Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
846 bevételein belül a szakképzési hozzájárulás közvetlen működési bevétel címének növekedése 9,3 milliárd forinttal haladta meg az előirányzat mértékét, emellett a kiadások tekintetében megtakarítások keletkeztek az NFA-nál. A foglalkoztatási és képzési támogatásokra az eredetileg tervezett 35 milliárd helyett csak 21,3 milliárdot költöttek. Ezek a számok jól példázzák, mit csinál a kormány rosszul. A javuló foglalkoztatás miatt javulnak a számok, ám ők ahelyett, hogy a nyereséget befektetnék, azaz a humán tőke fejlesztésére fordítanák, eltapsolják; béremelések helyett, ami beruházás a humán tőkébe, és a foglalkoztatás, a képzés javítása helyett, ami a kínzó munkaerőhiányt enyhítette volna, egyszerűen elköltötték valami egészen másra. 2019 novemberében a teljes közszférában létszámstopot rendeltek el, illetve nem az egész közszférában, mert az egészségügyben ez igen gyors összeomláshoz vezethetett volna, pedig a közszféra minden területén olyan szintű létszámhiány van és volt már tavaly is, aminek következtében az ellátási problémák már a működőképességet fenyegették. A kormányhivatali ügyintézés összeomlott, a szociális ágazatban rengeteg a betöltetlen álláshely, a kormány úgy szervezte át az egész ágazatot - ami egyébként még a mai napig is zajlik -, hogy nem egyeztetett az érdekképviseletekkel, de ezt már lassan megszoktuk a magyar kormánytól. A gazdaságban jelen lévő strukturális problémákat a kormány nem kezelte. Míg bizonyos ágazatokban és bizonyos régiókban szinte teljes volt a foglalkoztatás, máshol viszont munkaerőhiánnyal küszködtek, nem lehetett betölteni az állásokat. A bérek tekintetében is nagyon nagyok a különbségek az országon belül, ami, azt gondolom, rendkívüli problémákat okoz ma is, a jövőben pedig ezek valószínűleg eszkalálódhatnak. A problémákra az egyik megoldás pont a képzés, a szakképzés, az átképzés és az oktatás lehetne. A foglalkoztatási és képzési támogatások címén olyan munkaerőpiaci programok finanszírozására kerül sor, amelyeknek célja a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átlépés segítése, a közfoglalkoztatás helyett az elsődleges munkaerőpiacra történő belépés segítése, valamint a tartósan munkanélküliek munkaerőpiaci integrációjára vonatkozó uniós ajánlás teljesítése - na, hát ezt sajnos nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Bár a közfoglalkoztatottak száma csökkent, számuk még mindig százezres nagyságrendű. A közmunkások rendes munkába állása csökkent, ebben szerepet játszott, hogy egyre nagyobb a közfoglalkoztatottakon belül a foglalkoztathatóság szempontjából kedvezőtlen helyzetben lévők aránya, ezért rendkívül ellentmondásos az az adat, hogy a tervezettnél 14 milliárddal kevesebbet költöttek átképzésre és foglalkoztatási támogatásra, ha pedig mégis maradt volna forrás, azt át kellett volna csoportosítani az NFA-n belül a szakképzési és felnőttképzési támogatások előirányzatra a fent említett problémák miatt. (11.40) 2019-ben folytatódtak a megszorítások az oktatásban is. 2019-ben az előző évhez képest 1,6 százalékkal csökkent az oktatási tevékenységekre fordított összegek aránya az államháztartáson belül, folyó összegben viszont 41 milliárddal volt magasabb ez az összeg a tavalyihoz képest, ami az egyetemi beruházásokra juttatott többlettámogatásra, ösztöndíjprogramra, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem PPP-konstrukciójának a kiváltására biztosított összeg volt. Az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, valamint a középfokú oktatás együttes kiadása 13,5 milliárd forinttal nőtt 301 milliárd forintra azért, mert megnőtt az egyházi, a nemzetiségi önkormányzati és a magánfinanszírozású intézmények támogatása. Ennek oka többek között, hogy a 2019. évi intézményi átszervezések során 12 tankerületi központ 17 köznevelési intézményt adott át egyházi, illetve nemzetiségi önkormányzati fenntartásba. Három tankerületi központ részéről történt fenntartóijogátvétel egyházi, illetve nemzetiségi önkormányzati fenntartótól, ez 403 munkavállalót és 3090 tanulót érintett. A fenntartóváltással összefüggésben a Klebelsberg Központ 2019. évi eredeti előirányzata terhére 434,8 millió forint került átcsoportosításra. Az oktatás egyéb kiadásai a 804 milliárd forintra tervezett támogatással szemben 1089,8 milliárd forintos kiadással zártak. Az óvodai ellátás finanszírozása annyiban javult, amennyit a gyermekek létszámnövekedése megkövetelt, de egy fillérrel se többel. Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők bértámogatási előirányzata 177,8 milliárd forint volt, ami végül 180 milliárd forintra emelkedett, tehát 0,2 milliárd forinttal. Ez nem jelentett valódi béremelést, és értelemszerűen az inflációt sem fedezte.
