Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 28. szerda - 193. szám - A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES (MSZP):

1620 Beszéljünk néhány szót az intézményrendszerről! Itt is el kell ismerni, hogy 2010 óta történt egy kurzusváltás, és ennek vannak igenis pozitív, előremutató, elismerésre méltó fejleményei. Ott van például a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet vagy a VERITAS Történetkutató Intézet, amely a XX. századi magyar történelem újraértékelése kapcsán igenis nagyon komoly, elismerésre méltó tudományos munkát végzett és végez a napokban is. De nem lehet szó nélkül elmenni olyan intézetek mellett sem, mint például a Magyarságkutató Intézet, amely ugyanezt a munkát, amelyet az említett intézetekben dolgozók a XX. század terén becsülettel elvégeztek, a saját tudományterületükön, az őstörténetben nemhogy nem tudták elvégezni, hanem közröhej és nevetség tárgyává tették. Önöknek meglett volna a lehetőségük arra, hogy a gondolkodástörténeti paradigmaváltást levezényeljék, és végre szakítva a régi dogmákkal és tabukkal, a „merjünk kicsik lenni” politikával, azzal, hogy a magyarság keleti származásának eltitkolása, letagadása egyfajta kötelező nemzetpolitikai minimum volt 2010 előtt, tehát ezzel szakítva végre megteremtsék az intézményi feltételeit, kinyissák a kapukat, forrást biztosítsanak azoknak a kutatásoknak, amelyek végre valós történeti kutatómunka alapján a magyar őstörténetnek megadják azt a fajta elismerését, rangját, nemzeti, nemzetközi megbecsültségét, amelyre minden magyar büszke lehet. (19.30) De szemben a XX. századi történetkutatással, amelynek, mint említettem, vannak vadhajtásai, meg vannak szégyenfoltjai, de összességében mégiscsak nagyon pozitív előremozdulás, a magyar őstörténetben ez elmaradt, és nemhogy elmaradt, hanem, elnézést kérek, egy kicsit erősen fogok fogalmazni, de muszáj, mert önök a Magyarságkutató Intézetet futóbolondoknak, szélhámosoknak a gyülekezetével töltötték fel, és a magyar őstörténetet nevetség tárgyává tették. Ott van a pozsonyi csatáról szóló film, ikonikus lett, bejárta a világhálót. Biztos vagyok benne, hogy az ellenzéki padsorokban sok képviselőtársam jóízűt kacagott ezeken a képsorokon. Én nem tudtam ezeken jóízűt nevetgélni, engem ez a film, ez a gagyi, történelemhamisító film mellbe vágott, és a magyarságomban alázott meg, én ezen nem tudtam jót röhögcsélni. Engem magyarként ért gyalázat és sérelem, és meg kell mondjam, hogy nem a jóízű szánakozás, hanem a düh volt a legerősebb érzés bennem, amikor ezt megláttam. Valahogy olyan irányba kéne elindulni, hogy a múltnak a kényszerű átideologizálása, megerőszakolása és az aktuális propagandacéloknak való felhasználása helyett teret biztosítsunk azoknak a nagyon komoly munkát végző kutatóknak, akik most, mint mondtam, az elmúlt tizenpár évben elő tudtak jönni, elő tudtak lépni, és komoly munkát tudtak kifejteni. Ennek a kutatói, történészi gárdának kéne még több teret biztosítani. Jómagam a Polgári Válasz mozgalom képviselőjeként azt vallom, hogy különösen az 1945 utáni magyar történelemben felül kell írni a hamis narratívákat, új múltképre van szükség, de ez csak és kizárólag hiteles és elkötelezett szakemberekkel történhet. Erre biztatom önöket, ehhez kívánok jó munkát, kitartást és elköteleződést minden egyes történésznek, kutatónak, aki ebben a munkában részt vesz, és biztatom őket, hogy szakmai integritásuk megtartása mellett tartsanak ki a munkájuk mellett, és álljanak ellen mindenféle ez ellen ható erőnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönjük. Kettőperces megszólalásra szót adok Kunhalmi Ágnes képviselő asszonynak, az MSZP képviselőjének. Képviselő asszony, öné a szó. KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak Nacsa képviselő úrnak - még itt eszembe jutott valami, és gondoltam, legalább a jegyzőkönyv kedvéért és az ő kedvéért elmondom. 2019-ben Orbán Viktor nagy elánnal ünnepelte a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját. Tudja, ki vezette akkor Kínát? Mao Ce-tung. És tudja-e, hogy ki volt akkor Magyarország vezetője, tényleges vezetője, amikor felvettük Kínával a diplomáciai kapcsolatot? Rákosi Mátyás, ő volt az ország tényleges vezetője, a Magyar Dolgozók Pártjának a főtitkára, miniszterelnökhelyettes. De egyébként fogadták nemrég a Vietnámi Kommunista Párt főtitkárát, nem tiszteletlenség a főtitkár úrral szemben, de nem tudom kiejteni a nevét, és Áder János is ellátogatott az országba. Nézzék! Lehet, hogy egyébként Kínát nem érdekli az önök kettős beszéde, nagy valószínűséggel ez így van, sőt azt is látom, hogy a fideszes szavazókat sem nagyon érdekli, hiszen akkor nem lenne ennyire stabil egyébként a szavazóbázisuk, de a jegyzőkönyv kedvéért azért elmondtam, hogy a történelem őrizze. Köszönöm.