Országgyűlési Napló - 2020. évi téli rendkívüli ülésszak
2020. december 16. szerda - 177. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
73 Itt is fölmerült több állítás is, ezekkel kapcsolatban csak néhány tényadatot engedjenek meg! Gyakran követem a parlamenti vitákat gazdasági témákban, és két állítás szokott elhangozni. Egyrészt, ami a mai vitában is fölmerült, hogy végül is az árfolyamnak az adott évi leértékelődése igazából az itt működő multinacionális cégeket segíti. Ezzel párhuzamosan meg szokott fogalmazódni, gyakran ugyanazon emberek szájából az az állítás, hogy az itt működő multinacionális cégek semmi mást nem csinálnak, csak rengeteget importálnak, összeszerelik, és utána azt exportálják. Tehát akkor nekem csak az a kérésem, hogy döntsük el, hogy melyik állításban hiszünk: vagy abban, hogy ténylegesen ők a kedvezményezettjei az árfolyamváltozásnak, vagy abban, hogy igazából ők rengeteget importálnak, mert abban az esetben az árfolyam elmozdulása is érinti őket. Én ebben nem szeretném letenni a voksomat, csak azt kérem, hogy aki át mond, az mondja a bét is, és a kettő között találja meg a kapcsolatot. Amit én szeretnék a tények szintjén hangsúlyozni megint csak, hogy a külkereskedelmi egyenlegben egy óriási változás zajlott a 2010-es évtizedben. Körülbelül 4-5 százalékos GDP-arányos költségvetési külkereskedelmi többletet sikerült elérnie Magyarországnak, ez egy óriási előrelépés. (14.50) Amit viszont talán kevesebben tudnak, hogy ennek a külkereskedelmi többletnek az elmúlt években kétharmada jött a szolgáltatószektorból. Tehát nem a nagy feldolgozóipari cégektől, hanem a szolgáltatószektorból, szállítmányozó, turizmusban működő, vendéglátásban működő és egyéb szolgáltató ágazatban működő magyar vállalkozásoktól. Tehát kérem ezt figyelembe venni, amikor azt értékeljük, hogy a külkereskedelemben milyen változások alakultak ki az elmúlt években. Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a kétharmada a szolgáltatószektorból érkezik a többletünknek. Mit tesz vagy mit tehetünk... Még mindig ehhez a kérdéshez, hogy a nagyvállalatok versus kkv-k, és hogy e téren mit tehet a jegybank. Itt megint szeretném azt hangsúlyozni, hogy a Magyar Nemzeti Bank, azt gondolom, azzal a növekedési hitelprogrammal, amit már 2013-ban elindítottunk, és azóta folyamatosan folytattunk, egy európai szinten is példás hitelezési programot indított el, egész egyszerűen amiatt, mert egy válságkörnyezetben, illetve azt követően nemcsak magyar jelenség, egyébként ez egy nemzetközi jelenség, hogy általában a bankok úgy működnek, hogy a kkv-szektort mindenki egy picit kockázatosabbnak tartja, nem szívesen adnak számukra hitelt. Értelemszerűen a kkv-k viszont forrásokat csak hitel formájában tudnak szerezni, hiszen ők nem tudnak részvényeket vagy éppen vállalati kötvényeket kibocsátani. És egyébként csak megjegyzem, hogy például pont Mario Draghi, az Európai Központi Banknak a korábbi elnöke hangsúlyozta az elmúlt napokban, pontosan a magyar tapasztalatokra építve ezt az állítást, hogy igenis a jegybankoknak kifejezetten figyelnie kell a kkv-kra, amelyek jellemzően hazai tulajdonban vannak. És akkor csak hogy számokat mondjak ezen a téren a ’19-20-as évről, azt szeretném hangsúlyozni, hogy 2019-ben 13 711 darab kkv kapott a növekedési hitelprogram keretében olcsó forintfinanszírozást; 2020-ban pedig 23 388 kkv kapott eddig olcsó, alacsony kamatozású, fix kamatozású finanszírozást Magyarországon. Tehát én azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank igenis nagyon sokat tett és tesz azért, hogy a hazai kkv-k is képesek legyenek növekedni, és hogy a hazai kkv-k is egy ilyen rendkívüli időszakban, mint amit a koronavírus-járvány okozott, képesek legyenek talpon maradni. Nem véletlen az, hogy ennyi kkv használta ezt a lehetőséget. A fogyasztóvédelem kapcsán hangzottak el állítások. Itt én is arra tudom kapacitálni a tisztelt képviselő urakat, hogy amennyiben ilyen problémákat látnak, azt jelezzék a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatóságának, és egészen bizonyosan ki fogják vizsgálni. Ezen a téren az elmúlt években óriási előrelépést értünk el, de látható szerintem a sajtóhírekből is, hogy folyamatosan újabb és újabb bírságokat szabunk ki olyan esetekben, amikor valamilyen kihágást látunk. Tehát azt tudom mondani, hogy egészen bizonyosan nem lesz válasz nélküli bármilyen ilyen probléma. A számlavezetés kapcsán, ami itt felmerült kérdésként, én azt tudom mondani, ahogy azt az elnök úr is elmondta, egy tendencia a Magyar Nemzeti Bank elmúlt évekbeli működésében, hogy folyamatosan új és új, fogyasztóbarát termékekkel jelentünk meg. Ezeknek a célja pontosan az volt, hogy a széles közönség számára a korábbiaknál kedvezőbb, átláthatóbb kondíciókkal rendelkező hiteltermékeket, biztosításokat és egyéb banki pénzügyi rendszert érintő termékeket állítsunk elő. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a folyamat nem állt meg, tehát azt tudom ígérni, hogy ezt a következő években is
