Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1754 kötelezettségszegési eljárás, aminek a 2020-as nyáron megjelent európai bírósági ítélet lett a vége, ami miatt most itt ülünk, és újratárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot. Elmondtam, hogy túl sok jó dolog nincsen ebben a törvényjavaslatban, és azért kicsit ki is emelném, hogy miért nincs, hogy mi az, ami nem tetszik benne. (17.30) Egyrészt az, hogy az Állami Számvevőszéket jelöli ki erre a feladatra, elég furcsa több szempontból is. Egyrészt azért is furcsa, mert önmagában is ellentmondásos az, hogy az Állami Számvevőszék az állami pénzek mozgását ellenőrzi, erre hivatott, az Alaptörvényünk is ezt mondja ki az Állami Számvevőszékről, itt viszont már a civil szféra pénzeit fogja ellenőrizni, ami logikailag nagyon nehezen függ össze az Állami Számvevőszék feladatkörével, illetve nyilván nem is fér ebbe bele. Aztán egy érdekes dolgot olvastam az indokolásban, ami nekem nagyon megütötte a szememet, amikor az általános indokolás utolsó mondatát olvastam, amikor indokolják, hogy miért az Állami Számvevőszék lesz kijelölve erre a feladatra. Azt írja az indokolás, hogy az Állami Számvevőszéknek biztosított hatáskör a szakmaiság és a függetlenség garanciája. Hát, mit ne mondjak, amikor én ezt elolvastam, akkor nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Ugyanis az Állami Számvevőszék valóban a szakmaiságnak és a függetlenségnek a garanciája volt 2010-ig, amíg nem került hatalomra a második Orbán-kormány. Addig beszélhettünk arról, hogy valóban volt ilyen garanciája, azonban azt gondolom, hogy ma már cinikus ezt a mondatot leírni és idetenni akkor, amikor tudjuk nagyon jól, hogy az Állami Számvevőszék sok esetben nem más, mint a Fidesznek, a KDNP-nek vagy a Fidesz-KDNP-kormánynak a politikai ökle, amelyet arra használ fel, hogy politikai érdekeit érvényesítse a jogállamisággal szemben adott esetben, hogy felhasználjon egy olyan szervezetet, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek nincs helye, azzal, hogy kikészítse a politikai ellenfeleit a kormánynak vagy a kormány két pártjának, a Fidesznek és a KDNP-nek. Ezt valamennyi ellenzéki párt megtapasztalta, és igenis, döbbenetesnek tartjuk azt az eljárást, amit az Állami Számvevőszék folytat az ellenzéki pártokkal. Döbbenetes az, amikor ugyanazt a tényállást megállapítja a Fidesznél, ugyanazt a Jobbiknál, és a Fidesznél az rendben van, a Jobbikot pedig csaknem egymilliárd forintra büntetik, elveszi gyakorlatilag a teljes gazdálkodását és pénzét a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak. De ugyanígy bünteti sorban a többi ellenzéki pártot, félelemben tartja, a Damoklész kardját ott lebegteti az ellenzéki pártok fölött: gyerekek, csak merjétek kinyitni a szátokat, majd le lesz csapva, mert semmilyen pénzetek nem lesz, mert mindent el fogunk tudni tőletek vonni! Erre használta fel a kormány az elmúlt években az Állami Számvevőszéket, és sajnos emiatt felháborító az, hogy az Állami Számvevőszék ma olyan feladatokat fog kapni nem vitásan, mert a kétharmados többség el fogja fogadni ezt a törvényjavaslatot, hogy tovább most már az alapítványokkal és az egyesületekkel szemben is lehet majd alkalmazni azokat a retorziókat, amelyeket eddig önök csak a politikai pártokkal szemben tudtak alkalmazni. Tehát felháborítónak tartjuk, hogy az Állami Számvevőszéket a kormány mire használja fel és azt is, hogy az Állami Számvevőszék pedig hagyja azt, hogy ez így működjön. Egyébként szakmailag ez a jogszabály azt mondja, hogy 20 millió forint éves bevétel, mérlegfőösszeg után fog kiterjedni a törvény hatálya az egyesületre és alapítványra. Azt gondolom, hogy ez kicsit ellentmondásban van a törvényjavaslat címével, hogy a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek, ha erről beszélünk. A közélet befolyásolása nem mindig a bevételtől függ. Nyilván a forint, az forint, a mennyisége mennyiség, de nem attól fog függni az, hogy a közéletet befolyásolja, vagy egyáltalán szándékozik-e a politikai közéletet bármilyen formában befolyásolni. Az, hogy az Állami Számvevőszék milyen alapon vizsgálja, erről már beszéltem, hiszen nem állami eredetű bevételekről van szó, és valóban csak a politikai retorzióra teremt lehetőséget az Állami Számvevőszéknek az iderendelése. Egy másik fontos probléma az, amelyet már számtalanszor hangsúlyoztunk itt a parlamentben, az pedig az, hogy az Állami Számvevőszék döntései ellen nincs lehetőség bírósági felülvizsgálatra. Azt látjuk, hogy egy olyan szervezetről beszélünk, amely feltételezéseink szerint politikai befolyásoltság és irányítás alatt áll, és nincsen helye bírósági felülvizsgálatnak, ez a jogállamiság megcsúfolása. Ez azt jelenti, hogy amennyiben negatív megállapítások lesznek egy civil szervezettel szemben, nem lesz lehetőség arra, hogy a bíróságon kiálljon ez a szervezet a saját igazáért, igenis bizonyítsa azt, hogy ő semmiféle olyan tevékenységet nem végzett, amellyel jogellenesen a magyar közéletet befolyásolta volna. Ezt az Állami Számvevőszék megállapíthatja, de nem lesz ellene fellebbezés, nem lesz ellene jogorvoslat. Azt gondolom, hogy egyébként ez a magyar Alaptörvénnyel is alapvetően összeegyeztethetetlen, hiszen a magyar Alaptörvény kimondja a jogorvoslat lehetőségét minden döntéssel szemben, így az Állami