Országgyűlési Napló - 2020. évi téli rendkívüli ülésszak

2020. december 16. szerda - 177. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

42 vezessenek be olyan bankszámla-konstrukciót, amely a kirívóan keveset keresők, kisnyugdíjasok esetében legalább az alaptranzakciók, pénzfelvétel, havonta egyszeri-kétszeri átutalás tekintetében ingyenesen igénybe vehető. Nem tudom ugyanis elfogadni, hogy ne differenciáljunk ebben a kérdésben. Engem terheljenek nyugodtan azzal a pár ezer forinttal havonta, mert nagyon tisztes tiszteletdíjat kapunk, amiből, úgy érzem, nem szabad panaszkodni egy banki tranzakciós illetékre vagy díjra. Viszont egy kisnyugdíjas esetében annak a 900-1200 vagy akárhány forintnak nagyon komoly helye lenne máshol, és szerintem mi nem tehetjük meg, hogy egyáltalán a vitát ne folytassuk le erről a kérdéskörről. Beszélhetünk továbbá az infláció kapcsán arról, hogy ennek hatásai hogyan jelentkeztek az általam már említett alapvető élelmiszerek piacán. Azt látjuk, hogy ha a maginflációt vizsgáljuk, akkor kétségkívül vitaképes az, hogy egy meghatározott százalékos térben, dimenzióban maradtunk, és komolyabb elszállások csak bizonyos szférákban, ágazatokban következtek be. Ugyanakkor itt megint oda lyukadunk ki, hogy a luxusjachtok áfaváltozását, infláció- vagy árváltozását is vizsgáljuk az inflációs hatások között, viszont az alapvető élelmiszerekét is. Tehát egy olyan átlag jön ki, amiből, ha alelnök urat meg engem átlagolunk, akkor egy közepesen rövid hajú ember jön ki, miközben nekem egyetlen szál haj sincs a fejemen. Tehát ezekkel az átlagokkal érdemes vigyázni, és azt szeretném mindebből kihozni: érdemes külön vizsgálni az alapvető élelmiszerek piacát abból a szempontból, hogy bár én üdvözlöm, hogy a termékkör néhány százaléka esetén csökkent az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, ne vitassuk el, hogy egy átlagos bevásárlókosár, mondjuk, a benne lévő termékek 10 százaléka esetén komoly mértékben csökkent az áfa, és ez jó. A bajom az, hogy ennek a lépcsőzetessége előidézi azt, hogy a kereskedők könnyebben nyelik le ezt az áfacsökkentést, és ebből nem lesz minden esetben árcsökkenés. Ezt kormánypárti képviselőtársaim sokszor elintézik azzal, hogy nem tudunk beleszólni szabadpiaci viszonyokba, én nem is beleszólni, bele-erőszakoskodni akarok, egy olyan monitoringrendszert kérek számon önöktől, amely vizsgálja, hogy adott áruféleség - mondjuk, drámai, rövid időn belül történő - nagy árdrágulása esetén állnak-e valós piaci folyamatok a háttérben vagy pedig sem. Ezek mérhető folyamatok, tisztán látnának önök is, tisztán látnánk mi is. Nem hitvitákat folytatnánk az alapvető élelmiszerek áfájáról utána a parlamentben, hanem szakmai vitát. Óriási előrelépés lenne ez a mostani állapotokhoz képest. Szeretném továbbá óvatosságra inteni kormánypárti képviselőtársaimat azt illetően, hogy fetisizálják a GDP-változásokat. Én nagyon szeretném, ha Magyarországon kiugró lenne a GDP-növekedés. Láthatjuk azt, hogy bizonyos esetekben a makroszámok rendben is vannak. Tehát felülről nézvést még megvolnánk nagyon sokszor, viszont a GDP-növekedés mögött jellemzően azon túlkedvezményezett multi cégek állnak, akikkel nem tud sem termelékenységi, sem más szinten versenybe szállni most még a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozói szektor. (12.20) Tényleg, egy példával ezt megint alátámasztanám, aztán vagy reagálnak erre vagy nem: az Audival kötött most Magyarország Kormánya egy 2 milliárdos támogatási szerződést, amely a teljes ez évi leállását megtéríti ennek a cégnek, az összes ebből fakadó kárt, miközben magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások sajnos nem tudnak elérni ilyen kedvezményeket. Amit ebből ki szerettem volna hozni, az az, hogy a GDP-növekmény jó részét produkáló cégek sajnos érdemben nem vesznek részt a közteherviselésben Magyarországon, nem fizetnek be annyi társasági adót, amely kompenzálná a magyar költségvetést azért, amennyi támogatási tömeget nyújt ezeknek a cégeknek. A 2010-es időszak óta a multik támogatási volumenje egyértelműen erősödött, tehát egyre több és több közpénzt adnak számukra, és kialakult az, hogy ezen cégek nyeresége magánnyereség, nagy magáncégeké, amit kivisznek az országból, ha viszont veszteséget szenvednek, mint most az Audi esetében, azt önök összeadatják az adófizetőkkel. Nem korrekt hozzáállás, nem korrekt politika ez! Közteherviselést követelünk, és az általunk felvetett kérdésekre egyértelmű válaszokat az MNB vezetése részéről. Amennyiben ezeket megkapjuk, ígérhetjük, hogy tisztes szakmai vitát fogunk folytatni a továbbiakban is a felmerültekről. Köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps a Jobbik és a DK soraiban.)