Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

1481 állami finanszírozásából, de hasonlóképpen a közműadó rendszerének a megváltoztatása is nagyon sok helyen okozott többletköltségeket. Tehát folyamatosak voltak, és most is folyamatosak a megszorítások az önkormányzatok tekintetében. Én nem akarok ebbe belemenni, nagyon részletesen beszélt róla Varga képviselőtársam. Ebből a benyújtott költségvetési módosításból pedig az látható, hogy ezek a megszorítások, mondhatjuk, megmaradnak, tehát önöknek esze ágában sincs szembenézni azzal, hogy az önkormányzatok milyen helyzetbe kerültek, és nem kívánják visszakompenzálni még a következő időszakban sem ezeket a brutális elvonásokat. Hargitai képviselő úr - nincs itt, azt nagyon sajnálom - baranyai képviselőként hivatkozott arra, hogy a megyeszékhely milyen nehéz helyzetben van. Itt azért szeretnék visszautalni rá, hogy 2009-2019 között fideszes vezetése volt a városnak, egy fideszes kormányzattal, kétharmados kormányzattal párhuzamosan. Azt hiszem, ebben a tekintetben vagy ilyen megfontolásból kizárólag saját maguk felé fogalmazhatnak meg kritikát, hogy miért került a város ilyen helyzetbe. Egyébként ez tény, borzalmasan nehéz helyzetbe került a város. Annak idején, 2014-ben több mint 40 milliárdos volt az az adósságkonszolidáció, ami érintette a várost, és ehhez képest 2019-ben több mint 20 milliárdos kintlévőséggel adták át a jelenlegi városvezetésnek a fideszes városvezetők a várost, tehát mondhatjuk, hogy ez az önök sara, hogy ilyen nehéz helyzetbe került Pécs városa. Varga képviselő úr említette a súlyosan késlekedő infrastrukturális beruházásokat, autópálya-építéseket. Nem akarok nagyon elkanyarodni a tárgytól, de önök 2018-ra ígérték az M6-os autópálya meghosszabbítását a horvát határig úgy, hogy 2018-ra készül el. Ehhez képest 2021-et írunk, és még egy kapavágás sem történt. Hasonlóan az M60-as autópálya határig történő meghosszabbításának a megkezdését, ráadásul két irányból történő megkezdését is ígérték 2018-ig. Hát, mondhatom, hogy ezzel kapcsolatban még annyi sem történt, hiszen önök ezt már gyakorlatilag le is vették, tehát nincs már benne az önök középtávú terveiben sem. Nos, visszakanyarodva erre a most benyújtott költségvetésre, itt alapvetően hiányzik a szembenézés azzal, hogy milyen helyzetben vannak a legkisebb települések, milyen helyzetben van a vidék, milyen borzalmasan rossz állapotban és folyamatosan romló állapotban van a vidék alapvető infrastruktúrája, erre sincs megoldás ebben a benyújtott költségvetési módosításban. Itt van egy nagyon-nagyon komoly tétel - én erről rengetegszer beszéltem, én azt gondolom, még múlt évben a költségvetési vitában is konkrétan kérdeztem erről államtitkár urat -, van egy komoly, nagyon-nagyon hosszú idő óta, messze egyébként a 2010-es kormányváltást megelőző időszakról meglévő adósság és probléma, ez a vízi közművek rettenetesen borzalmas állapota, tehát elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag az összeomlás szélére került a víziközmű-hálózat. Odáig már eljutottunk, hogy múlt év nyarán Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte, hogy ezermilliárdos nagyságrendre van szükség, hogy a legfontosabb közszolgáltatás biztosításához szükséges infrastruktúra javítását, karbantartását, pótlását el lehessen végezni. Akkor azt ígérte a miniszterelnök úr, hogy majd az európai uniós fejlesztési forrásokból, majd az újjáépítési alapból valóban ráköltenek erre a nagyon fontos feladatra ezermilliárdos nagyságrendben. Most láttuk ezeket a terveket, amelyeket elkészített a kormány, amelyeket április végéig kell megküldeni. Ebben hiányzik ennek a problémának a megoldása. Ha megnézzük a költségvetés módosítását, ebben sem találkozhatunk még kis elmozdulással sem. Én kérdezném államtitkár urat, hogy milyen forrásból kívánja a kormány megoldani ezt a nagyon fontos kérdést, mert ezt már elismerte a kormány a legmagasabb szinten, hogy ez egy ezermilliárdos nagyságrendű probléma. Hol van a megoldás szándéka? Hasonlóképpen az önkormányzatok esetében szeretném kérdezni államtitkár urat, hogy miként látja ezt. Tehát szembesülve az önkormányzatok helyzetével, számíthatnak-e akár - a jövő évi költségvetést nemsokára majd látni fogjuk, május elején, úgy tudom, benyújtják -, mire számítsanak az önkormányzatok. A 25 ezer alatti települések automatikusan kapnak kompenzációt, a 25 ezer felettiek meg, mondhatjuk, hogy a nagy semmit. Nyilván a kormánypárti vezetésű városokkal majd egyenként megegyeznek, adnak valamiféle fejlesztési támogatást. De a működésükre, az alapvető és a kötelező feladatok ellátása tekintetében mire számítsanak az önkormányzatok? Van-e olyan szándéka a kormánynak, hogy az ilyen megegyezéseknek feltételévé teszik, vagy ezzel párhuzamba hozzák bizonyos önkormányzati vagyonnak vagy önkormányzati feladatoknak az államosítását. Tehát megfosztanák-e - van-e ilyen terv - az önkormányzatokat bizonyos feladatoktól, közfeladatoktól, és akkor ennek megfelelően ingatlantól s a többi bevételtől? Mire számítsanak az önkormányzatok? Mit tudnak ebben a helyzetben kezdeni, amikor ilyen bizonytalanságok vannak, amikor nincs egy világos megoldás, és az önkormányzatoknak költségvetést kell letenni az asztalra? Mire számíthatnak, mikor dönt már a kormány végre arról, hogy mit tud nyújtani? Ez is egy konkrét kérdés. Hasonlóképpen, és már erre utaltak a képviselőtársaim, a miniszterelnök úrnak már jó régen volt egy olyan mondása, hogy egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal és adóssággal. Mi a véleménye államtitkár úrnak arról, hogy egy egyéves távlatban egy igen erőteljes kiszolgáltatottság és eladósodottság, eladósodás