Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):

1489 Sikerült kirúgni azt a lábat, hogy állami támogatással lakáscélú előtakarékossággal valaki a bankhitel önrészét összeszedje. Most már csak az tud bankhitelt felvenni, akinek ez a pénz majd valahonnan rendelkezésére áll, családi segítséggel vagy megint csak hosszú évek államilag nem támogatott kuporgatásával. Éppen ezért inkább támogatni kellene ezeket a fiatalokat, a forrásokat megnyitni azok felé is, akik erre rászorultak, a támogatási rendszert átalakítani, belátni, hogy kínálati szűkösség van ezen a piacon. Ily módon lehetne az ingatlanpiacot is rendbe rakni, és államtitkár úr, a régi mantránk: állami hátterű bérlakásépítési program, minősített magyar kivitelezőkkel ez folyamatos megrendelésállományt biztosítana hazai cégeknek. Ennek a multiplikatív hatása felbecsülhetetlen, egy-két éven belül a költségvetés az utolsó forintig visszahozná a befektetett költségeket. Érthetetlen, hogy önöknél ülnek jó szakemberek, biztosan látják, hogy ezek megtérülő beruházások, mégsem kezdenek bele. Persze, mondhatnánk azt is, mondom is, hogy egy év múlva remélhetőleg feláll egy nemzeti egységkormány és elkezd egy bérlakásprogramot kimunkálni, de nagyon szeretném, ha addig is történnének lépések ebben az ügyben, mert ez nem kormánypárti vagy ellenzéki logika, a magyar jövő és a magyar létérdekek kívánják meg, hogy végre a lakhatási fronton mozduljunk el a jelenlegi helyzetből. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném folytatni ott, ahol a vezérszónoki hozzászólásomat befejeztem, amelyre visszaemlékezve egy perc erejéig, a kritika fókuszában mindenképpen az volt, hogy a megalapozó makrogazdasági elemzések hiányában, számítások nélkül a kormány ellenőrizetlenül, kizárólag a kormányzati gondolkodásnak teret adva használja fel a költségvetést. Ennek az a következménye, hogy egy jelentős része a felhasznált vagy a megtörtént kiadásoknak semmi köze nincs a válságkezeléshez, és éppen ezért ennek a válságkezelésnek a hatékonyságát semmi sem bizonyítja. Éppen ellenkezőjére szeretnék most néhány példát is mondani. Megkaptuk a Pénzügyminisztériumtól azokat a számokat, amelyekkel kalkulálnak, és amelyeknek a lényege, hogy egy 7,5 százalékos hiányt tervezve, egy 4,3 százalékos növekedés mellett egészen biztosan magasabb lesz az infláció. Ennek egyik fontos következménye például az, hogy a stabilitási törvényt is változtatni, módosítani kell, mert enélkül, mondjuk úgy, a saját jogszabályuknak mondanak ellent. Éppen ezért ez az egyik szerintem fontos következmény, amiről még beszélnünk kell. A második sorban említem azt a kritika tárgyává tett nagyon sok kiadást, amit táblázatban kigyűjtöttünk három témacsoportban, ahol egyébként semmi köze a járványnak a kiadásokhoz, a túlárazott és egyébként akár nem most elvégzendő kiadásokat, amelyeket vonatkoztatva a múlt évre, annak áthúzódó hatása megvan erre az évre is. (17.30) Éppen ezért a gazdasági válság kezelése érdekében szükséges azonnali intézkedésként... Államtitkár úr, újra szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy 21 elemből álló olyan javaslata van az ellenzéknek, amely a gazdasági válságkezelés érdekében szükséges azonnali intézkedések között van, benne a Budapest-Belg-rád vasútvonal ügyének a leállítása; a Paksi Atomerőmű előkészítése és építése, csak az idén már eddig 45 milliárd forinttal tőkét emeltek, és ebben mennek előre, annak ellenére, hogy számtalanszor felhívjuk a figyelmet, hogy ne tegyék; és akkor most a motoGP-pálya építéséről vagy a vadászati világkiállításról nem is beszélek. Tehát újabb példákat hozunk arra, hogy azok a kiadások, amelyeket önök, túlterjeszkedve a parlamenti felhatalmazáson, sokkal nagyobb mértékben költöttek, ezt helytelenül tették, és éppen ezért elfogadhatatlan ennek az idei továbbtervezése is. Éppen így akkor eljuthatunk oda, hogy ha Magyarország teljesítményét vizsgáljuk, akár annak függvényében vagy annak fényében, amit az előbb említettem, továbbá, ha ezt nemzetközi kitekintésben olvassuk, akkor, államtitkár úr állításával ellentétben, Magyarország tavalyi teljesítménye regionálisan igen gyenge. Nálunk sokkal jobban teljesítő országok vannak a környezetünkben, itt, a közép-európai térségben, és éppen ezért, tehát ha feleslegesen van kiadás, ha egyébként pedig a magyar gazdaság teljesítőképessége alulteljesít... Értem, hogy az államtitkár úr majd hivatkozik arra, hogy az európai átlagnál 6 százalék a visszaesés, nálunk csak 5 százalék, de amúgy egyébként, ha más országokat megnézünk, akkor pedig hozzánk képest jobban teljesítettek. És ha ráadásul önök ezt a forrást nem a gazdaságra fordították, és nem az emberekre, akkor önöknek éppen ezért ezzel el kell számolni, hogy igazából mire ment el a pénz, és én erre