Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1753 Akkoriban körülbelül tíz módosító javaslatot is nyújtottunk be ehhez a javaslathoz, és hogy ezek mennyire időszerűek, ezért néhányat szeretnék kiemelni a jobbikos módosító javaslatokból. Az első és a legfontosabb ilyen javaslat volt, hogy a törvény hatálya terjedjen ki valamennyi, a magyar politikai közéletet rendszeresen befolyásoló szervezetre, a működésükre, tehát ne csak a külföldről finanszírozott szervezetekre, hanem a belföldről finanszírozott szervezetekre is terjedjen ki. És nyilván amit a miniszter asszony elmondott az expozéjában, hogy mennyire fontos a civil szervezet esetében az átláthatóság, én azt gondolom, hogy ezzel valamennyien egyetértünk. Ez is egy hiba volt abban a 2017-es törvényben, hogy önök csak félmegoldást kínáltak az átláthatóság tekintetében, és nem kívánták a másik lábát, a belföldről finanszírozott szervezeteket is emellé tenni. Aztán egy másik fontos kiegészítésünk volt az, hogy a preambulumot is kiegészítettük, amely szerint mi azt szerettük volna, hogy terjesszük ki a törvény hatályát a Magyarországról finanszírozott szervezetekre is, tehát itt ugyanoda csatolok vissza, és idézem: azon belföldi, politikai tevékenységet folytató szervezetekre is terjedjen ki a törvény hatálya, így különösen a magyar kormányhoz, a minisztériumokhoz, a politikai pártokhoz vagy azok alapítványához köthető szervezetekre - tehát itt egyformán mértünk, mert ez az ellenzéki pártokra is vonatkozik, az ellenzéki pártalapítványokra is vonatkozik, mind a kormányra, a kormánypártokra és a kormánypárti alapítványokra is vonatkozik -, amelyek a gyakorlatban fő tevékenységükként politikai szerepvállalást és pártok melletti kampányolást folytatnak, és jogellenes politikai befolyásolásra képesek. Hát, ezt azért láttuk számtalanszor, és főleg ezt a lehetőséget a kormány ki is használta, hiszen nem kell messzire menni, hogy a CÖF-öt említsem csak meg, amelyhez eredetileg tízmilliós nagyságrendben, majd százmilliós, majd félmilliárdos nagyságrendben érkeztek pénzek, amely pénzek állami finanszírozásból érkeztek, közpénzből érkeztek, a magyar emberek pénze volt, és amit ez a civil szervezet politikai célokra, a Fidesz és a KDNP politikai céljaira, a kormány politikai céljaira használt föl. És bizony ezeknek a pénzeszközöknek a mozgását is alig lehetett kiperelni, mert igyekeztek mindent megtenni azért, hogy ne legyen átlátható ezen civil szervezetnek a gazdálkodása, ne lehessen látni, hogy honnan érkeznek oda pénzek, ne lehessen azt látni, hogy politikai célokra közpénzeket használ fel a kormány, oly módon, hogy az ellenzéki pártok ellen gyűlöletkampányt folytasson, hiszen láttuk az óriásplakáton azokat a hazugságokat és gyűlöletkeltő dolgokat, amelyeket kiraktak, amelyeket a mi pénzünkből finanszíroztak, és egyértelmű, hogy politikai befolyásolásra használták föl, és ebből a célzatból is kapták ezeket a pénzeket. Aztán a harmadik fontosabb módosítónk ki kívánta venni a törvény hatálya alól a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó szervezeteket - ez most ebben a törvényben megtörténik. Éppen ezt ki is emeltem az elején, hogy az 1. § (2) bekezdés d) pontja mondja ki, hogy nem terjed ki a törvény hatálya a nemzetiségek jogairól szóló törvény - s a többi - szerinti szervezetekre. Ezt mi javasoltuk annak idején a 2017-eshez. Továbbá egy fontos javaslatunk volt, hogy a határon túli magyarok támogatására irányuló tevékenységet folytató szervezetek is jelenjenek meg kivételként ez alól, tehát hogy rájuk se vonatkozzon. Mindez, mint mondottam, a 2017-es jogszabályra vonatkozott. Ezek után nem lettek figyelembe véve akkor a Jobbik által beadott módosítók, és mivel fél lába volt ennek a törvénynek, mi megszavazni akkor nem tudtuk, de mivel láttunk előremutató dolgokat, ezért nem nemmel szavaztunk, mint a többi ellenzéki párt, hanem a parlamentben egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom tartózkodott ettől. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Látjuk azt, hogy bizonyos dolgok most már átjöttek ebből, és azt is látjuk, hogy az Európai Bíróság részéről a kifogások, amiket az ellenzék szinte egyöntetűen kifogásolt, ezek megjelentek az ítéletben. Egyértelmű, hogy az Európai Bíróság diszkriminatívnak találta ezt a jogszabályt. Indokolatlanul korlátoz alapvető jogokat, sérti az uniós jogot. Aztán, ezen túlmenően, sérti a tőke szabad mozgásának az elvét, az egyesülés szabadságát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez való jogot. És még egy fontos dolog, hogy erről a jogszabályról megállapítást nyert, hogy aláássa a közvéleményben a civil szervezetek iránti bizalmat. Miniszter asszony is beszélt róla, hogy mennyire fontosak, milyen fontos szerepet töltenek be a magyar társadalomban a civil szervezetek. Nagyon sokrétű feladatot töltenek be, és tényleg nagy-nagy köszönet azoknak a civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan azért dolgoznak, hogy a magyar társadalmat jobbá tegyék valamilyen szinten. Ez a törvényjavaslat, a 2017-es törvényjavaslat arra is alkalmas volt, hogy általában a civil szervezeteknek a megítélését rontsa, ezáltal aláássa az ezekbe a szervezetekbe vetett bizalmat. 2017-ben tehát megindult ez a kötelezettségszegési eljárás, szinte egy hónappal a törvény kihirdetése után. 2017 júniusában - ha jól emlékszem - került elfogadásra a törvény, és júliusban megindult a
