Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Pedig tetszett volna az ellenzéki képviselőknek, azzal szívesen vitáztak volna. De elnézést, én azt hittem, hogy harminc percig beszélhetek. Elnézést az elnök úrtól, és elnézést kérek a képvisel... - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Pedig tetszett volna az ellenzéki képviselőknek, azzal szívesen vitáztak volna. De elnézést, én azt hittem, hogy harminc percig beszélhetek. Elnézést az elnök úrtól, és elnézést kérek a képvisel... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1466 államadósság, az spirál volt; most, hogy ez növekszik, és rekordléptéket ér el, az semmi problémát nem jelent. Látszik, hogy a javaslat szerint is nagyon óvatosan bánik a kormány a csökkentéssel, hiszen 79,9 százalékot ír be. Tudják, ez olyan, mint amikor elmegyek a boltba, és nem 100 forintba kerül valami, hanem 99 forint 90 fillérbe, mert a szemnek sokkal jobban néz az ki, hogy ez 9-essel kezdődik a 100-as helyett. Valószínűleg ez így van a költségvetési adósság tervezésénél is, hogy a 8-asnál a 7-es sokkal jobban néz ki, még akkor is, hogyha szinte eltörpül a csökkentés elvárt vagy várt mértéke. De ugyanígy, hogyha, mondjuk, az államadósság összegét említem, akkor is azt lehet mondani, hogy szintet lép, hiszen körülbelül 40 000 milliárd forint lesz, hogyha abszolút értékben nézzük, ennek a nagysága december 31-ére. Tehát így talán még sokkolóbb ez a szám vagy ez a helyzet. A következő, a negyedik, amit szerettem volna megemlíteni, az a forint gyengülése. Látható módon a kormánynak ez egy tudatos politikája a jegybankkal karöltve. Jó pár évvel ezelőtt Matolcsy, akkor még talán gazdasági miniszter volt, meghirdette, hogy Magyarországon a legjobb az lenne, hogyha 350 forint körül lenne az euró-forint árfolyam. Akkor sokan nevettek ezen, meg azt mondták, hogy azért ez túlzás, és lehet, hogy egy kicsit gyengébb forint valóban segítené a magyar gazdaságot, na de 350 forint azért mégiscsak túlzás volna. Most mindannyian tudjuk, hogy folyamatosan 360, sőt 370 forint környékén is jár az euró. Tehát tartósan, hosszú távon arra kell berendezkednie a magyar gazdaságnak, a magyar költségvetésnek, hogy 360 forint feletti euróval kell majd számolni. Az utolsó ilyen aggályos pont, erről valóban szintén volt már szó, ez az infláció várható mértéke, hiszen az infláció 3 százalék helyett most 3,6 százalékkal kerül tervezésre. Azt gondolom, ezt mindenki a bőrén érzékeli, hiszen naponta látunk olyan híreket, hogy milyen alapvető élelmiszerek és egyéb más termékek ára lőtt ki az egekbe, egyszerűen a szolgáltatásokról nem is beszélve. Tehát ezek lennének azok az aggályok, amiket itt a módosítás kapcsán szerettem volna így a jegyzőkönyv végett is hol megerősíteni, hol talán egy kicsit nagyobb hangsúllyal a vitába behozni. Ez azért fontos, mert elegánsan mindig ezt úgy kikerülik, hogy önök nem adtak be pótköltségvetést, márpedig sokszor érdemes lett volna beadniuk pótköltségvetést. Tehát az a tervezési folyamat, amit önök itt hozsannáznak, általában egy fiktív költségvetéshez vezetne, mert olyan időszakban tervezik meg a számokat, amikor még nem lehet látni az előző év végleges számait, és bizony sok esetben a kormány a parlament megkerülésével saját maga alakítja át tulajdonképpen ezt a költségvetést. Volt most szó erről a mostani helyzetben is, a rendeleti kormányzás kapcsán is, hogy bizony az, ami le van írva, szinte már nem is igaz, mert a kormány annyira eltért a parlament megkerülésével vagy kikerülésével a költségvetés módosításával. A második pont, amiről szerettem volna még beszélni, az, hogy talán mi az, ami szerintünk kimaradt ebből a módosításból, mi az, amire a mi megítélésünk szerint több forrást kellett volna fordítani. Ha ezt nagyon egyszerűen kellene megfogalmaznom, de majd mondok konkrétumokat is, akkor azt mondanám, hogy nem jut több a szociális támogatásokra, tehát nem jut több azoknak a magyar családoknak, magyar embereknek, akik valóban rászorulók. Itt Hargitai képviselő úr azt mondta, hogy társadalompolitikai sikerek vannak. Ezt azért sokan Magyarországon másképpen látják. Sokan úgy látják, hogy a kormány pont azoknak nem segít, akik a leginkább rászorulók egy ilyen szituációban, különösen egy válsághelyzetben pedig ez hatványozottan megjelenik. Talán egy legutóbbi felmérés is azt mutatta az OECD-tagországok körében, hogy talán Magyarországon nőtt legkevésbé egyébként a háztartásoknál, a családoknál levő felhalmozott vagyon mennyisége, de mégiscsak az látszik, hogy valamennyit nőtt, de ezen belül a társadalmi különbségtétel úgy mutatkozik, hogy a gazdagabbaknak sokkal jelentősebben nőtt a vagyona, a szegényeké pedig semennyire sem. Tehát ez a társadalmi szakadék egészen biztosan súlyosbodott itt a válság idején. Tehát ezért mondjuk azt, hogy ilyen helyzetben bizony a kisebb keresetűek, a szegény emberek támogatására többet kellene fordítani, hiszen nagyobb a szükség az ő körükben. Tehát mikre gondolok, milyen szociális támogatásokra? Néhány példát hadd mondjak: az ápolási díjra, a foglalkoztatáshelyettesítő támogatásra, az álláskeresési járadékra, a családi pótlékra, a gyesre, a gyetre, az anyasági támogatásra. Ezekre mind-mind itt lett volna a lehetőség, hogy a kormány többet fordítson. De ugyanúgy igaz, hogy semmilyen többletet nem kapnak az alacsonyabb nyugdíjból élők, a rokkantak vagy éppen a fogyatékossággal élők sem. És az is látszik, hogy tulajdonképpen a nyugdíjasokat arra kényszerítik az infláció megnövekedése miatt, hogy hitelezzenek a kormánynak. Tehát nem kapják meg előre ezt a pénzt, hanem utólag majd a kisnyugdíjas hitelezzen a nagy kormánynak. Tehát ez teljesen logikus társadalmi siker az önök megítélése szerint; ez egy igazi perverz társadalompolitika, hogy a legelesettebbek, a legkisebb jövedelemmel vagy nyugdíjjal rendelkezők, bevétellel rendelkezők, na, azok hitelezzék a kormányt