Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1455 26 ezer fővel. Előretekintve, a növekedés két pilléren nyugszik. Egyrészről a meglévő munkaerő-tartalékok kiaknázása támogatja a foglalkoztatás további növekedését, másrészről pedig az elkövetkezendő években növekedési szempontból egyre meghatározóbbá válnak a termelékenységet növelő beruházások, ideértve a technológiai és zöldfejlesztéseket is. Mindezek mellett hazánk közép- és hosszú távú növekedési képességének megerősítésében kitüntetett szerepe van a versenyképességnek. A kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően 2021-ben 4,3 százalékos GDP-bővülés prognosztizálható. Ha megengedik, röviden szólnék e gazdasági növekedés belső tartalmáról. A koronavírus okozta válságot követően a belső keresleti tételek, a fogyasztás és beruházás pozitívan járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. A járványügyi korlátozó intézkedések enyhítésével, a megfelelő átoltottság elérésével, a szolgáltató szektorok újranyitásával a munkaerőpiac és a fogyasztás is gyors élénkülésnek indulhat. A háztartások vásárlóerejét támogatják a széles spektrumú családvédelmi intézkedések is. Összességében a háztartások fogyasztása - mint a növekedés egyik forrása - 3,5 százalékkal bővülhet az idei évben. Ezt a folyamatot erősíti, hogy uniós összehasonlításban hazánk egyrészt magas GDP-arányos megtakarítási rátával jellemezhető, másrészt alacsony a háztartások eladósodottsága, amelyek a fogyasztáson keresztül jelentős növekedési tartalékot képeznek az idei éven túl a következő évek tekintetében is. Az elmúlt években rekordmagasságra emelkedő beruházási ráta - mint a fogyasztás mellett a növekedés másik forrása - magas szinten maradhat, 2021-ben közel 28 százalékos szintet elérve. Emlékeztetőül jegyezném meg, hogy magasnak tekintik azon országok beruházási rátáját, ahol ez a mutató 25 százalék fölött van. Látjuk, hogy az elmúlt években is ez jellemezte Magyarországot, és ahogy említettem, bízunk abban, hogy a válság mellett az idei évben is kimagasló lehet a beruházási ráta mértéke. Mindez a termelőkapacitások jelentős bővülését vetíti előre, amely eredményeképp dinamikus maradhat a kivitel, és növekedhet Magyarország világpiaci részesedése. A növekedési lehetőségek kihasználását támogatja, hogy Magyarország tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt évek során. A gazdaság újraindítását, az exportpiacokon elért sikerek megőrzését, valamint új munkahelyek teremtését exporttámogatási és beruházásösztönzési programok is segítik. A kis- és középvállalkozások beruházási aktivitását az alacsony hozamkörnyezet és a kedvező üzleti klíma mellett a gazdaságfejlesztésre becsatornázott uniós források felgyorsított allokálása is támogatja. A háztartások beruházásaival összefüggésben a kibővített otthonteremtési program nagy volumenű lakóingatlan-fejlesztéseket eredményez. 2021-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,2 százalékkal nőhet. Az idei évben a termékek és szolgáltatások exportja 6,5 százalékkal bővülhet. A belső kereslet ismételt élénkülésével és a növekvő exporttal párhuzamosan a behozatal volumene 5,2 százalékkal nőhet. (14.10) 2021-ben a külkereskedelem tehát 1,2 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A kilábalással párhuzamosan élénkülő kereslet is hozzájárul, hogy 2021-ben a tavalyi évnél várhatóan magasabb, 3,6 százalékos lesz a fogyasztóiár-emelkedés. Itt jegyzem meg, hogy ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok már év közben kiegészítő emelésben részesülnek, és természetesen a törvényekkel összhangban, amennyiben az első nyolchavi inflációs adat még további kiegészítő emelést tenne szükségessé, azt a kormányzat végre fogja hajtani, egyúttal bízunk abban, hogy az említett növekedéssel párhuzamosan ismét lehetőség nyílik nyugdíjprémium kifizetésére is. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a makrogazdasági feltételezéseinket követően röviden ismertessem az önök előtt lévő idei költségvetésitörvény-módosítási javaslatot! A pandémia időszakában, ahogy említettem, az egészség védelme, az életek védelme kiemelkedő fontosságú, erre az idei évben is a szükséges forrásokat haladéktalanul biztosította és biztosítani fogja a jövőben is a kormányzat. Emellett ugyanakkor, ahogy említettem, a gazdaság újraindítása a meghatározó karaktere az önök előtt lévő dokumentumnak. A gazdaság-újraindítási akcióterv az idei évben három fő finanszírozási csatornán összességében 6172 milliárd forint összeget, a GDP 12 százalékát fordítja a következő célokra. Az első és legnagyobb, 3278 milliárd forintos összeggel nemzeti forrás áll rendelkezésre főként a családok támogatására, otthonteremtésre és a nyugdíjasok védelmére - ez mintegy 500 milliárd forintot tesz ki -, infrastrukturális fejlesztésekre több mint 820 milliárd forintos összeggel, új munkahelyek létrejöttének elősegítésére, a munkahelyek megőrzésére, foglalkoztatás támogatására közel 460 milliárd forintos összeggel, egészségügyi béremelésekre mintegy 300 milliárd forintos összeggel, sport és kultúra támogatására több mint 120 milliárd forint értékben, az agrárium fejlesztésére közel 96 milliárd forintos összeggel, valamint a turizmus fejlesztésére mintegy 90 milliárd forintos összeggel. A gazdaság-újraindítási akcióterven belül második keretként több mint 2515 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre a gazdaság újraindítására, a családok és munkahelyek védelmére, valamint a
