Országgyűlési Napló - 2020. évi téli rendkívüli ülésszak

2020. december 16. szerda - 177. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:

74 folytatjuk, és minél szélesebb spektrumon el fogjuk végezni ezeknek a fogyasztóbarát termékeknek a kialakítását. Volt a hozzászólásokban néhány tényszerű tévedés, amit engedjenek meg, hogy azért helyre tegyek, csak azért, hogy pontosan maradjon meg a jegyzőkönyvben, illetve a közvélemény esetében egy-egy adat, egy-egy állítás. Talán Szakács László képviselő úr említett több állítást is itt a jegybank működésével kapcsolatban, egyrészt, hogy mi történik a jegybank eredményével. Csak szeretnék akkor megint pontosan beszámolni. 2019-ben a Magyar Nemzeti Banknak 254 milliárd forint eredménye keletkezett. Ebből az idei év elején 250 milliárd forintot befizettünk a költségvetésbe, és ezzel gyakorlatilag egy rendkívüli időszakban segítettük a magyar költségvetést, és azon keresztül a magyar családokat és a magyar vállalatokat. A másik állítás, ami sajnálatos módon szintén pontatlan, az volt, hogy nem változott a kamat már évek óta. Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy nagyon sokáig valóban 0,9 százalék volt az alapkamat Magyarországon, ami egyébként historikusan nagyon alacsony, sőt a legalacsonyabb kamatszint a magyar gazdaságban. Akkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy a nyáron a monetáris tanács két esetben is csökkentette az alapkamatot, tehát az igazság, illetve a valóság az, hogy jelenleg 0,6 százalékpont az alapkamat, ezzel is segítve a magyar gazdaságot ebben a rendkívüli időszakban. Az alapítványok működését is több állítás érintette. Itt is szeretném csak a tényeket megemlíteni. Az alapítványok 2014-ben jöttek létre; az akkori vagyona az alapítványoknak 266,4 milliárd forint volt; a jelenleg elérhető legutolsó, szeptember végi adat szerint 278,4 milliárd forint. Tehát látható, hogy az alapítványok olyan módon működtek és működnek, amellyel egyrészt közösségi célokat, oktatás, kultúra, egyéb célokat szolgálnak ki, és közben pedig megőrizték, sőt növelték a vagyonukat. Több képviselő úr is érintette az államadósság kezelésének és az államadósság szerkezetének kérdését. Azért azt gondolom, itt is nagyon sok tényadat megkerülésre került, amit érdemes helyre tenni. Tehát elhangzott itt a 20 000 milliárdos szám, illetve a 32 000 milliárdos szám az államadósság tekintetében, hogy 20 000 milliárd forintról 32 000 milliárd forintra növekedett az államadósság mértéke. Hogyha ezt a számot használjuk, ahhoz mindig hozzá kell tenni, hogy a 20 000 milliárd forint nagyon magas kamatszint mellett keletkezett meg, és ezeket a magas kamatokat még évekig - tehát forintban számolva akkor több éven keresztül 8, 10 vagy afölötti kamatszint mellett kapott forrást a magyar állam, de a devizakibocsátások sem voltak olcsók -, tehát azokat a magas kamatokat utána évről évre hozzá kellett adni az államadóssághoz. Tehát amikor azt keressük, hogy mi az oka az államadósság növekedésének, akkor ezt nagyon fontos megemlíteni. Mindemellett az, hogy mekkora kamatkiadása van a költségvetésnek, egy nagyon fontos kérdés. Itt is szerintem érdemes a tények szintjén maradni. Azt láthatjuk, hogy ha az éves megtermelt jövedelemhez, tehát az éves GDP-hez mérten nézzük azt, hogy hogyan áll a magyar költségvetés kamatkiadása, akkor azt mondhatjuk, hogy a 2010-es évek elején ez a mutató olyan 4 százalék fölött volt, tehát 4-4,5 százalék között a GDP arányában, jelen pillanatban pedig 2 százalék közelében. Tehát körülbelül ezt sikerült lefaragni az elmúlt évek költségvetési és monetáris politikájának köszönhetően. Ez milliárd forintban kifejezve azt jelenti, hogy 2019-ig 3600 milliárd, várhatóan az idei év végéig 4800 milliárd forintos kamatmegtakarítás keletkezik. És én szeretném elmondani, a szuverenitás is nagyon sokszor előjött ebben a kontextusban. Itt megint nem hangzott el egy tényadat, hogy itt a 32 000 milliárdos államadósság mögött jelen pillanatban a szerkezet úgy néz ki, hogy abból 9050 milliárd, körülbelül 9000 milliárd a magyar háztartások, a magyar családok és a magyar megtakarítók kezében van. Tehát az erre fizetett kamat az a magyar családokat gyarapítja és a magyar gazdaságot szolgálja. Én azt gondolom, ez egy nagyon fontos különbség egy olyan időszakhoz képest, amikor itt az említésre került 20 000 milliárd forintos összegnek több mint fele külföldi hitelnyújtók kezében volt, és ennek megfelelően az arra fizetett nagyon magas kamatok többnyire el is hagyták az országot. Tehát itt alapvetően sikerült a meccset megfordítani és nagyon alacsony szintre mérsékelni az ebből adódó külső kamatkiadásokat. Megint csak azért reagálok rá, mert nagyon fajsúlyos állítás volt, és megint egy nyilvánvaló hibáról van szó a beszédben, hogy a jegybankok a másodpiacon vásárolhatnak-e állampapírokat vagy sem. (15.00)