Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1757 Szerintem egy civil szervezet hozzáadott értékét a sok önkéntesmunka adja, és én erre bátorítok meg biztatok mindenkit. De azért szoktak lenni félállású vagy teljes állású alkalmazottak. Minden évben a könyvelőjük vagy munkatársuk megcsinálja azt a beszámolót, megcsinálja a közhasznúsági jelentést. Ahogy a miniszter asszony elmondta, ez nem ró többletterhet, sőt egyébként, mivel az 5 millió forint fölöttiek simán beleesnek, a 20 millió felettieknek digitálisan kell majd leadniuk a bíróság számára a beszámolójukat. Azt gondolom, hogy pont az átláthatóságot erősítik ezek a rendelkezések. Mi azt gondoltuk, hogy az a törvény is megállja a helyét. Az Európai Unió Bírósága nem így gondolta. Magyarországon a bírósági ítéleteket mi végrehajtjuk, ezért természetesen ez a törvényjavaslat itt van előttünk, meg kell vitatni, de én arra kérem önöket, hogy önök is álljanak az átláthatóság oldalára, mint mi. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Megadom a szót Kunhalmi Ágnes képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Először is, még mielőtt az a vád érne, én is több mint 60 ezer magyarországi civil szervezet nevében teszem meg a felszólalásomat, és érdekükben leginkább. A javaslat a magyarországi civil szervezetek politikai alapon való megbélyegzéséről szóló törvény visszavonását, az emiatt kialakult jogellenes helyzet megszüntetését célozza. A parlament jelenleg két olyan javaslatot is tárgyal, illetve tárgyalt tegnap, amelyekre azért volt szükség, mert Magyarország Kormánya a saját politikai érdekei miatt ismét megsértette az Európai Unió jogát. A két javaslat közül ez az egyik, amit most tárgyalunk ebben a pillanatban, a másik pedig a tegnap tárgyalt, a kifejezetten a CEU elüldözésére hozott törvény volt. Ez a javaslat, bár a Bíróág ítéletének végrehajtása miatt fontos, szintén eléggé megkésett. A bírósági döntés ugyanis tavaly nyáron született. Lassan egy év eltelt, mire a kormány megtalálta azt a formát, amely politikai céljait is szolgálja, ám egyben az EU-jognak is megfelel. Az MSZP és a Párbeszéd már a Bíróság döntésének megszületése utáni hetekben, tavaly nyáron törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben a megbélyegző törvényt hatályon kívül helyezték volna. Ezt a javaslatot ráadásul októberben az Országgyűlés tárgysorozatba is vette, azóta azonban nem tárgyalta, annak ellenére, hogy az akkori javaslatunkhoz sürgősségi kérelmet is csatoltunk. Az Országgyűlés azonban az ügy rendezését akkor nem tartotta fontosnak. Érdemes megvizsgálni, hogy pontosan miért is volt jogellenes a civileket megbélyegző törvény. Az Unió Bírósága hat kategóriába sorolta a jogellenességet, amely szerint a törvény hátrányosan megkülönbözteti és korlátozza a hatálya alá tartozó civil szervezeteket, az egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremt, ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével, amely az Európai Unió négy alapszabadságának az egyike, aztán korlátozza az egyesülési jogot, korlátozza a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, valamint korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot is. A Bíróság döntése azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában nem ellentétes az európai uniós joggal, hogy azoknak a civil szervezeteknek, amelyek valóban jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára, fokozott átláthatósági szabályoknak kelljen megfelelni - természetesen. (17.50) A törvény azonban, szintén a bíróság döntéséből kiolvasható módon, nem erre a célra irányult. Fontos kiemelni azt is, hogy Magyarország Kormányának nem sikerült bizonyítania azt, hogy a civileket megbélyegző törvényre miért volt szükség. Nem sikerült igazolnia azt, hogy ez valóban bármiféle jogszerű célt szolgálna. A Magyarország Kormánya által hangoztatott célok túlságosan általánosak voltak, és így a konkrét esetben a célok elérése érdekében alkalmazott lépéseket nem tudták igazolni. Ez azt jelenti, hogy a politikai önkényen kívül lényegében semmilyen valódi indokkal nem tudták megvédeni saját álláspontjukat. Ily módon megalapozottan állíthatjuk, hogy nehezebb volna olyan szabályt találni, amelyet az önök megbélyegző civiltörvénye nem sértett volna meg, mint olyat, amilyennel szemben állt. Ezeket a megbélyegző szabályokat most hatályon kívül helyezik, azonban ezzel nem orvosolják azt a kárt, amit ezzel a törvénnyel okoztak. Nem teszi meg nem történtté azt a négyévnyi vádaskodást, nem oszlatja el azt a gyűlöletet, amelyet önök ezekkel a civil szervezetekkel szemben teremtettek, pusztán politikai haszonszerzés céljából.
