Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
195 követelmények és kihívások. Ezekből az ismertetett stratégiai célokból adódóan tehát a Kúria fontos feladata volt a 2019. esztendőben, hogy megfelelően tudjon felkészülni és alkalmazkodni a változásokhoz, amelyek ’19-ben, illetve ’20-ban indultak el. Ilyen például az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény, amely a jogalkalmazás egységének biztosítását szolgáló új eszközt, a jogegységipanasz-eljárást vezette be. A Kúria hatáskörét is érintő változás továbbá, hogy megszűntek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok; a közigazgatási perekben a nyolc törvényszék jár el regionális illetékességgel; másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban jár el a Kúria; egyes ügyekben pedig kizárólag a Kúria jár el. Ezekről az elnök úr egyébként plasztikusan be is számolt az iménti felszólalásában. Tisztelt Országgyűlés! Fontos áttekinteni, hogy mik voltak a Kúria ’19. évi szakmai célkitűzései, és azok hogyan valósultak meg a vizsgált esztendőben. Az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében új jogegységi eszközök kerültek biztosításra. Mintegy nyolc szempontot sorol fel a beszámoló, ezekből én néhányra térnék ki. Az egyik ilyen fontos kérdéskör a joggyakorlat-elemző csoport. (15.20) Ebben az elemző csoportban a jogos védelem gyakorlati kérdései vannak, a keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálata - erről is szó volt az imént az elnök úr expozéjában -, a gondnokság alá helyezési perek bírósági gyakorlata, az érvénytelenség a munkaviszonyban. Az is hangsúlyozandó ezekben az ügyekben, hogy az elemző csoportok munkája rendszerint nemcsak egy belterjes világot feltételez, hanem külső szakértők is segítik, akik között megtalálhatók az alsóbb fokú bíróságok bírái, más jogászi szakmák képviselői, valamint egyetemi oktatók, tudományos kutatók. A másik ilyen témakör az új Pp. alkalmazásában felmerülő gyakorlati kérdések vizsgálata. Itt nagy gyakorlattal rendelkező, polgári eljárásjogot kiválóan ismerő bírók fogalmaznak meg iránymutatásokat felmerülő kérdések lehetséges értelmezésével kapcsolatosan. Például többek között a perújítási kérelem megváltoztatásának lehetősége, a kapcsolattartás megváltoztatása iránti pernek a gyermek tartása iránti perrel való összekapcsolhatósága, a bírósági meghagyásban szereplő tájékoztatás kötelező tartalma vagy a keresetváltoztatás fogalma. Egy újabb téma az új polgári törvénykönyv gyakorlati alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdéseket vizsgálja. A 2014-ben felállított tanácsadó testület a 2019. évben is számos jogértelmezési kérdéssel foglalkozott és több kérdésben tett közzé állásfoglalást a Kúria honlapján, például a jognyilatkozat írásbeliségének követelménye, a jogosult kárenyhítési kötelezettsége, valamint az elővásárlási jog megsértése. Tisztelt Országgyűlés! A Kúria alapfeladatainak hatékony ellátását biztosító személyi feltételek között kiemelt helyet foglal el a Kúria főtanácsadói rendszere is, amelynek keretében egy-egy jogterületen kiváló szaktudással rendelkező, általában a tudomány világából is érkező főtanácsadók hatékonyan segítik a bíróság munkáját. A hatodik témakör: a beszámolóból kitűnik, hogy 2019-ben is eredményesen folytatódott a jogi karok állam- és jogtudományi doktori iskoláival, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájával együttműködésben megvalósuló gyakornoki program, amely hozzájárul a magas színvonalú munkavégzéshez és az utánpótlás biztosításához. A jogalkalmazás egységessége érdekében megvannak a különböző fórumok: a teljesülés, a különböző kollégiumi ülések, a joggyakorlat-elemző csoportok. A bizottsági ülésen is előtérbe került ebből a büntetőelemző csoportból, hogy létrehoztak egy büntető-adatbázist, amelynek használata a tipikus bűncselekmények tekintetében az ítélkezési gyakorlat egységesítését segítheti elő a büntetőbírák számára. Tisztelt Országgyűlés! A Kúria ügyforgalmi statisztikai adatait áttekintve elmondhatjuk, hogy valamennyi kollégium minden ügyszakában az ügyérkezést tekintve jelentős csökkenés tapasztalható. Szinte az összes ügyszakról elmondható, hogy a befejezett ügyek száma néhol jelentősen meghaladja az érkezett ügyek számát. Végezetül egy speciálisnak tartott ágazat - erről bővebben beszélt az elnök úr is -, a Kúria Önkormányzati Tanácsának tevékenységét szeretném megemlíteni az önkormányzati normakontroll ügyében, mint ahogy a napirend címe is mondja. 2019-ben a Kúriára önkormányzati normakontroll eljárás keretében 40 ügy érkezett, amelyek közül 26 bírói kezdeményezés, 12 kormányhivatali kezdeményezés, egy az alapvető jogok biztosának az indítványa, egy pedig magánszemély indítványa volt, amit a törvény értelmében vissza kellett utasítani. A korábbi évekhez hasonlóan a tárgyévben is a helyi adók törvényességének megítélése körében hozott döntések aránya volt a legmagasabb. Üdvözlendő ugyanakkor, hogy arányában alacsonyabb a korábbi évekhez viszonyítva a költségvetési, illetve zárszámadási rendelet megalkotásának elmulasztása tárgykörben
