Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
1482 jelenik meg Kína irányában? Itt beszéltünk már a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjéről. Nem tudjuk pontosan, 650-700 milliárdos adósság lehet Kína felé. Nem tudjuk még a konkrét összeget sem, és nem tudjuk a részleteket sem, hogy ez milyen feltételeket és milyen kötelezettségeket jelent a magyar állam számára. Itt most nagyon világosan látszik, egyébként az elmúlt néhány hétben tudtuk meg, és Palkovics miniszter úr megerősítette, hogy egy százmilliárdos nagyságrendű hitel felvételére készülnek a Kínai Kommunista Párt egyeteme budapesti campusának felépítésére, ilyen 450 milliárd körüli hitel felvételéről beszélnek, megint csak nem lehet tudni semmit a feltételekről. Mi a véleménye államtitkár úrnak, a miniszterelnök úr korábbi nyilatkozatával összevetve ezt a helyzetet, hogy önök elképesztő mértékben kiszolgáltatottá teszik Magyarországot Kína irányában? Továbbá - és itt felmerült már képviselőtársaimtól az az elképesztő folyamat, aminek ma egyébként nagyon eklatáns példáit láthattuk - a közvagyon egy óriási kiszervezési hulláma történt meg. A felsőoktatásnak már jelentős részét kiszervezték magánalapítványokba. Ma rengeteg vagyonkezelő alapítvány felállításáról született döntés, és vagyonjuttatásról. Tehát ilyen ezermilliárdos nagyságrendet elérőre tippeljük azt, amiről csak ma történt szavazás. Szándékában áll-e a kormánynak akár még további ilyen intézkedéseket tenni, tehát ebbe az irányba akarnak-e továbbmenni a rövid egy év alatt, ami visszavan a választásig, hogy újabb hatalmas közvagyonelemeket akarnak kiszervezni magánalapítványokba? Vagy milyen irányt lát, milyen irányt érzékel államtitkár úr? Azt gondolom, ezt megint csak fontos lenne látni. Hogyan lehet így egyáltalán költségvetést tervezni? Hogyan lehet így valamiféle stratégiai gondolkodást érvényesíteni, hogyha alapvetően ezek a dokumentumok titkosak? Nem tudom, például államtitkár úr látott ilyen dokumentumokat, hogy például a Budapest-Belgrád vasútvonal tekintetében milyen megtérülés, milyen kihasználási garancia, egyáltalán mi fog történni ezzel kapcsolatban, vagy ön előtt is titkolják? Ez egy nagyon érdekes és fogós kérdés, azt gondolom. Mégis mi várható a következő időszakban ilyen brutális beruházások tekintetében, és mi várható még? Tehát vannak-e újabb ilyen dédelgetett álmai a miniszterelnök úrnak, újabb gigantikus beruházások, illetve hogyan látja például - és ezt is már említette Z. Kárpát Dániel képviselőtársam - az oroszoktól felvett, a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos hitel kérdését? Azt látjuk, hogy a projekt döglődik minden szempontból. Tehát ha visszatekintünk egy két évvel ezelőtti időszakra, hogy akkor mikorra becsülték meg az új reaktorok beindítását, ahhoz képest már távolabb került, tehát látszik, hogy folyamatosan, évről évre egyre távolabb kerül, és egyre több a bizonytalanság. A másik oldalról viszont az tény, hogy elképesztő mértékben vált kiszolgáltatottá és eladósodottá Magyarország akár Oroszország, akár Kína felé. Hogy lehet ilyen körülmények között tervezni, államtitkár úr? Nagyon érdekelne önnek a szakmai álláspontja. Majd egy következő felszólalásban folytatom. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelettel köszöntöm önöket, képviselőtársaim. Elnök úr, köszönöm a szót. Én kizárólag a nyugdíjügyekkel kívánok foglalkozni a felszólalásomban, és azt is igyekszem röviden megtenni. Nézzék, most már költségvetési évről költségvetési évre minden alkalommal megfogalmazom, hogy ez az inflációkövető nyugdíjemelés az évszázad átverése. (16.50) A múltkorában éppen azzal indokoltam, hogy gyakorlatilag itt nem történik más, mint ha valaki nyomorultul kevés nyugdíjból élt a múlt évben, akkor Orbán Viktor garantálja neki, hogy jövőre is nyomorultul kevés pénzből fog élni, mert csupán annyival emeli meg a nyugdíját, amennyi a pénz romlásának a mértéke. A múlt évben, amikor a költségvetési vita volt, szintén felszólaltam, és jellemzően, ugye, szociális és nyugdíjpolitikai kérdésekben szoktam megszólalni, és akkor is elmondtam, képviselőtársaim, hogy nyilvánvalóan látszik, hogy magasabb lesz az infláció, mint a kormány által benyújtott költségvetésitörvénytervezetben, mert háttérdokumentumokat olvasva, tanulmányozva az ember láthatta, hogy már a Nemzeti Bank is más inflációs rátával számolt, mint ami elfogadásra került itt az Országgyűlésben. Ez az egyik dolog, amit szerettem volna megjegyezni. A másik: én úgy látom, hogy 2017 óta drasztikusan leszakadnak a nettó bérnövekedéstől a nyugdíjak, következésképpen a társadalomban akkora feszültség halmozódik fel ebből adódóan, hogy a később, novemberben kiigazított nyugdíjemelések nem tudják kompenzálni ezeket a helyzeteket és feszültségeket.
