem alapján járt el. A bizottság meghallgatta a Kúria elnökének összefoglalóját az önkormányzati normakontroll feladatkörében, és üdvözölte az Önkormányzati Tanács hatékonyságát, amely alapján a benyújtott ügyek több mint 90 százalékát érdemben el tudta bírálni. Ezek az ügyek a 2019. évben is jellemzően a helyi adókkal, a helyi építési szabályzattal voltak kapcsolatosak, azonban új elemként jelent meg a településkép védelmével összefüggő önkormányzati döntések felülvizsgálata. A bizottság tagjai kérdéseket tettek fel a Kúria szerepéről az alsóbb bíróságok jogalkalmazási gyakorlatával kapcsolatban, a joggyakorlat-elemzés kiadását követő bírói visszacsatolás helyzetéről, a bíróság által megítélt büntetési tételeket tartalmazó adatbázis létrehozásáról, valamint az Önkormányzati Tanács feladatkörébe tartozó ügyek esetleges változásáról. A bizottság a vitában elhangzottak alapján megállapította, hogy a Kúria 2019-re megfogalmazott szakmai célkitűzései megvalósultak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a 2020. november 24-ei ülésén „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című B/11035. számú beszámolóját egyhangúlag, 10 igen szavazattal elfogadta. Az Igazságügyi bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/13952. számú határozati javaslatában a Kúria elnökének beszámolóját a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni ebben a szakaszban. (Jelzésre: ) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Kovács Zoltánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Előrebocsátom azt, hogy amikor egy országgyűlési beszámolóról az Országgyűlés előtt vitatkozunk, az mindig egy adott keretet jelent. És ahogy már az előttem szólók is utaltak rá, az a paradox helyzet áll elő, hogy Darák elnök úr készített el egy beszámolót a munkatársaival, decemberben még mi is meghallgattuk a bizottsági ülésen, amelyről a bizottság elnöke az imént beszámolt, és meghozta a döntést; az új elnök pedig itt van velünk, és ő az, aki tulajdonképpen előterjesztőként szerepel itt most. Jó munkát kívánunk az elkövetkezendőkben az elnök úrnak és munkatársainak. (Dr. Varga Zs. András bólint.) Jogszabály írja elő azt, hogy minden évről, most már évek óta, beszámolót kell készíteni a Kúria elnökének, és erről az Országgyűlésben számot is kell adni. A beszámoló, mint ahogy mondtam, egy meghatározott keretrendszer és egy meghatározott szempontrendszer szerint készült, ezért az itt hozzászólók vélhetően ismételni fognak ebből bizonyos részeket, tekintettel arra, hogy meghatározott témakörként szerepel napirenden ez a beszámoló. A Kúria funkciója kettős: egyrészt ítélkezési tevékenységet végez, másrészt biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét. Magyarország legfelsőbb bírói fóruma számos figyelemre méltó szakmai cél elérését tűzte ki maga elé, melyeket a középtávú intézményi stratégiájában foglalt össze, amelyet aztán meg is újított. Ez a stratégia rögzíti a Kúria által elérendő célokat és megvalósítandó értékeket, a Kúria szerepfelfogását. Ezen célok és értékek közé tartozik többek között a jogállamiság védelme, a demokratikus hatalomgyakorlás elvének érvényre juttatása, az emberi jogok védelme, az ítélkezési gyakorlat magas színvonalának és kiszámíthatóságának biztosítása. A Kúria az egységes bírósági szervezetrendszer legfelsőbb szintjeként felelős az alsóbb szintű bírósági fórumok munkájának minőségéért. Ennek érdekében a Kúria együttműködve dolgozza ki a megoldásokat bizonyos jogértelmezési kérdésekben az alsóbb fokú bíróságokkal. Tisztelt Országgyűlés! Az új stratégia többek között az alábbi kérdésekkel is foglalkozik: az új magyar bírósági rendszer, új anyagi jogi kódexek és eljárási törvények, digitalizálás, új adatvédelmi és adatkezelési
