Országgyűlési Napló - 2020. évi téli rendkívüli ülésszak
2020. december 16. szerda - 177. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
47 furcsaságok nyilvánvalóan. Például egyébként ezek az alapítványok voltak azok, amelyek a jegybankkal együtt a régi budai városházát kétszer is megvették. Azok a fanfárok, amelyek zengenek arról, hogy micsoda csodálatos távlati tervek vannak, micsoda szárnyalásnak fog indulni a magyar gazdaság a jegybank segítségével és támogatásával, az konkrétan az a paraván, amely mögé önök ezeket az ügyleteket be szokták rejteni. Azt kell önnek mondanom, hogy a régi budai városházát megvették 2009-ben, ez a beszámolóban is szerepel, 8,7 milliárd forintért. Ezen is lehetne vitatkozni, de sajnos ennél csúnyább dolog történt, mert ezt önök egyszer már megvették. Egyszer már megvették 2014-ben 1,9 milliárd forintért, és az önök egyik alapítványa még rá is költött 4 milliárd forintot. Alelnök úr, kinek kellett, ha gyorsan összeadjuk, ez a 14 milliárd forint? Mehetünk tovább a többi ügyben! Azt mondták, hogy mennyire fontos volt a stabilitás, és mennyire hozzájárult a növekedési hitelprogram 300, majd később 450 milliárd forintra emelt összege a gazdaság stabilitásához. 2019-ben azért még nem mindenkiéhez, csak a kiválasztottakéhoz. Na, nézzük, kik nyertek! Opus Nyrt. Erről is majd később ejtünk egy-két szót, egyébként most Mészáros Lőrinc birodalmához tartozik, korábban pedig a Buda-Cashé volt. Csak azért mondom, hogy mindenki lássa azt a szép fejlődési útvonalat, ahogy egy összedőlt brókercégből, annak tulajdonában álló nyílt részvénytársaságból hogyan lesz egyszer csak hirtelen Magyarország egyik legsikeresebb vállalkozása, egyébként jegybanki hitelből. Aztán a Budapest Zrt. tulajdonában álló Appeninn Nyrt. - ugye, Tiborcz Istvánról beszélünk és az ő érdekeltségeiről - is kapott 10 milliárd forintot. Biztos, ő volt a legnagyobb bajban, nem a többi magyar kkv. A Duna Aszfalt, Szíjj László valószínűleg nem kapott elegendő megrendelést 2019-ben, ezért még a jegybank is folyósított neki 15 milliárdot. Úgy gondolom, hogy azért néha érdemes jobban megválogatni és kevesebb botrányba belemenni e hitelek folyósításakor, és most mondom, álljon itt erre példaként a következő eset. Matolcsy jegybankelnök úr unokatestvére bankot alapított, ez volt a Növekedési és Hitelbank. Ennek háromszor kellett a hóna alá nyúlni 2019-ben, ennek dacára összedőlt, ennek dacára becsődölt, így helyette a Befektetővédelmi Alapnak és az OBA-nak kellett kifizetni az embereket, de a betétesek így is buktak 2 milliárd forintot. Ennyit a stabilitásról, az átláthatóságról, a prudenciáról. Nem elég csak a távoli jövőt látni, időnként a közeli múltból is érdemes levonni a megfelelő következtetéseket. Még egy dolgot a prudenciáról! Tudja, alelnök úr, hogy nem mindenki bukott egyébként a Matolcsy elnök úr unokatestvérének a bankjában? Tudja, kik nem buktak? Matolcsy elnök úr két fia. Valamiért ők két héttel hamarabb ki tudták venni onnan a pénzt. Sőt, még a Matolcsy-alapítványok is valahogy megérezték, hogy ott baj lesz. Én nem gondolom, hogy csak megérezték. Azok gyorsan kiszálltak a jegybankelnök unokatestvérének bankjából, másoknak meg nem engedték, mert akkor már régen nem lehetett kivenni betéteket a Növekedési és Hitelbankból, amely utána megfelelően össze is dőlt. Tehát azt gondolom, hogy nagyon érdekesek voltak azok a felvetések, amelyeket elmondott a jegybank elnöke, de még beszédesebbek azok, amelyeket nem mondott el. Amit még elmondott, az a hét napsütéses év volt, ezt hallgattuk meg. A hét napsütéses év kapcsán, alelnök úr, azt javaslom, hogy tegyünk fel magunknak még kérdéseket. Én értem, hogy nagyon fontos a pozitív gondolkodás, mert hátha önmegvalósító jóslattá válik, és majd mindenki így fog rá emlékezni, és a jövőben sem csak a huhogóknak lesz igazuk, de ez a hét év azért nem mindenkinek volt olyan borzalmasan napsütéses. Gondoljunk a magánnyugdíjpénztárak einstandjára! Önök akkor elvették az emberek pénzét, 3000 milliárd forint párolgott el. Az akkori gazdasági miniszter a mostani jegybankelnök. Amikor feltettem neki a kérdést, hogy hogyan látja ebből a két pozícióból, akkor saját magával nem értett egyet, és azt mondta, hogy neki nem dolga a korábbi gazdasági miniszter intézkedéseit bármiben is kommentálni. Na, de ő volt a gazdasági miniszter! Mit gondolnak erről, alelnök úr? Megköszönném, ha kitérne a válaszában rá, hogy miért volt szükség arra, ha akkora volt a stabilitás és az erő, hogy az emberek magánnyugdíjpénztári vagyonát einstandolják. Aztán még erről a hét napsütéses évről kérdezzük meg a 13 ezer kilakoltatott devizakárosultat! Tizenháromezer családot önök kilakoltattak. Önök a kormánnyal stratégiai partnerségben vannak, így bizonyára tudnak arról az EBRD-vel kötött megállapodásról, amelyben ez a kormány, az önök stratégiai partnere vállalta, hogy semmifajta gátat nem fog gördíteni a magyar családok kilakoltatásával szemben. Helyes-e ez? A jegybank szerint helyes-e az, hogy ennyien elveszítik a lakásukat, és miért nem tesznek semmit? Ugyancsak a hét napsütéses évhez tartoznak szerintem a
