Országgyűlési Napló - 2020. évi téli rendkívüli ülésszak

2020. december 16. szerda - 177. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:

75 Itt az hangzott el a hozzászólásban, hogy ez törvénybe ütközik, kizárt, nem lehet és a többi. Én csak ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem egy újdonság. Vagy arról van szó, hogy a 2008-2009-es válság óta mind az EKB, mind az amerikai Fed vagy sokkal korábban, megelőző módon a japán jegybank gyakorlatilag a törvényeket áthágva teszi ezt a gyakorlatot, vagy arról van szó, hogy pontatlan a tisztelt képviselő úr ismerete ezen a téren. Én azt gondolom, hogy egyértelműen az utóbbiról van szó. Tehát a Magyar Nemzeti Bank azt a gyakorlatot követte, amit egyébként Európában az Európai Központi Bank, Amerikában a Fed, vagy bármilyen más nagy jegybank a régióban, a lengyel nemzeti bank, tehát a másodpiacon vásárolt állampapírokat. Ilyen módon ezeket a tranzakciókat - csak szeretném hangsúlyozni - az EKB folyamatosan, az éves jelentései során megvizsgálja, és ezzel kapcsolatban kifogással nem élt. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy abszolút a törvényi kereteken belül, a törvényi szabályokat betartva tette meg a jegybank ezt az akcióját. Csak hogy a számokat elmondjam itt is, hogy 2020 esetében ez mit jelent - ez az idei évet érintő akció -, ez azt jelentette, hogy ebben a rendkívüli évben, amit a koronavírus-járvány okozott, a Magyar Nemzeti Bank a költségvetési, az államadóssággazdálkodást és -finanszírozást, általában az állampapírpiac stabil működését a másodpiaci vásárlásokon keresztül közel ezermilliárd forinttal tudta támogatni. Itt érdemes megjegyezni, hogy olyan ügyleteket is elindított ez a fedezetthitel-ügylet, aminek a nagyságrendje 2200 milliárd forint volt, amiből szintén további 2100 milliárd forint az állampapírpiacon jelent meg, hiszen az ezt igénybe vevő pénzügyi rendszer egyébként állampapír-vásárlásra használta fel. Összességében arról beszélünk, hogy 3100 milliárd forinttal, a GDP körülbelül 6 százalékával sikerült ezen akciókon keresztül támogatni a magyar gazdaságot és biztosítani a piacainak a stabil működését. Talán egyetlen gondolat a brókerbotrányok - itt is volt egy felsorolás - ügyében. Itt azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az ügyek évtizedes ügyek. Ezek nem 2010-ben, ’13-ban meg ’15-ben indultak el, hanem ezek évtizedre visszanyúló ügyek, ahol a jegybank nem felelőse, nem okozója volt ezeknek az ügyeknek, a felderítéseiknek, hanem pontosan fordítva, az ügyeket feltárta és nyilvánosságra hozta, és egy megoldási folyamatot indított el ezen keresztül. Ezt nem érdemes összemosni, vagy ha valaki ezeket az állításokat felteszi, akkor, azt gondolom, érdemes hozzátenni. Egyetlen gondolat még, hogy mire elég az idei évi teljesítmény, ez is többször előkerült. Azt gondolom, ezt az elnök úr is bemutatta a bevezető gondolataiban. Az idei évben a Magyar Nemzeti Bank egy 6-6,5 százalékos gazdasági visszaesésre számít. Ha megnézzük, hogy ez a nemzetközi mezőnyben mit jelent, egészen bizonyos, hogy jobbak leszünk az Európai Unió átlagánál, egészen bizonyosan jobbak leszünk az eurózóna átlagánál. Várhatóan vagy valószínűleg itt, a régióban jobban fogunk teljesíteni, mint Csehország vagy Szlovákia, de természetszerűleg a tényeknél maradjunk, úgy néz ki, hogy Lengyelország vagy éppen a balti országok kisebb GDP-visszaesést fognak elszenvedni. Ez is azt mutatja, hogy figyelnünk kell ezeket a trendeket, és folyamatosan felkészülni arra, hogy a gazdaság helyreállása 2021-ben minél gyorsabban megtörténjen. Olyan állításokra már nem szeretnék reagálni, amelyek szintén elhangzottak itt a vitában, hogy Magyarországon 6 százalék az infláció. Most ezzel igazából nehéz a tények szintjén vagy komolyabb szakmai vitát folytatni. Itt azt szeretném hangsúlyozni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a legjobb nemzetközi gyakorlat mentén végzi el az infláció felmérését, ugyanazt a gyakorlatot használja, mint az Eurostat. Ezen tényadatok szerint 2019-ben az átlagos infláció 3,4 százalék volt, és 2020-ban is várhatóan az átlagos infláció 3,4 százalék lesz Magyarországon. Úgyhogy ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy egész egyszerűen érdemes, ha már nem is a KSH-adatot, de akkor érdemes átböngészni az Eurostat-adatokat, és akkor az alapján ezeket a hozzászólásokat pontosítani. A papírjaimban böngészve, azt gondolom, a legtöbb kérdést érintettem. Voltak költségvetést, illetve adószerkezetet érintő kérdések. Ezekkel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy ez alapvetően a költségvetés feladata. Jegybankként én ezt nem szeretném kommentálni, hogy itt most rövid távon milyen adóintézkedések történnek vagy történhetnek meg. Azt gondolom, azokban az anyagokban, amelyeket a versenyképesség kapcsán az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank letett az asztalra, mondom, a cél minden alkalommal az, hogy a magyar gazdaság hosszú távú növekedési képességét, versenyképességét mozdítsuk előre, azt gondolom, ezeket a kérdéseket, amelyek még itt felmerültek, átfogóan érintettük, és folyamatosan, azt is mondhatom, egy széles körű vitának az asztalára letettük. Talán egyetlen gondolat még, ami szintén többször elhangzott, hogy most milyen kapcsolat van a Nemzeti Bank és a kormány működése között. Próbáltam jegyzetelni, hogy mi hangzott el. Én