Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
845 egyre nagyobb területen egyre nagyobb összegeket csoportosíthat át parlamenti jóváhagyás nélkül. Ez látszik a fő oknak, ami az úgynevezett alultervezést illeti, hogy a pluszbevételekkel a kormány szabadon rendelkezhessen, osztogathasson, és még azt a gyenge ellenőrzési korlátot se kelljen elviselnie, amit a nem túl önálló fideszes parlamenti képviselők jelentenek. Van még egy trükk, amely szintén a kezdeti alacsony számok mögött van, az, hogy a végén bejelenthetik, hogy egy-egy terület mennyivel több forrást kapott. Ugye, pontosan tudjuk, hogy a kommunikáció és annak a működtetése egy rendkívül kiemelt területe a magyar kormánynak, és persze értjük azt, hogy sokszor elég, ha bejelenthetik, hogy mennyivel többet költöttek az előirányzathoz képest, de azért azt látni kell, hogy ezekben az esetekben sokszor az eredeti terv, tehát az előirányzat alacsonyabb volt, mint az előző évi, azaz még az emelés után is csak körülbelül az előző évivel azonos szinten lesz a finanszírozás. Jó példa erre az egészségügy, ahol jól mutat, hogy a tervhez képest 200 milliárddal nőtt a kiadás, csakhogy a terv az előző évinél jóval alacsonyabb volt, attól pedig, amit az ellenzéki pártok javasoltak módosítóikban, és amire valóban szükség lenne, sok száz milliárd forinttal maradt el. Ennyit a tervezés hiányosságairól és annak okairól. Lássuk, hogy végül is mit mutat a költségvetés végrehajtása, mire adtak több pénzt, mire adtak kevesebbet, és milyen preferenciák húzódnak meg e mögött! A legfeltűnőbb és legnagyobb arányú növekedés a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások esetében látható: 27 százalékos az emelkedés, plusz 272 milliárd forint az államháztartás konszolidált pénzügyi szemléletű funkcionális kiadásain belül. Ezen belül plusz 106 milliárd forint ment el sportra az eredeti 300 milliárdon és a költségvetésben ugyan nem számolt sporttao 150 milliárdján felül, mert az adókedvezmények összege, ugye, nem része a költségvetésnek, csak feltüntetik ott. Az egészségügyi finanszírozás a tervekhez képest 200 milliárd forinttal nőtt, ám az előző évhez képest csak 130 milliárddal, és ha belegondolunk abba, hogy ez egy 1700-1900 milliárdos tétel, ahol csak az infláció 3,4 százalékot, azaz 65 milliárdot elvisz, a finanszírozás reálértéken alig 3 százalékkal nőtt, ami édeskevés a hosszú évek óta fennálló alulfinanszírozás miatt. Jól mutatja ezt az is, hogy a kórházi tevékenységekre a 2018. évi 1011 milliárd forintos teljesítés után képesek voltak 128 milliárddal kevesebbet betervezni, ez azt jelenti, hogy a kórházak adósságai alig több mint fél év alatt újratermelődtek. Ami sok száz milliárd forintot elvitt még 2019-ben, az a törvényhozó és végrehajtó szervek plusz 120 milliárdja, illetve a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások plusz 260 milliárdja, azaz a kormány saját magára és apparátusára költötte a pluszforrások jó 20 százalékát. Jelentős többletforrást vitt el az államadósság kezelése, plusz 116 milliárd forintot, ami már figyelmeztető jel volt tavaly is, hogy az euró/forint árfolyam elengedésének vannak durva mellékhatásai. Azt pedig nem kell magyarázni, hogy idén, amikor az adósság elszállt, milyen terhek várnak a költségvetésre, ezen keresztül mindannyiunkra, leginkább a következő generációra. Az államadósság finanszírozásának elszállása azért is említésre méltó, mert sokéves trendet tört meg, amikor ez a teher, ha lassan is, de fokozatosan csökkent. Az oktatásban ugyanaz a helyzet, mint az egészségügynél: trükkök százai segítségével kimutatható, hogy 300 milliárddal több jutott a területre, ám ez az előző évinél csak 40 milliárddal több, ami még az inflációt sem fedezi. Az oktatást továbbra is kivérezteti a kormány, az ország szempontjából önsorsrontó módon. A szociális szektor finanszírozása is enyhén emelkedett, de a több évtizedes hiányokra nem született válasz. Ami pedig a makroszámokból a legfeltűnőbb és legszomorúbb: az egyetlen nagy terület, ahol az általános forrásbővülés közepette is csökkentek a kiadások, az a környezetvédelem. Gyalázatos, hogy amikor átlagosan 10 százalékkal bővültek a költségvetés lehetőségei, ide 50 milliárd forinttal, azaz 13,4 százalékkal kevesebb jutott. Az általános kép után hadd szóljak pár szót néhány területről! 2019-ben az NFA egyenlege jelentősen javult, aminek hátterében a foglalkoztatottság növekedése állt. Az NFA kiadása a tervezettnél 33,1 milliárd forinttal kevesebb lett, míg bevétele 12,8 milliárd forinttal, azaz 2,8 százalékkal több, így az NFA egyenlege 46 milliárd forinttal lett több a tervezettnél. Az NFA
