Országgyűlési Napló - 2020. évi téli rendkívüli ülésszak
2020. december 16. szerda - 177. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
43 ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Úr! Köszönjük szépen a beszámolót, ami nyilvánvalóan nemcsak a 2019-es évre szorítkozott, hiszen látjuk azt, hogy milyen gazdasági folyamatok mennek végbe a 2020-as évben is. Ezért - szerintem helyesen - Matolcsy elnök úr beszámolója az idei évre is kiterjedt bizonyos mértékben, és elmondta, hogy miket várhatunk az idei évben, hogyan érdemes ezt az évet kezelni, és mik a lehetőségeink az előttünk álló években abból a szempontból, hogy ebből a nehéz gazdasági évből a következő években Magyarország meg tudjon erősödni, és vissza tudjon térni ahhoz a pályához, ami egyébként a 2020-as évet megelőzően jellemezte a magyar gazdaságot. Én azt gondolom, hogy ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, föl is fogom vázolni itt a felszólalásomban, hogy miért gondolom azt, hogy több szempontból és több területen is nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak. De engedjenek meg egy-két reakciót, és hogy értsük a kitekintést, engedjenek meg összefüggéseket és összehasonlításokat is, hogy hogyan nézett ki korábban a magyar gazdaság és a jegybank tevékenysége, és hogyan néz ki ez most. Z. Kárpát képviselőtársam ruha- és telefonreklámjaira nem szeretnék reagálni itt az Országgyűlésben, hogy ő márkákat hoz ide a Ház elé. (Mesterházy Attila: Szörnyű!) Ugyanakkor szeretném azt visszautasítani, hogy a GDP összetételében és a GDP-mutatókban ne lenne óriási része a magyar kis- és középvállalkozásoknak és a magyar munkaerőnek, a magyar vállalkozásoknak akár a turizmus területén, a szállás-vendéglátás területén, akár a mezőgazdaság területén, akár a folyamatosan bővülő exporttevékenységben ne lenne részük a magyar kis- és középvállalkozásoknak, és ne lenne egy erős magyar kis- és középvállalkozói szektor, amely igenis kemény munkával hozzájárul ahhoz, hogy ilyen szép számokat érhettünk el az elmúlt években. Természetesen abban sosem fogunk vitatkozni, hogy mindig szükséges újabb és újabb megerősítés a magyar kis- és középvállalkozói szektor felé, de az ő eredményeiket eltagadni, azt gondolom, hogy nem illendő az Országgyűlésben sem. Ha megnézzük azt - válságot hasonlítunk össze válsággal -, hogy 2008-2009-ben milyen volt a magyar gazdasági helyzet, mit tett hozzá ehhez a jegybank, és hogyan alakul ez most, 2020-ban a mostani pénzügyi-gazdasági válság kellős közepén, amit természetesen egy világjárvány, a koronavírus-járvány okozott, és mi az ehhez hozzátett jegybanki értékhordozó, értékteremtő és plusz hozzáadott érték, akkor világosan látszik az elméletbeli, elvbeli és gyakorlatbeli különbség is köztünk és a patkó másik oldalán ülő képviselőtársaink között. Látjuk azt, hogy a korábbi jegybankelnök, Simor András offshore tevékenysége mellett ő egy megszorításpárti jegybankelnök volt. Nézzük meg, hogy 2008-2009-ben milyen állapotban érte a magyar gazdaságot a világválság! Hiszen már előtte, 2007-ben, amikor a közgazdászok békeévnek, pénzbőségnek hívták azt az időszakot, akkor is 5 százalék fölött volt az államháztartási hiány. Az egész világon a második legrosszabb adatokkal rendelkezett Magyarország, a háború sújtotta Libanonban volt magasabb az államháztartási hiány, mint Magyarországon - és ez még a válságot megelőző évekre vonatkozik, hogy ne kérjenek rajtunk számon kettős mércét a baloldali képviselők. De hogy reagált akkor a baloldali kormány, a Gyurcsány-kormány a válságra helyből? Megszorításokkal, adóemelésekkel, a beígért adócsökkentések eltörlésével, a családok, a vállalkozások sanyargatásával. Amikor ez a válság elszabadult, egyébként az akkori jegybank tevékenységének is köszönhetően elszabadult devizahitelezés kellős közepén érte a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat, akkor azt kell hogy mondjuk, hogy ez egy nagyon-nagyon felelőtlen politika volt már egészen 2008-ig, a válságig, de a válságkezelésben meg még inkább. Amikor egy gyenge országot, gyenge lábakon álló gazdaságot ér el egy olyan válság, amilyen 2008-ban bekövetkezett, akkor pontosan látjuk, hogy ennek az lesz az eredménye, hogy elvesznek a családoktól, elvesznek a vállalkozásoktól, és egyébként az összes pénzügyi mutatónk folyamatosan romlik, és ezáltal egy kiszolgáltatott és megszorításokkal teli országot hagyott örökül a Gyurcsány-Bajnai-tandem.
