Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1511 Most megadom a szót Gion Gábor államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Tisztelt államtitkár úr, 30 perc az időkerete. Parancsoljon, öné a szó. GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselők! Ígérem, hogy nem fogom kihasználni a 30 percet a késői időpontra való tekintettel. A pénzügyi közvetítőrendszert szabályozó törvények módosítására immár visszatérő jelleggel évente sor kerül. Most ismét egy ilyen, a hitelintézeti, tőkepiaci és a biztosítási szektort egyaránt érintő csomagot terjesztünk a tisztelt Ház elé abból a célból, hogy jogszabályok szintjén is megfeleljünk egyrészt a folyamatos változások által támasztott igényeknek, másrészt, hogy eleget tegyünk az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítésének. A számos téma közül ez alkalommal, a címben is jelzett módon, a fedezett kötvények szabályozásán van a fő hangsúly. Ez a téma szintén egy uniós jogi aktus, a fedezett kötvények kibocsátásáról és közfelügyeletéről szóló, 2019-ben elfogadott irányelv rendelkezésein alapul. Az irányelv rendelkezései elősegítik a fedezett kötvények költséghatékony felhasználását a banki hitelezésben. A keretszabályok a befektetők számára biztonságos befektetési lehetőséget kínálnak. A javaslatcsomag gerincét képezi a fedezett kötvényekre vonatkozó szabályrendszer, melynek célja, hogy még inkább előmozdítsa a fedezett kötvények stabil és költséghatékony finanszírozási forrásként történő igénybevételét. A befektetőknek a keretszabályozás szélesebb körű és még biztonságosabb befektetési lehetőségeket kínál, és ezáltal is segít megőrizni a pénzügyi stabilitást. Magyarországon csak a jelzáloglevelek tartoznak a fedezett kötvények közé, amelyeket kizárólag szakosított hitelintézetek, jelzálog-hitelintézetek bocsáthatnak ki. Az irányelv átültetése a jelzálog-hitelintézeti törvény felülvizsgálatát és kiegészítését teszi szükségessé. Az új szabályok közül kiemelendőek a jelzáloglevelek fedezetére, a likviditási pufferre, a jelzáloglevél-tulajdonosok tájékoztatására és a különleges felügyeletre vonatkozó módosítások. A hazai szabályozás tekintetében semmiképpen nem minősül jelentős változásnak az új uniós szabályrendszer átültetési feladata. Ugyan uniós szinten nem volt egységes szabályozás, de a hazai fedezett kötvény, nevezetesen a jelzálogpiac évek óta létező termékként funkcionál, így tehát jelentős új szabályozást nem jelent, úgy is fogalmazhatnám, hogy mi ezt már évek óta megtettük, évekkel ezelőtt. Az eddig is minősítésében és ügyfélvédelmében kiemelkedő termék további megerősítést kapott még likviditási pufferszabályok és likvid eszközök fogalmában. Az új szabályozási részletek a felszámolás esetére vonatkozó speciális szabályok, amikre, reméljük, nem lesz szükség. Még egyszer mondom, hangsúlyozom, hogy a jelzálogkötvény egy magas minőségű, biztonságos befektetési termék. Az irányelv rendelkezéseit a tagországoknak 2021. július 8-áig kell átültetniük, és az intézményeknek 2022. július 8-ától kell alkalmazniuk. Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára sokan hallottak már a közösségi finanszírozás - vagy ahogy angolul nevezik: crowdfunding - fogalmáról. Egy olyan új, alternatív finanszírozási forma, mely elsősorban az induló, innovatív vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások számára biztosít jellemzően kis összegű, számos befektetést. Ennek a pénzgyűjtési formának a kifejezett jogi szabályozása eddig nem létezett a magyar jogban. E szabályozás kereteit a jövőben európai rendeleti szabályozás határozza meg, ennek alkalmazásához biztosítja a javaslat a szükséges magyar belső jogi szabályokat. Az európai harmonizált jogi keretrendszer a közösségi finanszírozási szolgáltatók működésére, szervezetére, engedélyezésére és felügyeletére, valamint a közösségi finanszírozás két típusára, a hitelnyújtás-alapú és a befektetésalapú közösségi finanszírozásra terjed ki, az adományon és a viszonzáson alapuló közösségi finanszírozásra nem. A közösségi finanszírozási szolgáltató egy nyilvánosan hozzáférhető digitális platformot működtet azzal a céllal, hogy kapcsolatba hozza a leendő befektetőket és hitelezőket a finanszírozási forrást kereső vállalkozásokkal, illetve elősegítse a kapcsolatfelvételüket. A javaslat elsősorban befektetővédelmi szempontok miatt nem terjeszti ki a zárt szolgáltatási köröket, így a más szolgáltatási célra létrejött pénzügyi szolgáltatók kockázati kitettsége nem növekedhet. Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat további elemei között szeretném megemlíteni az adatszolgáltatókra vonatkozó szabályok módosítását is. Ezen a téren kiemelkedő szerepe van a pénzügyi piacok átláthatóságának. Tekintettel az adatkezelés határokon átnyúló dimenziójára, az adatszolgáltatók engedélyezése és felügyelete az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra települ. Ez alól kivételt csak olyan adatszolgáltatók képeznek, melyek korlátozott tevékenységűek. Ezek felügyeletét tagállamok szerinti felügyeletek látják el, Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank.
