Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 9. péntek - 189. szám - Az ülésnap megnyitása - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő... - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

1160 Én az LMP, Magyarország zöldpártja frakcióvezetője vagyok, úgyhogy én nagyon-nagyon régóta hallgatom ezeket az ellenzéket egyben lebaloldalizó kormányzati megszólalásokat. Kérem, tiszteljük meg egymást annyira, hogy ön a Fidesz-KDNP-kormány államtitkára. Én elfogadom, hogy nyilván kitalálják előbb-utóbb, hogy önök magukat milyen pozícióba rakják az európai politikában, és milyen címkével illetik, akkor én ezt fogom használni, de kérem, fogadja el, hogy én egy zöldpárt frakcióvezetője vagyok, nem baloldali frakcióvezető. A másik kiszólása, hogy én hiányoltam Stumpf Istvánt. Azt hiszem, ön is tudja, államtitkár úr, hogy kormánymegbízottként Stumpf Istvánnak helye lehetett volna, ugyanúgy a szakértők itt lehetnének a páholyokban, akkor Stumpf István is jelen lehetne, és azt gondolom, hogy ha ő kellőképpen komolyan veszi azt a feladatot, amit kapott miniszterelnök úrtól, akkor itt lett volna a helye. És megismétlem: lényegesen nagyobb mulasztásnak tartom, hogy az ön közvetlen főnöke, Palkovics László felelős miniszterként nincs itt, illetve Bódis volt rektor úr, Bódis államtitkár úr sincs itt. Ezt azért is nehezményezem, mert még a múlt évben és az idei évben is nagyon nyitott volt arra Bódis államtitkár úr, hogy ezekről a felsőoktatást érintő kérdésekről közvetlen vitát tudjunk folytatni, ezért én nem értem, és furcsállom, hogy ők miért nem teljesítették a kötelezettségeiket, miért nincs itt miniszter úr, miért nincs itt államtitkár úr. No de ennél sokkal lényegesebb, hogy én világos választ szeretnék arra a kérdésre, hogy a kormány támogatni fogja-e azokat a garanciális elemeket, amiket nem mi fogalmaztunk meg, hanem a modellváltás mellett döntő egyetemi vezetők is, hogy az egyetemi szenátus valóban döntési jogai birtokában legyen, és az egyetemi autonómia tényleg értelmezhető legyen; ne egy önök által visszahívhatatlan és meghatározatlan időre megválasztott kuratórium autonómiájáról beszélhessünk, amit egyébként az indítvány alátámaszt. Ezeket a garanciákat tehát be fogja-e építeni a kormány? Amiről még szeretnék beszélni, amiről éppen csak elkezdtem beszélni a vezérszónoki felszólalásom vége felé, az, hogy milyen különösen súlyos esetnek tartjuk azt, hogy a legnagyobb vidéki tudományegyetemeket - a Debreceni Egyetemet, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemet - is egyébként a korábbi állításaikkal szemben szintén erre a sorsra ítélték, hogy beerőltetik ebbe az úgynevezett modellváltásba. Már említettem, hogy múlt év júniusában nagyon világosan megfogalmazta a sajtóban Palkovics miniszter úr, hogy a nagy, vidéki tudományegyetemeket nem fogják beolvasztani ebbe a rendszerbe, és állami fenntartásban működhetnek. Nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, hogy milyen óriási jelentősége van ezeknek az egyetemeknek. Debrecennek 27 ezer hallgatója van, a szegedi és a pécsi egyetemnek 20-20 ezer. (Dr. Pósán László: 30 ezer!) 30 ezer; ezt aláhúzta a képviselőtársam, hogy 30 ezer hallgatója van a Debreceni Egyetemnek, ami óriási jelentőségű egyetem. Egyetlenegy felsőoktatási intézményt sem akarok lebecsülni - ne legyen félreértés -, csak azért mégis érezhető ez, hogy egy 30 ezres vagy Szeged és Pécs esetében 20 ezres hallgatói létszámmal rendelkező egyetemnek micsoda szerepe van. 7-8 ezer főnyi foglalkoztatotti létszámmal dolgoznak ezek a nagy egyetemek. Több városban vannak kihelyezett képzési központok, tehát elmondhatjuk, hogy nemcsak az adott régióközpontokban, hanem az egész térségben meghatározó gazdasági szereplők, és a régió kitörési lehetősége szempontjából sem megkerülhető szereplők az egyetemek. Tehát itt el tudjuk mondani, hogy a közvetlen felsőoktatási funkción túl óriási szerepük kell hogy legyen ezeknek az egyetemeknek - most is van foglalkoztatási szempontból -, de kell, hogy az adott régiók felzárkóztatását, kitörési lehetőségeit érvényesíteni lehessen. Három olyan régióról beszélünk, amelyek sajnos az uniós csatlakozás óta az Unió húsz legszegényebb térsége között vannak, tehát nyilván egy megfogalmazandó cél, hogy annak ellenére, hogy önök ezt nem tudták elérni, ezeknek a régióknak az uniós átlaghoz való felzárkóztatására lehetőség legyen. (16.30) De nyilván ismerve a magyar önkormányzati rendszert, ismerve azt, hogy milyen gazdasági erővel bírnak az önkormányzatok, láthatjuk, hogy ezek a nagy vidéki egyetemek sokkal fontosabb szereplői a gazdasági életnek. Nyilván az önkormányzatoknak a helyi politikai legitimációjuk miatt egyfajta katalizátor szerepük kell hogy legyen a térségfejlesztésben, a gazdaságfejlesztésben, de az egyetemeknek az erejüknél fogva, gazdasági súlyuknál fogva, a hallgatói létszámnál fogva és a hallgatók mint fogyasztók, helyi fogyasztók jelentőségénél fogva is óriási a szerepük. Tehát ez egy rendkívül súlyos támadás nemcsak a felsőoktatás, hanem az adott térségek ellen is, hogy ezeket az egyetemeket is ilyen módon, garanciák nélkül, egyelőre