Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 28. szerda - 193. szám - A Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1550 élnek, ezért rendre folyamatosan lázongások és nézeteltérések voltak az országok között. Az emberek ide-oda mozogtak a hegyekben; attól függött, hogy éppen melyik országban élnek, ahol több eső esett, vagy ahol a kormányzat elnyomása elviselhetőbb volt. Aztán a szovjet hatalmat 1919-ben vezették be a régióban, a terület kezdetben a Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság része volt, majd ennek megszüntetésekor, 1924. október 14-én alakították meg a Kara-Kirgiz Autonóm Területet a mai Kirgizisztánéval megegyező területen. Az Autonóm Terület elnevezése 1925. május 25-én Kirgiz Autonóm Terület lett. Aztán számtalan közjogi változáson ment át az ország, a sztálini alkotmányt természetesen sajátjuknak kellett tekinteniük, és végül Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság néven egészen a rendszerváltásig, illetőleg a függetlenné válásig szerepelt ez az ország. A húszas években Kirgizisztánban jelentékeny mértékben fejlődött a kultúra, a közoktatás és a társadalmi élet, az írástudás kiterjedt, saját standardizált irodalmi nyelvet vezettek be, és amikor az orosz nacionalizmus a harmincas években elég erőteljesen kezdett fejlődni, onnantól kezdve viszont a fejlődés, a kulturális fejlődés megtorpant. A glasznoszty kezdeti évei kevéssé hatottak Kirgizisztánban, tekintve, hogy meglehetősen erős szovjet befolyás volt, és gazdaságilag rendkívüli módon függött a Szovjetuniótól, de egyre inkább liberális hangokat ütött meg a politika, és ezért 1990-től jelentős változások következtek be. A Szovjetunió fennmaradásáról szóló népszavazáson, amely ’91 márciusában volt, meglepően még mindig 88,7 százaléknyi kirgiz azt mondta, hogy a Szovjetunió fennmaradjon. De aztán ’91. augusztus 19-én egy puccs következett be, amelynek az lett aztán az eredménye, hogy az elnök és az alelnök a Szovjetunió Kommunista Pártjából kilépett, és ’91. augusztus 31-én kikiáltották a függetlenségüket. Azóta sincs egyébként igazán nyugalom az országban, rendre pár évente zavargások törnek ki a politikai osztály és a nép közötti folyamatos konfliktusok eredményeként, és amíg abban az országban az ország vezetője az ország leggazdagabb embere, akkor el is képzelhetjük, hogy alapvetően a konfliktusoknak mi lehet az oka. Magyarország 1991. december 26-án ismerte el a Kirgiz Köztársaságot önálló államként, a diplomáciai kapcsolatokat 1992. április 12-én vettük fel, Magyarország a Nur-Szultán-i, Kirgizisztán pedig a bécsi nagykövet útján gyakorolja a diplomáciai kapcsolatokat. Hazánk 2001 óta tiszteletbeli főkonzulátust működtet Biskekben, és 2017 óta tiszteletbeli konzulátust Oshban. Az orosz és a kínai cégek komoly pozíciókat szereztek a kirgiz gazdaságban, célszerű a konkurenciájukkal számolni. Nem meglepő, az egész világon, különösen a fejlődő térségekben általános gyakorlatilag az orosz, kínai gazdasági befolyás, gyakorlatilag a két ország között Ázsiában és Afrikában az egyes országokon belül befolyásháború zajlik. Kirgizisztánban a vállalati nyereségadó 10 százalék, a személyi jövedelemadó 10 százalék, az áfa 12 százalék, és az értékesítési adó pedig nulla és 3 százalék között van. Meglehetősen méltányos mértékű adórendszert tart fenn Kirgizisztán, úgyhogy ha már ilyen magas szintű kapcsolatokkal bírunk, tanulhatunk tőlük a mértékadó adónemek és adómértékek fenntartásában. Ander Balázs képviselőtársam beszélt a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkról. Valóban igaza van, nem nagyon lehet azt mondani, hogy olyan túlzó és virágzó lenne a két ország kereskedelmi kapcsolata. Én is utánanéztem az adatoknak, az elmúlt tíz évben 2014-ben érte el a csúcsot a kirgiz exportunk, 17 millió 930 ezer dollár összegben. Az importunk oly mértékben csekély, hogy az elmúlt tíz év legmagasabb mértéke 175 ezer dollár volt, gyakorlatilag bizonyos dohánytermékeket tudunk importálni Kirgizisztánból, exportban viszont - ahogy mondta nagyon helyesen Molnár Gyula képviselőtársam - a Richter Gedeon 80 százalékban az export résztvevője, 15 százalékban a műanyag-alapanyag és 3 százalékban a kukorica-vetőmag az, amely a külkereskedelmünkben, exportunkban részt vesz és Kirgizisztánba irányul. Gyakorlatilag a Richter Gedeon nyilvánosan alapított Részvénytársaság az, amely saját kereskedelmi képviselettel rendelkezik Kirgizisztánban. Természetesen támogatom a megállapodás ratifikálását, mert hazánk célja az, hogy minden országgal kiegyensúlyozott s nemzetünk érdekei szerint gyümölcsöző kapcsolat álljon fenn, és e vonatkozásban kapcsolódom az LMP frakcióvezetőjéhez, minden egyes kapcsolatunknak csak addig és az az értéke, amely a nemzetünk érdekeit szolgálja. Kiszolgáltatni magunkat egyetlenegy országnak nem tehetjük meg, mert a nemzetünk függetlensége, gazdasági, politikai függetlensége mindenek előtt való. Kis ország vagyunk, nekünk mindenkivel jóban kell lenni, de soha senkinek nem szolgáltathatjuk ki magunkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK:
