Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2232 Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb produktuma soha nem volt annyira időszerű, mint most, mivel a kezdeményezés lehetővé kívánja tenni, hogy az európai emberek többet tudjanak meg egymás kultúrájáról, megcsodálják közös történelmünk emlékeit, megtapasztalják az európai értékek gazdagságát, és átéljék az európai összetartozás érzését is. Talán nem kell hosszan magyaráznom önöknek, hogy Európa és a világ jelenlegi helyzetében mekkora szükség van az európai keresztény kultúra és identitás megerősítésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Az „Európa kulturális fővárosa 2023” cím viselésével összefüggésben szervezendő programsorozat sikere nemzeti érdek, őszintén remélem, hogy ebben mindannyian egyetértünk. Ha a programsorozat a vágyott és tervezett színvonalon és időben valósul meg, akkor a több mint 55 ezer lakosú megyeszékhely, Veszprém, valamint az érintett térség az ország egyik legszínesebb kulturális szolgáltatásával rendelkező, a modern európai színvonalnak minden kétséget kizáróan megfelelő régiójává válhat. Természetesen a kormány számára ezúttal is kiemelt szempont, hogy a megvalósuló beruházások, fejlesztések, kulturális események komoly munkahelyteremtő jelentőséggel is bírnak, és magyar termékekből készüljenek, amennyire lehet. Kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy ezúttal félretéve pártpolitikai megfontolásokat, a törvényjavaslat elfogadásával támogassák ezt a törvényjavaslatot, mely, még egyszer hangsúlyozom, Veszprémet, a Balaton régiót, a Bakony térségét is szolgálja. Köszönöm szépen mindazoknak a munkáját, akik már sokat tettek mindezért, és köszönöm azoknak a törekvését, akik az elkövetkező években sokat fognak tenni a közös sikerért. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Ovádi Péternek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakran szoktam hangoztatni, hogy milyen jó veszpréminek lenni. Ez most sincs másképp, 2023-ban pedig különösképp nem lesz másként, Veszprém városát ugyanis az a megtiszteltetés érte, hogy Magyarországon másodikként válhat Európa kulturális fővárosává. Nem tudom igazán szavakba önteni, hogy mit jelent számunkra ez a kitüntetés, és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy régi álom válik valóra ezzel a veszprémiek számára. Már az első pályázati lehetőség idején, 2007-ben is együtt álmodtunk erről a fantasztikus lehetőségről. Fontos kiemelni azonban, hogy csak úgy érhettük el ezt a szép sikert, hogy nemcsak álmodtunk róla, hanem tettünk is érte. Ennek az álomnak a beteljesülésében pedig elévülhetetlen érdeme van Veszprém város első emberének, Porga Gyulának, hiszen ő volt az, aki az elejétől kezdve hitt a projekt sikerében, és Navracsics Tibornak, aki kormánybiztosként felel a megvalósítás sikerességéért, és természetesen Veszprém és térsége egész közösségének. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan európai léptékű elismerésről van szó, sokak számára ismeretlen a cím mibenléte. 1985-ben indult el az „Európa kulturális városa” projekt, 1999-ben pedig átkeresztelték „Európa kulturális fővárosa” névre, amely keretében egy-egy kiválasztott város megmutathatta saját kultúráját és művészeti sokszínűségét az európai közösségeknek. Annak ellenére, hogy az Európai Unió csak jelképes támogatást biztosított a program megvalósítására, a tagországok kezdettől fogva nagy érdeklődéssel fordultak a lehetőség felé. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumának felhívására hét város nyújtotta be a pályázatát, Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém. Az első fordulóban továbbjutott települések pályamunkáit már csak egy 12 szakértőből álló európai testület bírálta el, akik figyelembe vették a program európai dimenzióját, kapcsolatteremtő funkcióját és a tárgyév utáni időszakra előirányzott fejlődési koncepcióját is. Ahogy azt már önök is tudják, a bírálóbizottság Veszprémet hozta ki győztesként a versenyből, amely döntés értelmében Európa kulturális fővárosává válhat 2023-ban. A Veszprém-pályázat különösen erős pontja, hogy a város nem egyedül, hanem a Bakony-Balaton régióval közösen szerezte meg a címet, ezzel is hidakat, új kapcsolatokat teremtve a kultúra
