Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK):
868 nevelni. A használtlakás-vásárlással egybekötött korszerűsítés esetén akár 10 millió forintos támogatás is igényelhető. S természetesen lehet még sorolni a különféle támogatásokat, például a kamattámogatást, melyek együttesen teszik vonzóvá a falusi településeket. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlenül kezdtem a felszólalásom a Covid-járvány felemlítésével. Hogy jön ez ide? Sorolhatnánk hosszasan, hogy miért kell a falusi településeket, a falvakat megerősíteni, azonban én azt hiszem, hogy maga a Covid-járvány egy új érvet hozott ebbe a sorba. Hadd említsem meg itt Mihályi Péter, az SZDSZ-hez közel álló közgazdász gondolatát, aki mintegy másfél évtizede azt mondta, hogy a falu középkori hagyomány, miért is kellene megmenteni, és életképtelennek minősítette a 300 fő alatti településeket. Aztán sokan eszmefuttatásokat végeztek arról, hogy vajon az ökológiai lábnyom szempontjából melyik településnagyság az, amelyik igazán a legkisebb teher a Föld számára. Úgy vélem, hogy a Covid-járvány hozott egy újabb érvet, ugyanis kimutatható, hogy különösen a járvány első hullámában Magyarország nemcsak a kiváló kormányzati intézkedések, nemcsak a jó egészségügyi rendszer miatt és nemcsak fegyelmezettségünk okán teljesített jobban, hanem a településszerkezet okán is. Kimutatható az, hogy ebben az országban, ahol nincsenek nagy megapoliszok, ahol a lakosság jelentős része falvakban, kistelepüléseken, kisvárosokban él, nagyobb az emberek életesélye. Nemcsak túl lehet ott élni magát a járványt, hanem közben is lehet élni. Tehát amikor a magyar kormányzat forrásokat biztosít a „Magyar falu” programban, akkor nemcsak az életminőséget javítja, nemcsak a demográfiai változást segíti elő, hanem azt a fajta településszerkezetet erősíti meg, amely - nem megelőlegezve - egy esetleges olyan világban, amikor együtt kell élnünk akár egymást követő járványokkal is, a legnagyobb életesélyt adja a magyar embereknek. Ezzel a gondolatsorral is az előttünk lévő zárszámadásitörvény-javaslatot elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (A jegyzői székben Földi Lászlót Móring József Attila váltja fel.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak, a DK képviselőjének. Parancsoljon! BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mivel most a zárszámadás vitájának általános szakaszában tartunk, és úgy látom, hogy bőségesen hangzottak el a kormány, illetve a kormánypárti képviselőtársak részéről irányelvek, illetve sikereket felemlegető felszólalások, elsősorban ezekre szeretnék reagálni. S természetesen várom a részletes vitát is, amelyben lehetőségünk adódik arra, hogy az egyes fejezetek és szakpolitikai területek költségvetésének utólagos értékelésébe belemerüljünk. Azzal szeretném kezdeni, hogy miniszter úr kiemelt néhány települést, amelyek jelentős fejlődésnek indultak. Ezt alapvetően helyesnek tartom, hiszen a városaink és a falvaink fejlődése elengedhetetlen hazánk fejlődése szempontjából. Az említett települések között volt Kaposvár. Azt nem vitatom, hogy a város gazdasági és infrastrukturális fejlődése példaértékű volt, és valóban nagyot léptek előre, azonban a mindenkori gazdaságstratégiai tervezőknek, illetve a társadalomszervezőknek ennél nagyobb feladata van adott esetben egy város esetén. A somogyi megyeszékhelyen előbb volt kész a NER, mint az országban, de a város polgáraival demokrataként beszélgetve hamar kiderül, hogy a fortélyos félelem igazgat most már tíz éve, a városvezetésnek pedig kizárólag azok a polgárok fontosak, akik a politikai és társadalmi értelemben velük együtt mozgó csoport tagjai. Nincs ez másként a központi költségvetésből részesedő társadalmi és gazdasági előnyöket élvező polgártársainkkal sem. Én azt gondolom, tisztelt államtitkár úr és kormánypárti képviselőtársak, hogy a kevesek kormányává vált az Orbán-kormány, és ez a 2019-es költségvetésben is megmutatkozott. Tettekben önök azoknak a kormányává váltak, akiknek a szavazatát birtokolják, ha egyáltalán. Szavakban persze minimum a Kárpát-medence összes magyarjának a kormánya szeretnének lenni, ugyanakkor ha a központi költségvetésre tekintünk, ez már egészen máshogy néz ki.
