Országgyűlési Napló - 2020. évi téli rendkívüli ülésszak

2020. december 16. szerda - 177. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

41 adózatlanul viszik ki nagyon sokszor a profitot Magyarországról, a közteherviselésben, tisztelet a kivételnek, de nem annyira vesznek részt, és nekem fáj az, hogy jegybankelnök úr expozéjából mindezt kihagyja. Ha erre bizonyítékot keresünk, és én remélem, hogy a számok szintjén is tudunk vitatkozni a mai nap folyamán, akkor nézzük meg az utolsó zárszámadást! Itt vitatkoztunk róla ebben az ülésteremben, képviselőtársaim közül többen itt voltak akkor is személyesen. Elmondtuk azt, hogy ezen zárszámadásból kiderül, hogy a magyar állampolgárok a brutális 27 százalékos uniós rekorder áfaszint miatt több mint 4000 milliárd forintot fizetnek be áfa gyanánt a központba minden egyes évben. 4000 milliárdot! Személyi jövedelemadó, egyéb terhelések tekintetében egy több mint 2000 milliárdos nagyságrend jelentkezik. Viszont azt látjuk, hogy a társaságiadó-bevétel pedig egy csöppnyi kis 300 milliárdos, és azt látjuk, hogy mind a terv, mind a megvalósult összeg is hármassal kezdődik. Tehát 300 milliárd versus a 4000 milliárd, és a nagyon súlyos lakossági befizetésekből eredő összegek. Tehát azt látjuk, hogy a közteherviselés nem valósul meg, a magyar lakosság sokkal, 10-szer, 15-ször többet vállal a terhekből, mint azok, akik nagyon-nagyon komoly profitokat realizálnak a magyar piacon. Nehogy bárki multiellenességgel vádolja a Jobbikot, mert erről szó nincsen! Én a közteherviselésben hiszek, abban hiszek, hogy főleg egy járványügyi veszélyhelyzetben mindenkit a teherbíró képességével arányosan terhelünk, és mindenkitől elvárjuk azt, hogy vegyen részt a védekezésben. Ezért, amikor jegybankelnök úr egyébként a számok szintjén korrekt módon elmondta, hogy hogyan alakult a bankadó, banki ágazati különadó, tranzakciós illeték története, egy-két apróságot kihagyott, hogy ezeket lényegében teljes egészében áthárították a fogyasztókra. De ez is egyébként vitaképes, tehát lehet vitatkozni arról, hogy 85 százalékot hárítottak át vagy 98-at, ez egy legitim vita. Viszont azt szeretném elmondani, hogy ezzel párhuzamosan Matolcsy úr kihagyta az expozéból azt, hogy bizony az utóbbi időszakban is, amikor járványügyi védekezésre került sor, ezek a bankok nem fizettek be a közös védekezési alapba, csak papíron. Papíron befizettek 55 milliárd forintot, ugye, a védekezési alapba, amit a következő években nullára leírhatnak az adójukból. És azt is látjuk, hogy - erősítsen meg, vagy cáfoljon alelnök úr - amikor az MNB egy ezermilliárdos keretet nyit az érintettek számára, és a bankok ezt 4 százalékos marzzsal ki tudják használni, akkor ez azért barátok közt is egy 40 milliárdos támogatásnak felel meg, ahelyett, hogy azt az 55 milliárdot tényleg befizetnék a költségvetésbe, és aztán nem írhatnák le. Tehát nem szeretném én sarcolni, szénné terhelni a bankokat, de azt látom, hogy a járványügyi védekezésre ezt az 55 milliárdot sem fizetik be, mert leírják az adóból, a másik oldalon a pénzügyi tranzakciós illeték évente több mint 200 milliárdos összegét deklarált, bevallott módon hárították át a fogyasztókra. Nálunk jelentkezett fogadóórán olyan magyar vállalkozó, kisvállalkozóról van szó, aki az áprilisimájusi döntés környékén kapott a bankjától visszamenőleg egy levelet, alelnök úr, ahol leírja neki a pénzintézet, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése miatt az elmúlt öt hónapra is kiszámlázzák neki azt a terhet, amit most fizessen be. Mindenféle jogszabályi előírással szembemenő módon, demokráciában elfogadhatatlan módon, pénzügyi, fogyasztóvédelmi szempontból értékelhetetlen módon vagy nagyon is értékelendő módon történt ez (Nacsa Lőrinc: Ezért lépett fel az Magyar Nemzeti Bank.), a lényeg az, hogy ezek a cégek bevallották azt, hogy áthárították a pénzügyi tranzakciós illetéket. Kérdezem én, hogy a Magyar Nemzeti Bank nagyon hangos reakciói hol voltak ebben a kérdéskörben. És tudom, hogy a jogalkotónak kell címeznem ezt, nem akarok inkorrekt lenni önnel, önökkel szemben, de azt látom, hogy a kormányzat képviselői csendben ülnek ezen kérdéskör kapcsán, pedig évente 200 milliárd forint indokolatlanul az ügyfeleken kerül leverésre. Erősítsen meg vagy cáfoljon alelnök úr, de ezért „cserébe” Európa egyik legdrágább bankolási szisztémáját kapjuk vissza! Én megvizsgáltam azt, hogy Nagy-Britanniában milyenek a feltételei egy nullás, tehát szó szerint költség nélküli bankszámla-konstrukciónak, és azt látom, hogy jellemzően az alacsonykeresetűek esetében könnyen elérhető nagyon sok banknál nullás konstrukció. Magyarországon lényegében nem, itt a legalacsonyabb keresetűek is annyit fizetnek, mint amennyit, mondjuk, egy közepesen kereső nyugat-európai országban élő adózó, ezért nagy tisztelettel ajánlom figyelmükbe, és ezt is vegye, kérem, írásbeli kérdésnek, elvárok egy választ rá, hogy vezessünk be,