Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1456 koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére. Az említett keretben szerepel az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek megállapodása szerinti, Magyarország rendelkezésére álló uniós források tervezett felhasználása. Ezen, a költségvetésitörvény-módosítási javaslatban is szereplő új források érdemben hozzájárulhatnak a gazdaság újbóli bővüléséhez. Végül harmadik keretként a különböző adó- és járulékcsökkentésekkel, a meglévő, tovább élő kedvezmények mellett idén közel 380 milliárd forintot hagy a kormány a magyar családoknál és vállalkozásoknál, ezzel is segítve a gazdaság mielőbbi talpra állását. A gazdaság-újraindítást segítő adócsökkentések közül kiemelhető az otthonteremtéssel kapcsolatos áfa- és illetékmentesség, amely 135 milliárd forintot, a kisvállalati adó csökkentése és a kisadózók tételes adójának adómentessége, amely több mint 20 milliárd forintot, valamint a kis- és középvállalkozások megsegítése érdekében bevezetett helyiiparűzésiadó-kedvezmények, amelyek 84 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál. Ez utóbbi tételnél engedjék meg, hogy arról is beszámoljak, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat a 25 ezer főnél kevesebb lakosú települések tekintetében teljes körű kompenzációt tartalmaz az említett önkormányzatok bevételkiesésének ellentételezéseként. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány 2021. április 9-én megküldte a Költségvetési Tanácsnak a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének módosításáról szóló tervezetet. Kérem, engedjék meg, hogy először köszönetet mondjak a Tanács tagjainak az ellenőrzésben végzett munkájukért, és a kormány részére megfogalmazott javaslataikért. A Tanács véleményében megállapította, hogy a 2021. évi költségvetésitörvény-módosítás tervezetében nem tapasztalt olyan kifogásolható rendelkezéseket, amelyek indokolnák a módosítással kapcsolatban az egyet nem értését. A Tanács megállapította, hogy a 2021. évi hiánycél 7,5 százalékra emelkedik GDP-arányosan, összhangban az Európai Unió szerveinek kiküldött április 1-jei úgynevezett EDP-jelentéssel. A Tanács kifejtette, hogy a törvénymódosítást a koronavírus-járvány következtében megváltozott gazdasági körülmények, új, időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, valamint az európai uniós források költségvetési kereteinek módosulásai teszik szükségessé. A Tanács leszögezte, hogy a 2021. évi törvénymódosítás tervezete a gazdasági növekedéssel összhangban, az Alaptörvényben előírtaknak megfelelően készül el, amelynek következtében az államadósság GDP-arányos mértéke 2021-ben újra mérséklődhet a 2020 év végi 80,4 százalékról 79,9 százalékra. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A Tanács megállapította, hogy a tervezetben bemutatott bevételi és kiadási módosítások az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi pénzforgalmi hiányát 2288 milliárd forintra emelik. Ez az összeg azonban elmarad a 7,5 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycéltól. A Tanács véleményében kifejtette, hogy a 7,5 százalékos uniós módszertani hiánnyal konzisztens várható pénzforgalmi hiány 3990 milliárd forint. Ez egyébként a korábban publikált kormányzati dokumentumokkal összhangban van. A Tanács ezért indokoltnak tartotta, hogy a költségvetésitörvény-javaslatban a költségvetési hiány ténylegesen várható mértéke is, vagyis az említett 3990 milliárd forint kerüljön rögzítésre. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Tanács javaslata alapján a benyújtott törvénymódosítás tervezetének általános indoklása részletesen levezeti a várható éves pénzforgalmi, valamint az uniós módszertan szerinti hiány alakulását. Fontosnak tartok kiemelni egy módszertaninak ható, de tartalmi jelentőséggel bíró kérdést is. A költségvetési törvényt mint normát csak meghatározott szabályok betartásával lehet módosítani. Ilyen fontos szabály, hogy azokat a kiadási előirányzatokat, amelyeket a kormány az államháztartási törvény alapján év közben módosított vagy módosítani fog, esetleg túllépést eredményez - ilyen például a védekezéssel kapcsolatos kiadások finanszírozása -, a törvényen nem kell átvezetni, sőt a kettős finanszírozás elkerülése okán azt nem szabad országgyűlési hatásköri módosításként újra feltüntetni. A várható hiány ilyen okból való módosulását a költségvetési törvény módosítása nem tartalmazhatja. A törvénymódosításban így a központi alrendszer hiányát 2288 milliárd forintban határozta meg a kormány. A kormány ugyanakkor úgy gondolta - és ebben a Költségvetési Tanács kérése megerősítette -, hogy az Országgyűlést arról is tájékoztatnia szükséges, hogy a törvénymódosítással nem érintett bevételi és kiadási változásokkal összefüggésben és ezzel együtt összességében az év egészére 3990 milliárd forintos pénzforgalmi és 3860 milliárdos, a GDP 7,5 százalékának megfelelő, uniós módszertan szerinti eredményszemléletű hiányt vár. Egyszerre megfelelő tehát a költségvetési törvényben szereplő, a jogszabályalkotási elveknek megfelelő pénzforgalmi hiányszám, és a kormány által az év egészére várt, célként kitűzött uniós módszertan szerinti hiányszám. A két mutató közötti számszaki és tartalmi összefüggést az általános indoklás részletesen tartalmazza.
