Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 9. péntek - 189. szám - Az ülésnap megnyitása - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő... - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
1161 garanciák nélkül, közvetlen politikai, visszavonhatatlan politikai irányítás alá helyezik. Ezzel megakadályozzák azt, hogy ezek a fajta gyümölcsöző együttműködések ki tudjanak bontakozni. Pécs esetében Hoppál Péter képviselő úrnak voltak érdekes gondolatai, remélem, majd azért valamilyen formában lesz lehetősége válaszolni a kérdéseimre. Azt már megemlítettem, hogy sajnos 2008 és ’18 között 10 500 fővel csökkent a Pécsi Egyetem hallgatói létszáma. (Dr. Pósán Lászlóhoz fordulva: ) Itt képviselőtársamnak jelzem, hogy hajdanán a Pécsi Egyetemnek is 30 ezer feletti hallgatói létszáma volt még 2008-2009 környékén. Most egy picit egyébként 20 ezer alá is csökkent, tehát olyan tizenkilencezernéhányszáz, és ez egy óriási veszteség a városnak. De azt el tudom mondani egyébként, hogy valóban voltak pozitív tendenciák az elmúlt időszakban. Tehát például a külföldi hallgatók létszámának a növekedése nagyon-nagyon jót tett az egyetemnek. Tehát valóban az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere színesedett, erősödött az egyetem befolyása, és önmagában Pécs város és a megye gazdaságában is érezhető volt a külföldi hallgatók, az ott élő külföldi hallgatók fogyasztása, az ott elköltött pénze nyilván nagyon-nagyon jót tett a város gazdaságának. Tehát voltak ilyen jellegű pozitívumok, de ez semmilyen módon nem támaszthatja alá azt a fajta folyamatot, azt a fajta kiszervezést és politikai irányítást, amire készülnek. Teljesen világos, ezt már idéztem is, hogy Miseta rektor úr elmondta, hogy a szenátus olyan peremfeltételek mellett támogatja a modellváltást, hogy az egyetemi szenátus, a Pécsi Egyetem szenátusa jogot szeretne formálni arra, hogy a kurátorok helyébe beleszóljon, legyen döntési lehetősége, hogy ne örök életükre szóljon a kurátorok megbízatása, és a visszahívási lehetőség is biztosítva legyen. Tehát itt is nagyon-nagyon releváns az a kérdés, hogy ezt a kormány támogatni fogja-e. A Pécsi Egyetemnek egyébként valamivel több mint 7 ezer dolgozója van, 1886 oktatója, fölsorolni sem lehet, hogy hány nagyon jelentős, értékes ingatlan tartozik oda. A jelenlegi előterjesztés több mint száz ingatlan átruházásáról szól, kollégiumok, könyvtárak, klinikai épületek, nagyon sok helyszín, nemcsak Pécsen, hanem Kaposváron, Zalaegerszegen, Szombathelyen és Szekszárdon is vannak ingatlanok. Hasonlóképpen a Szegedi Tudományegyetemnek is óriási jelentősége van, itt még nagyobb is a dolgozói létszám, 9700 fő. Itt is 20 ezer fő körül alakul jelenleg a hallgatói létszám. Elmondhatjuk itt is, hogy ebben az időszakban, tehát 2008 és ’18 között több mint 8 ezer fővel csökkent a hallgatói létszám Szegeden, tehát mondhatjuk, hogy a szegedi egyetem is az elmúlt bő évtized vesztesei közé tartozott. Itt Rovó László a rektor. Itt sokat említették már képviselőtársaim azt a furcsa folyamatot, ami a szegedi szenátusi ülés körül zajlott. Először a nyilvánosság kizárása mellett akarta volna a szenátusi döntést meghozni, majd végül erre nem került sor. Ő is konkrétan megfogalmazta azt viszonylag optimista módon, hogy a garanciák mennyire fontosak, és azt nyilatkozta, hogy „az eddigi információk alapján, ha azt mondom, hogy ezeket a garanciákat kérjük, akkor meg fogják adni”. Kérdés az, hogy igaza volt-e a szegedi rektornak a kormány magatartásával kapcsolatban, meg fogják-e adni a szegedi egyetemnek is azokat a garanciákat, hogy a szegedi egyetem szenátusa tudja meghatározni, hogy az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága - nem csak egy fő erejéig - milyen összetételű legyen. Ismét csak azt szeretném kérni államtitkár úrtól, hogy tegye ezt világossá. Debrecen kapcsán azért viszonylag sok vitát hallhattunk. Azt gondolom, kiemelt figyelmet kapott, a súlyának megfelelő figyelmet kapott a mai vita során a Debreceni Egyetem, de itt is nagyon kemény kritikák fogalmazódtak meg, a korábbi rektor is kerek perec megfogalmazta, hogy itt szerinte a valódi cél az egyetemek közvetlen politikai irányításának elérése és az intézmény által kezelt, felügyelt vagyon fölötti rendelkezésnek a biztosítása. Tehát a kritikák nagyon keményen megfogalmazódtak azoknál az egyetemeknél is, akiknek a szenátusa egyébként a modellváltás mellett döntött, és várjuk a kormány felelős válaszát arra vonatkozóan, hogy meg lehet-e adni, megadják-e ezeket a garanciákat, amelyeket ők egyébként elvárnak. Még egy utolsó kérdésem lenne államtitkár úr felé. Az teljesen világos, hogy most megtörténik az önök által modellváltásnak, általunk kiszervezésnek mondott folyamat, ha önök ezt végül megszavazzák. Ezzel együtt is ugyanúgy a magyar adófizetőknek kell az egyetemeket fenntartani, a magyar adófizetők pénzéből fogják az egyetemeket finanszírozni. Főleg, ha nagy vidéki egyetemekről - ugye, háromról, a Debreceni Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről - beszélünk, akkor tudjuk, hogy ezek a térségek nem a kiemelkedő gazdasági erejükről ismertek. Tehát milyen módon jelenik majd meg ez a finanszírozás tekintetében? Tehát honnét és milyen források fognak megjelenni, amelyek adott esetben csökkentik az adófizetők pénzének az igénybevételét e tekintetben? Mert milyen modellváltás az, hogy igazából a finanszírozás szempontjából semmi nem történik? Mert nincsenek az adott régióban olyan tőkeerős cégek, akik valamilyen
