Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1750 előttünk álló törvényjavaslat. Ebben az ítéletben a testület állást foglalt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LVI. törvényről, vagyis az átláthatósági törvényről. Ebben a Bíróság - amellett, hogy kifogást emelt a jogszabály egyes rendelkezései kapcsán - megerősítette, hogy a politikai életre és a demokratikus diskurzusra jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek finanszírozásának átláthatósága mindannyiunk érdeke, vagyis közérdek. A vita tehát nem a kitűzött cél, hanem a cél eléréséhez szükséges eszközök megválasztása körül folyt. Brüsszel és Magyarország álláspontja e tekintetben közös, és ezt a Bíróság döntése is kimondta, a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítását. Ebben nincs és nem is lehet közöttünk vita. Mindezekre figyelemmel, és tudomásul véve a Bíróság döntését, a kormány az átláthatósági törvény hatályon kívül helyezésével egy időben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotására tesz javaslatot, amely az eszköz módosításával megnyugtató módon rendezi a konfliktust, és éri el a közösen megerősített célt, az átláthatóságot. Az önök előtt fekvő rövid, mindösszesen kilenc paragrafusból álló javaslat semmivel sem ró nagyobb terhet a civil szervezetekre az eddigieknél, és nem kér többet, mint ami korábban is elvárás volt, azaz, hogy működjenek transzparensen. Tisztelt Hölgyem és Uraim! Az önök előtt fekvő törvény, az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése értelmében Magyarországon mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetekre a magyar jog hagyományosan a társadalmi önszerveződés megnyilvánulásaként tekint. A magyar állam támogatja és elismeri a több mint 60 ezer nem kormányzati szervezet jelentős hozzájárulását közös értékeink és céljaink előmozdításához. (17.10) Az egyesülési jog elsősorban az egyesülés célja megválasztásának szabadságát és az e célra rendelt szervezet alapításának szabadságát, továbbá az ehhez való csatlakozás és a kilépés önkéntességét jelenti. Az egyesülés szabadsága azonban nem jelenti azt, hogy bármely tevékenység folytatására ellenőrizetlenül létre lehet hozni egyesületet, éppen e kiemelt társadalmi szerepük miatt alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy egyértelmű legyen, ezek a szervezetek milyen érdekeket képviselnek. 2017-ben az átláthatósági törvény elfogadásakor az a célkitűzés vezérelte a jogalkotót, hogy egyrészről biztosítsa a külföldi támogatások átláthatóságát, másrészről pedig az, hogy érvényt szerezzen a közösségi érdekeknek és a társadalmi elvárásoknak. Ezt a legitim célt maga az Európai Unió Bírósága is elismerte. Ahogyan korábban is, a magyar kormány a jelen esetben is maradéktalanul eleget tett a Bíróság ítéletében foglaltaknak, és meghozta a végrehajtáshoz szükséges megfelelő intézkedéseket. Ennek érdekében és a Bíróság ítéletében megerősített megállapításaira is figyelemmel készítette elő és nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, amely a civil szervezetek átlátható működésének a megerősítését célozza. Tisztelt Ház! Az átláthatóság egy legitim, demokratikus elvárás, egy olyan európai érték, amely valamennyiünk számára kiemelt fontossággal bír. A nem kormányzati szervezetek finanszírozásának átláthatóságát mint célt az Unió Bíróságán kívül több nemzetközi fórum is megerősítette. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 2010-es határozata szerint, idézem: „Az embereknek demokratikus joguk van megismerni azokat a szereplőket, akik befolyással rendelkeznek a kormányzati döntéshozatalra. Minden olyan hatást, amelyet nem teljes átláthatósággal gyakorolnak, gyanúsnak és a demokráciának károsnak kell tekinteni.” - mondja az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének határozata. Az átláthatósági törvényről adott véleményében a Velencei Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jogszerű, ha az államok közérdekből figyelemmel kísérik, hogy kik a civil társadalmi szervezetek fő támogatói. A finanszírozással kapcsolatos kérdésekben nyilvánosságra vagy átláthatóságra lehet szükség a bizottság szerint, hiszen, idézem: „Az ilyen intézkedések a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy a közrend érdekeinek minősülhetnek. Mindezeken túl az egyesületek által kapott forrásokra jogszerűen vonatkoznak beszámolási és átláthatósági követelmények. Ezeknek a követelményeknek arányosaknak kell lenniük az egyesület nagyságával és tevékenységének terjedelmével, figyelembe véve eszközeinek és bevételeinek az értékét.” Ezen alkotmányos és nemzetközi elvárások alapján a javaslat célja tehát a hatályon kívül helyezéssel egy időben egy, az európai uniós joggal konform új szabályozás megalkotása. A kormány célkitűzése egy olyan objektív kritérium kialakítása volt, ami az eltérő bánásmódnak még a kockázatát is kizárja, ezért a javaslat egy vélelmet állít fel amellett, hogy a szervezeteknek egy meghatározott mérték feletti mérlegfőösszeggel rendelkező köre az, amely képes a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni. A kormány a javasolt szabályozás kialakításakor megvizsgálta más uniós tagállamok szabályozásait, különösen a német és az osztrák szabályozást. Ez utóbbi szintén meghatározott bevétel felett ír elő fokozott átláthatósági követelményeket. Ennélfogva a javaslat előírja, hogy mindazon egyesületről és alapítványról,
