Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 28. szerda - 193. szám - A Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

1549 ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt lezárnám a vezérszónoki kört, halkan jegyzem meg, nem tartalmi kérdésben, csupán a rend kedvéért, hogy nyilván államtitkár úr arra ad választ, ami a napirendhez tartozó körülmény, mielőtt ilyen kedélyes és kedves párbeszéd alakulna ki. Szó szerint vissza tudnám én is idézni frakcióvezető úr tegnapi beszédét is. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkező független képviselőnek van felszólalási lehetősége. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/15968. számú törvényjavaslat Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság kormánya közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetése. Azzal a céllal jött létre ez a megállapodás, hogy megkönnyítsék a Kirgiz Köztársaság és Magyarország között az államok területén keresztül, valamint harmadik országokba vagy harmadik országokból autóbuszokkal történő személyszállítás és a gépjárművekkel történő árufuvarozás kétoldalú előmozdítását, továbbá a két ország összekapcsolhatóságát. Valóban, ahogy mondta Ander Balázs képviselőtársam, még légvonalban is 4 ezer kilométer választja el a két országot, és elképesztően változatos domborzati viszonyok vannak e két ország között, Kirgizisztánban pedig pláne: nem ritka a 6-7 ezer méteres magasságú hegylánc. A Kirgiz Köztársaság és Magyarország közötti közúti személyszállítási és árufuvarozási kapcsolatokat korábban és jelenleg még az 1967. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya között a nemzetközi gépjárműközlekedés tárgyában Budapesten, 1966. március 19-én aláírt egyezmény szabályozta. A felek közötti magas szintű tárgyalások során rendszeresen napirenden volt egy új, kétoldalú egyezmény megkötése, egyrészt, mivel a hatályos egyezmény már igen öreg, másrészről pedig a Szovjetunió utódállamaként Kirgizisztán már 1990 óta független, így valóban célszerű volt kétoldalú megállapodást kötni. A megállapodások létrehozására adott felhatalmazást eredendően a 33/2008. számú, július 24-ei miniszterelnöki határozat indította el a térség országaival, azaz a Gyurcsány-kormány volt az, amelyik 2008-ban megfogalmazta, hogy a Szovjetunió utódállamaival ezeket a kétoldalú megállapodásokat újra kell tárgyalni, és új szerződéseket kell kötni. Igen hosszú lett az idő, mert 2020-ra születtek meg ebben a közép-ázsiai térségben a Szovjetunió utódállamaival ezek a típusú megállapodások. Az elmúlt év óta már több ilyet ratifikált a magyar Országgyűlés, és most van soron a Kirgizisztánnal való megállapodás. Meglehetősen bonyolult és rendkívül bürokratikus engedélyezési rendszert dolgozott ki ez a javaslat. Az előkészítői úgy gondolták, hogy a két ország közötti ebbéli viszonyt nagyon szoros és nagyon erőteljes szabályozottság jellemezze, majd a gyakorlat fogja eldönteni mind ebben a megállapodásban, mind a többi, már ratifikált megállapodásban, hogy vajon mit profitál a két ország ebből, és ezt a rendkívül bürokratikus engedélyezési rendszert fenn lehet-e tartani. Mindenesetre 12 év után eljutottunk ide. Ha megengedik, pár gondolatot azért a kirgiz történelemről szólnék. A kirgizek történetét egészen az időszámításunk előtti 201. évig lehet visszavezetni. A régi kirgizek Szibéria központjában, a Jenyiszej felső völgyében éltek. A kirgiz állam a legnagyobb kiterjedését akkor tudta elérni, amikor 840-ben leverte az ujgur kánságot - ehhez a közösséghez Magyarország őstörténetének igencsak köze van -, és ezután a kirgizek gyors ütemben a Tien-san hegységhez vándoroltak, ahol pedig a következő kétszáz évben fenn tudták tartani dominanciájukat. (12.40) A XII. században a kirgiz dominancia területe az Altájra és a Szajánra korlátozódott, miután a mongol terjeszkedés nagyon komoly területeket hódított el tőle. Amikor a XIII. században kialakult a Mongol Birodalom, akkor gyakorlatilag a kirgizek délre vonultak. 1876-ban csatolták az Orosz Birodalomhoz, az oroszoknak számos, a cári hatalom ellen irányuló lázadással kellett szembenéznie, sok kirgiz inkább elvonult Pamírba és Afganisztánba. Az 1916-os közép-ázsiai felkelés leverése után sokan Kínába menekültek. Mivel a régió etnikai csoportjait akkor is, ma is megosztják az országhatárok, azaz jó pár országban ugyanazon népből származó emberek