Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):

1483 Szeretném megjegyezni, ha megnézzük a múlt évre az inflációs adatokat, mondjuk, januárhoz képest, egyetlenegy hónap sem volt olyan, ahol 7 százalék alatt lett volna az élelmiszerek inflációs rátája. Nyilvánvaló, akkor látjuk, hogy aki kevés nyugdíjból él, és a mindennapi megélhetésre kell hogy fordítsák a nyugdíjuk jelentős részét, azok kerülnek borzasztóan nehéz helyzetbe. Gyakorlatilag a nyugdíjasok hiteleztek a kormánynak egy éven keresztül, és nagy kegyesen a törvényben előírt módon novemberben visszamenőlegesen valamennyit visszafizetett a kormány. Azért hozom és azért citálom ide ezeket az ügyeket, mert a márciusi inflációs adatok egyértelműen mutatták - egy másik felszólaláshoz ki is jegyzeteltem -, tessék, nézzék meg, az étolaj márciustól márciusig, tehát egy év távlatából 21,3 százalékkal drágult - 21,3 százalékkal! -, a liszt 8,2-vel, a cukor 7,6-tal, a rizs 6,8-cal, a tojás 6,4-gyel, de még a munkahelyi étkezés is kétszer olyan mértékben, mint a lakosság egészére vetített inflációs ráta, 6,6 százalékkal drágult a múlt évben. Visszatérek oda, hogy milyen drasztikusan leszakadnak a bérektől a nyugdíjak; és csak erre a kormányzati ciklusra fókuszálok, de az előbb megjegyeztem, hogy ’17-ben volt egy borzasztó erős törés, mert ’17-ben a nettó bérnövekedéshez képest amilyen nyugdíjemelést a nyugdíjasok kaptak, kapaszkodjanak meg, több mint ötszörös volt a különbség, tehát ötször jobban növekedtek a bérek, mint amilyen nyugdíjemelést kaptak a nyugdíjasok. ’18-ban, ebben a kormányzati ciklusban négyszeres volt a különbség a bérnövekedés javára, több mint négyszeres volt 2019-ben, és több mint kétszeres volt 2020-ban. Ez az egyik dolog. A másik: az elmúlt években nem volt szinte olyan negyedév, de egy tavaszi vagy őszi ülésszak, amikor az ellenzéki pártok ne nyújtottak volna be a nyugdíjak rendezésére valamilyen kezdeményezést, országgyűlési határozati javaslatot vagy törvényjavaslatot. Régóta kértük, hogy vissza kell térni a vegyes indexáláshoz, sőt a legtöbb ellenzéki párt konkrétan a svájci indexálást követeli, köztük mi magunk is. Gondoljanak abba bele, ha a svájci indexálást alkalmazták volna, mondjuk, a 2018-as kormányzati ciklus kezdete óta, akkor már ’18-ban 7,2 százalékos nyugdíjemelésre kellett volna sort keríteni a 3 százalékkal szemben, a 3,4 százalékkal szemben ’19-ben 9 százalékos nyugdíjemelésre kellett volna sort keríteni, és 2020-ban durván 4 százalékos nyugdíjemeléssel szemben 7 százalékos nyugdíjemelésre kellett volna sort keríteni. Előszeretettel használják az átlagnyugdíj kérdését - én egyébként a mediánnyugdíj híve vagyok -, hogy arra hivatkozzunk akkor, amikor meg akarunk valamit támasztani érvekkel. Ugye, a medián nem az átlag, az a középérték, tehát annyian vannak alatta, mint amennyien vannak felette, de, kedves képviselőtársaim, legyen az átlagnyugdíj. Ha a svájci indexálást alkalmazták volna az elmúlt években, akkor most a durván 150 ezer forintos átlagnyugdíjjal szemben 175 ezer forint lenne az átlagnyugdíj mértéke. És én azt gondolom, hogy ez lenne az igazán elfogadható és támogatandó is társadalmilag. Nem véletlen, hogy drasztikusan nőtt a nyugdíjasok körében a szegénységi ráta. 2010-ben a nyugdíjasok szegénységi rátája nem érte el az 5 százalékot, és ez 2020-ra majdnem 15 százalék lett. Képviselőtársaim! Ugyan, elnök úr, nem kértem engedélyt a szemléltetéshez, de kinyomtattam egy KSH által elkészített diagramot (Felmutatja.), világosan látszik, hogy két nagy törés van, ’14 után drasztikus emelkedés volt, ’16-nál egy újabb emelkedés volt a szegénységi rátában, és ’18 után ismételten. Hangsúlyozom, ez a KSH által elkészített statisztikai adatokon alapul. A másik, amit érdemes itt megemlíteni, képviselőtársaim: önök bizonyára tudják, hogy a jövedelmek szerint a statisztikai és a szociológiai módszertanban decilisekkel, tizedekkel szoktunk számolni. A legalacsonyabb jövedelmi tizedben 2010-ben összesen 26 ezer nyugdíjas volt. Ők azok, akik a legkisebb jövedelemmel rendelkeznek. Ugye, a tizedik decilisben a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók vannak. Na most, kapaszkodjanak meg, 2010-ben 26 ezer nyugdíjas volt benne, és ez a múlt évre fölment 270 ezerre. Értik, ugye, képviselőtársaim? Tizenegyszeres növekedés volt! Ilyen sok idős nyugdíjas ember van bent a legalacsonyabb jövedelmi tizedben tíz év távlatában. Idevezetett az inflációkövető nyugdíjemelésnek a technikája. A másik dolog, amit szerettem volna megemlíteni, és még mindig itt az úgynevezett svájci indexálásnál időzök, azért, mert a közelmúltban volt az MSZP-frakciónak indítványa a Népjóléti bizottság előtt, és azt mondtuk, arra lenne szükség azon túlmenően, ha 3 százalékos a januári nyugdíjemelés - merthogy ebben az évben januárban ennyit kaptak a nyugdíjasok -, hogy legalább azonos összegű legyen ez az emelés. Kérem szépen, lényegesen igazságosabb lenne, mert az alul lévőket kedvezőbb helyzetbe hozza ez a fajta elosztási technika, nem véletlenül támogattuk mi magunk is, és nyújtottuk be ezeket az indítványokat az Országgyűlés felé. Képviselőtársaim! Két dolgot még szeretnék megemlíteni. Az egyik az, hogy igazából akkor lenne ez a helyzet tényleg igazságos, ha a kormány a költségvetési törvény módosítása kapcsán idehozott volna egy olyan korrekciós programot, amely a nagyon alacsony nyugdíjak felzárkóztatásáról szól. Ezt is évek óta