Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2233 segítségével. A projekt ezen részének köszönhetően olyan települések ismerhetik meg egymást és dolgozhatnak a közös siker érdekében, amelyek sokszor nem is igazán tartották egymást releváns szereplőnek a környék kulturális életében. Nem szabad elfelejteni, hogy Veszprém nemcsak a Bakony-térség meghatározó központja, de a legnagyobb balatoni város is. A program részeként szeretnénk újrapozicionálni Veszprémet, és feltenni arra a folyamatosan fejlődő turisztikai térképre, amely az utóbbi években a Balaton partján rajzolódik. A fejlesztések során olyan önfenntartó, értékteremtő megoldásokat keresünk, amelyekből az egész régió és hazánk is profitálhat. Ehhez viszont összefogásra és értékalapú, értéket teremtő gondolkodásra van szükség. II. János Pál pápa egyszer azt mondta: a nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért. Hazánk fejlődése, azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke. Tisztelt Ház! Nem titkolt célunk, hogy Veszprém és környéke felkerüljön Európa kulturális és kreatívipari térképére. Ez nem jelent mást, mint magas hozzáadott értékű ágazatok és művészeti vállalkozások további támogatását. Mindig is hittünk, és hiszünk most is abban, hogy a kultúra, a népi hagyományokban gyökerező értékek és a hazai kreatívvállalkozások méltó módon mutathatják meg a világnak, kik is vagyunk mi, magyarok. Viszont minden meglévő tudás, természeti és kulturális adottság birtokában sincs könnyű dolgunk ezekben az időkben. Ugyan nyáron szerencsés módon együtt fedezhettük föl Magyarország kincseit, a külföldi forgalom kiesése és a vírus második hulláma sajnos nem kíméli a turizmust és a vendéglátást. A világjárvány megjelenése komoly kihívás minden régiónak, amely az elmúlt években az idegenforgalomba, kultúrába és kreatívágazatokba fektetett, hiszen mindezek alapja a találkozás, a személyes jelenlét. A pandémia nem kímélte Európa kulturális fővárosait sem. Idén Trieszt és Galway voltak kénytelenek lefújni az éveken keresztül szervezett programsorozatot, jövőre pedig Temesvárnak, Újvidéknek és Eléfszinának kell halasztania. A helyzet a veszprémiek számára sem egyszerűbb, hiszen az „Európa kulturális fővárosa” cím elnyerésével szinte azonnal kezdetét vehetik a felkészülési évek programjai, hogy 2023-ra már egy jól bejáratott szervezési struktúra alakulhasson ki. Azonban a vírus következményeként eddig szinte minden nagyobb felkészülési rendezvényt le kellett mondani, és a tervezett költségvetés sem úgy alakult 2020-ban, ahogy azzal korábban számoltunk. (13.20) Nemcsak a szervezőket akasztotta meg a helyzet, hanem a programsorozat gerincét képező helyi éttermek, bárok, programirodák, múzeumok, színházak és koncerthelyszínek is olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyekre eddig nem volt példa. Ugyan a helyzet borús, én mégsem aggódom, hiszen a magyar találékonyság és a kormány megfelelő intézkedései már láttatják a fényt az alagút végén. Viszont, ha borúlátóak nem is vagyunk, a racionalitásunkat még nem vesztettük el, ezért tisztában vagyunk azzal, hogy a koronavírus okozta gazdasági és társadalmi sokkhatás leküzdése után sokkal keményebben, 200 százalékot nyújtva kell dolgoznunk azért, hogy 2023 olyan év legyen, amilyet együtt megálmodtunk. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvény ezt a célt szolgálja: 200 százalékot nyújtani, és igazi, méltó fényében mutatni meg Veszprémet és Magyarországot Európának. A 2023-as programsorozat megfelelő előkészítése és lebonyolítása nemzeti érdek, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk. Ahogy azt korábban már említettem, 2023 még messzinek tűnik, de mindannyian tudjuk, hogy jól megtervezett és fenntartható beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez nem pár hónapra van szükség. Nagyobb projektek esetében már csak a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszereztetés éveket vehet igénybe. Ennél a tervezési folyamatnál nem beszélhetünk évekről, a vírus pedig a vártnál is szűkebbre húzta a rendelkezésre álló időt. Annak érdekében, hogy a közös építkezés, mind fizikai, mind átvitt értelemben sikeres legyen, nem várhatjuk ki minden esetben az eljárások megszokott rendjét. Arra kérünk felhatalmazást a parlamenttől, hogy mindent a lehető leggyorsabban, mégis a legnagyobb körültekintéssel készíthessünk elő 2023-ra, és 2022 decemberében ne azon kelljen aggódnunk, hogy megköt-e a beton a lábunk alatt. Szeretnénk a lehető legjobban és a lehető
