Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - Az ülésnap megnyitása - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1798 Tehát az előterjesztésnek főleg az a pontja, amikor azt mondjuk, hogy azok a dokumentumok, amely dokumentumok jelenleg magánkézben vannak és nem kutathatók, nem ismerjük a tartalmát, egyrészt az ezzel foglalkozó szakemberek, másrészt a hétköznapi emberek nem tudnak ezekbe belelátni, és ezt most biztosítja ez az új rendszer, mert előkerülnek ezek a dokumentumok, ezt rendkívül hasznosnak tartjuk. Abban bízunk, hogy azok a „nyissuk ki a levéltárak kapuit a közforgalom számára” akciók, amelyeket most már két-három éve elindítottunk, kezdve a családfakutatásoktól, követve a „környezetünknek a megismerése”, a „múltunknak a megismerése” akciókkal, hogyha egy ilyen törvénymódosítás elfogadásra kerül, akkor még hatékonyabban tudja szolgálni a levéltári rendszerünknek a működését. Tehát a kormány részéről támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Dunai Mónikának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a jelen benyújtott törvényjavaslatot, amelynek az a célja, hogy biztosítsa a magánszemélyek birtokába került, maradandó értékű köziratok tulajdoni helyzetének rendezését, szavatolja azoknak az utókor számára való fennmaradását, a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény módosítása és a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása révén. Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kincsekről van itt szó, amelyeknek a megőrzése, a kutathatóvá tétele és közkinccsé tétele egy nagyon fontos kérdésre világít rá. A magunk részéről köszönjük az előterjesztőnek, hogy ezt a nagyon fontos kérdést elénk tárta, és esetleges további módosításokkal együtt is be tudja teljesíteni az előttünk álló célt. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szabályozásának a lényege és lényeges pontjai a következők. A köziratok tulajdoni helyzetének egyértelmű rögzítése. A közokirat az azt elállító, közfeladatot ellátó szerv vagy az állam tulajdona lehet, kivéve, ha jogszerűen magántulajdonba került. A második lényegi pontja az előterjesztésnek, ahogyan azt az előterjesztő is elmondta: az 1957 előtt keletkezett köziratoknál a birtokos tulajdonjogának vélelmezéséből indulunk ki, és ennek ellenkezője a bizonyítandó. A harmadik lényegi pont: az 1957 után keletkezett köziratoknál a magántulajdonosnak kell bizonyítania a jogszerű tulajdonszerzést. Az előterjesztés negyedik fontos megállapítása és javaslata, hogy az 1957 előtt keletkezett, magántulajdonban lévő köziratok forgalomképesek, természetesen előzetes bejelentési kötelezettség mellett. A köziratok tulajdonosának változása esetén, például értékesítés vagy öröklés esetén azt be kell jelenteni a Magyar Nemzeti Levéltárnál. A Magyar Nemzeti Levéltár hatósági jogkörben eljárva jogosult annak elbírálására, hogy egy irat közokirat vagy magánirat. A magántulajdonban lévő, maradandó értékű köziratokról a Magyar Nemzeti Levéltár mint hatóság hiteles elektronikus másolatot készít és nyilvántartást vezet, amelynek a védettsége a törvény erejénél fogva kimondható, és védettnek fog minősülni. Fontos az a módosító szándék is és támogatjuk is, hogy a magántulajdonban lévő köziratok adásvétele esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezet révén tisztázódik a közokiratok tulajdoni helyzete azzal, hogy a szerzett tulajdon nem vonható el. A bejelentési kötelezettség elmulasztása bírsággal járhat, de jogszerűen magántulajdonba került közokirat nem vehető el semmilyen esetben sem. A közokirat elkülönítendő a magánokirattól, a magánirattól. A törvény szerinti magánirat egyértelműen a tulajdonos rendelkezése alá tartozik, azt korlátozni kizárólag abban az esetben lehet, ha külön hatósági eljárásban védetté nyilvánították. Közokirat esetében, közirat esetében az Alaptörvényből levezethető közérdekű célokra tekintettel erre abban az esetben is lehetőség van, ha a tulajdonos nem közfeladatot ellátó szerv, amely révén megalapozottá és a tulajdonjog korlátozását igazolóvá válik a hatóság látókörébe eső ügyviteli értékű iratok esetében a másolatkészítés és a másolat használatra bocsátásának jogcíme, az állam elővásárlási joga, továbbá azok nyilvántartásba vétele és védettségük megállapítása. Elvi jelleggel a közirat egyértelműen elhatárolható a magánirattól. A közirati jelleg megállapítása hiányában ezek az eljárás alapját és célját jelentő intézkedések a magániratok esetében támadhatók lennének. Ezen
